Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-29 / 300. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2016. december 29. KÖZÉLET 13 . A váratlan koalíció éve Szeptemberben zsugorodott hárompártira a koalíció (Jozef Jakubčo felvétele) LAJOS P. JÁNOS Az év legmeglepőbb politikai eseménye - a választások eredménye után - minden bizonnyal a koalíciós kormány megalakulása volt. A kezdetben négy, majd három pártra redukálódott koalícióra szinte senki sem számított a választások előtt. A választási eredmények isme­retében már a választások utáni el­ső nap látszott, hogy nem lesz egyszerű a kormányalakítás. A KDH kiesése a parlamentből és a Siet’nek az előrejelzésekhez képest felére-harmadára csökkent ered­ménye lehetetlenné tette egy vi­szonylag standard jobboldali kor­mány létrehozását. A jobboldalon nem segített az sem, hogy az SaS és az OĽaNO az előrejelzésekhez ké­pest jobban szerepelt. Emellett megjelent a parlamentben Marian Kotleba neonáci pártja, valamint Boris Kollár „családi” szövetsége. Váratlan koalíció Ilyen helyzetben a Smer, az SNS, a Híd és a Sieť vezetése a közvéle­mény - és sok esetben az egyes pár­tok képviselői - számára meglepő módon a koalíciókötés mellett dön­tött. Ezzel a számokat tekintve sta­bil koalíciót hoztak létre - a négy pártnak összesen 85 képviselője voít a parlamentben. A másik oldalon csak egy instabil, 76 képviselő által támogatott SaS-OĽaNO-Nova- SNS-Híd koalíció jöhetett volna létre, amely bizonyos esetekben esetleg számíthatott volna Boris Kollár 11 tagú frakciójának támo­gatására. A harmadik lehetőség az ideiglenes úgynevezett szakértői vagy hivatalnokkormány, majd az előrehozott választások lettek vol­na, amelyet elsősorban az SaS és az OĽaNO támogatott. A koalíció több szempontból is meglepetést jelentett: két olyan párt - a Híd és a Sieť - vállalta a kor­mányzást a Smerrel, amely koráb­ban a jobboldal stabil tagjának szá­mított. A Smerrel való kormányzást a választások előtt mindkét párt ki­zártnak tartotta. A második megle­petést a Híd és az SNS kiegyezése jelentette, a nemzeti párt még so­hasem kormányzott magyar párttal. Négyesből hármas A 85-ös többség azonban már a koalíció bejelentése után olvadni kezdett. A Hídból kilépett Simon Zsolt alelnök és képviselő, a Siet’et pedig elhagyta Miroslav Beblavý alelnök-pártalapító. A koalíciókö­tésnek a jelenlegi helyzet szerint a Sieť látta a legnagyobb kárát, amely mára gyakorlatilag megszűnt, a közvélemény-kutatások 2 százalék alatti támogatást mérnek neki. Ra- doslav Procházka alapító-pártelnök azóta távozott a politikából. A Sieť már nem tagja a koalíciónak, vi­szont a kormányt támogató képvi­selői a Híd parlamenti frakciójában dolgoznak. Ennek köszönhetően a Híd frakciója a kezdeti 11 tagról 15- re bővült. Nőtt a befolyásuk is a kor­mányban, megkapták az eredetileg sieťes közlekedési tárcát, valamint a siet’es államtitkári posztokat a kul­turális és a védelmi minisztérium­ban. Kilenc hónappal a választások után a Smer-SNS-Híd koalíció há­rom parlamenti frakciójának össze­sen 79 képviselője van, emellett számíthatnak Alena Bašistová siet’es, valamint Boris Kollár Sme rodina pártjából távozott három képviselő támogatására is. A közvélemény-kutatások alap­ján a választások óta eltelt időszak a Smert viselte meg leginkább, az SNS erősödni tudott, a Híd pedig tartja a választási eredménye körüli támogatottságot.-ügytől az Evka-botrányig A Baštemák IBOS EMESE Többmilliós adócsalások, szexuális visszaélések, túlárazott tenderek - a 2016- os óv több botránytól volt hangos, amelyekkel a hazai hatóságok nem tudtak mit kezdeni. Pozsony. Márciusban robbant az idei év legnagyobb botránya, Ladi­slav Baštemák adócsalási ügye. Az ingatlanvállalkozó több cégén ke­resztül hozzávetőleg 6 millió eurót csalhatott el. A gyanú szerint a csa­lásokat a legmagasabb helyeken fe­dezték. Baštemáktól bérli luxusla­kását Robert Fico kormányfő, és ugyanabban a komplexumban lakik Martin Glváč (Smer), a parlament alelnöke és Ján Počiatek (Smer) kétszeres volt miniszter. Baštemák üzleti kapcsolatban állt Počiatekkel és Robert Kaliňák (Smer) belügy­miniszterrel is. Utóbbi ezt mindad­dig tagadta, amíg Filip Rybanič nyilvánosságra nem hozta bank­számlakivonatait. Rybanič ellen banktitok megsértése címen vizs­gálat indult. Baštemák egyik cégé­ben hónapokkal a nyomozás meg­kezdését követően tartott házkuta­tást a rendőrség. Čistý deň Óriási közfelháborodást váltott ki a galántai Čistý deň reszocializációs központ ügye. Natália Blahová (OĽaNO) képviselő az egyik nevelt anyukáj ára hivatkozva blogj ában azt állította, hogy 14 éves lányát meg­erőszakolta az intézet egyik alkal­mazottja. A szexuális visszaélés gyanúja további három nevelttel kapcsolatban is felmerült. Az ügyészség, a parlament emberi jogi bizottsága és a munkaügyi minisz­térium is vizsgálatot indított az ügy­ben. Ján Richter (Smer) tárcavezető azonban a napokban úgy döntött, hogy felfüggeszti az intézet ügyé­ben folyó közigazgatási eljárást. Az intézet megítélése a neveltek és szü­leik körében nem egyértelmű, töb­ben elhagyták, de többen maradni akartak. A bíróság 11 esetben dön­tött úgy, hogy a neveltek maradhat­nak az intézményben. Danko vacsorája Andrej Danko (SNS) házelnök közel 73 ezer eurót fizetett azért a vacsoráért, melyen az uniós orszá­gok parlamenti elnökeit látta vendé­gül. A vacsorát 270 főre rendelték. A parlament elnökének hivatala a saj­tó többszöri kérésére sem hozta nyilvánosságra a vacsora költségé­nek pontos elszámolását. A lezáratlan Gorilla Öt év után távozott a Gorilla- botrány kivizsgálásával megbízott csoport vezetője, Marek Gajdoš. A nyomozó a rendőrségtől is kilépett. Döntését azzal indokolta, hogy szá­mára elfogadhatatlan körülmények között kellett dolgoznia. A Gorilla­botrány kivizsgálását lezáratlanul adta át. Kijelentései miatt Tibor Gašpar (Smer-j elölt) országos rend­őrfőkapitány feljelentést tett. A nyomozást felügyelő Dušan Kováčik speciális ügyész több sze­mély, köztük Robert Fico kormány­fő kihallgatását is meghiúsította. Evka-ügy Az Evka-botrányt Zuzana Hláv­ková, a külügyminisztérium volt al­kalmazottja novemberben robban­totta ki, azt állítva, hogy a Miroslav Lajčák (Smer-jelölt) vezette kül­ügyminisztérium túl drágán, és egyelőre kiválasztott céggel szer- veztetett meg több, az uniós elnök­séggel kapcsolatos rendezvényt. Ráadásul mindez az addig feddhe­tetlen Miroslav Lajčák tudtával és beleegyezésével történt. Hlávková szerint az elnökség lógójának be­mutatására eredetileg 20 ezer eurót szánt a tárca, becslése szerint az összeg végül 300 ezer euróra emel­kedhetett. 2016 fontosabb eseményei ► Január 1. - Bős és Nagyturány (Turany) városok lettek. ► Február 3. - Szlovákia először küldött rendőröket olyan országba, amely nem tagja az EU-nak; a 25 egyenruhás Macedóniában segltetta határvédelemben. ► Március 5. - A parlamenti választások hivatalos győztese a Smer'lett 28,8 százalékkal, a Híd 6,596-ot szerez, az MKP 4,0496- kal maradta parlamenten kívül. ► Március 9. - Andrej Kiska államfő a Smer elnökét Robert Ficót bízza mega kormányalakítással. ► Március 22. - A Smer, az SNS, a Híd és a Siet aláírják a koalíciós szerződést. ► Március 23. - Megtartják a parlament alakuló ülését, és az államfő kinevezi az új kormányt. ► Árpilis 14. - Robert Fico kormányfő szívelégtelenség miatt kórházba kerül. ► Április 23. - A kormányfő sikeres szívműtéten esett át. ► Április 26. - A parlament bizalmat szavaz a kormánynak. ► Április 25. - Andrej Danko házelnök gyomorműtéten esik át a fővárosi onkológiai kórházban. ► Május 1. - Robert Ficót kiengedik a kórházból, május 4-én jelenik meg először a kormányülésen. Dankót ugyanúgy május 1-én engedik ki a kórházból. ► Június 7. - Andrej Danko házelnök megnyitja a parlament rendkívüli ülését, amelyet Robert Kaliňák belügyminiszter Bašternák-botránya miatt hívott össze az ellenzék. ► Június 11.-Alojz Hlinátválasztották a KDH új elnökének. ► Június 11. - Menyhárt Józsefet választották a Magyar Közösség Pártja (MKP) új elnökének a párt tisztújító kongresszusán. A párt második legfontosabb posztját - az Országos Tanács (OT) vezetését - Őry Péter, az MKP korábbi önkormányzati alelnöke tölti majd be. ► Június 20. - Körülbelül 3000 ember tüntetett a Bonaparte épületkomplexum előtt, amely az adócsalással gyanúsított Ladislav Baštemák kezében van, és amelyben a kormányfő rendkívül kedvező áron bérel lakást. ► Június 29. - Az államfő aláírta a törvénymódosítást, melynek köszönhetően szeptembertől nem szűnnek meg a magyar kisiskolák. ► Június 30.-Ismét Robert Kaliňák ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról tárgyal a parlament. ► Július 1. - Szlovákia fél évre átveszi az Európai Unió soros elnöki posztját. ► Július 6. - Az államfő kinevezi a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) élére Anton Šafárikot. ► Július 8. - 55 év után jár ismét villamos a fővárosi Ligetfaluba a felújított Öreg hídon. ► Július 24.- Egy cseh állampolgár éjjel észrevétlenül bejutott az elnöki palotába, ahol zavartalanul sétált, majd távozott; a biztonsági őrök semmit sem vettek észre. ► Augusztus 13. — Radoslav Procházka nem pályázza meg a Siet elnöki posztját, pártelnökké Roman Brecely közlekedési minisztertválasztják meg. ► Augusztus 16. - A Siet öt parlamenti képviselője kilép a pártból. ► Augusztus 19. - Brecely lemond közlekedési miniszteri posztjáról, a Siet pedig kilép a koalícióból. A miniszteri posztot a Híd kapja meg. ► Szeptember 1. - A Smer, az SNS és a Híd elnökei aláírják az új, módosított koalíciós szerződést. ► Szeptember 16. - Szigorú biztonsági intézkedések mellett Pozsonyban találkozik az Európai Unió 27 kormányfője, ez volt az első uniós csúcs azután, hogy Nagy-Britannia polgárai népszavazáson jóváhagyták az EU-ból való távozást. ► Szeptember 19.- Daniel Lipšic, a NOVA elnöke Pozsonyban autójával halálra gázol egy 72 éves gyalogost. A baleset miatt szeptember 30-án lemondott képviselői mandátumáról. ► Szeptember 26. - Boris Zala, a Smer európai parlamenti képviselője felfüggeszti tagságát a pártban, mert nem ért egyet a Smer vezetésének politizálásával. ► Október 5. - Elhunyt az önálló Szlovákia első köztársasági elnöke, Michal Kováč, állami temetésen október 13-án helyezték örök nyugalomra. ► Október 31. - Radoslav Procházka kilép a Sietből és lemond parlamenti képviselői mandátumáról. ► November 12. - A Híd kongresszusán Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztost válasszák mega párt új alelnökévé, a poszton Simon Zsoltot váltja, aki a márciusi parlamenti választások után lépett ki a Hídból, mert nem értett egyét azzal, hogy a párt a Smerrel és az SNS-el lépett koalícióra. ► November 21. - A „magyar-magyar párbeszéd" nagyon hosszú idő után az első olyan fórum volt, ahol egy asztalhoz tudtak ülni a szlovákiai magyar közélet szereplői: Bugár Béla, a Híd és Menyhárt József, az MKP elnöke. ► December 1. - Az MKP csalással vádolt volt oktatásügyi miniszterét, Szigeti Lászlóta járásbíróságfelmentette; az ügyész a döntés miatt fellebbezett, így a döntés nem jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents