Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-28 / 299. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. december 28.1 www.ujszo.com Durva választási kampánnyal indult 2016 A parlamenti választások egyik legnagyobb meglepetése, hogy a szélsőséges Marian Kotleba pártjának képviselői bekerültek a parlamentbe; nézeteikkel jelenleg már a fiatal szavazók harmada szimpatizál (Jozef jakubčo felvétele) FINTA MÁRK Akkor vehetjük észre igazán, mekkorát fordult a világ a szlovák politikai életben, ha visszatekintünk a 2016-os parlamenti választások kampányára. Ennek során bizonyosodott be, hogy a Smer már bőven túl van a zenitjén, a szlovák jobboldal sosem lesz már olyan, mint volt, s hogy a szélsőjobboldal észrevétlenül balopózott az életünkbe. Az ugyan a választások előtt nem volt kérdés, hogy a Smer ismét az élen végez majd, azt azonban Robert Fico pártjában is érezték, hogy a négyévnyi önálló kormányzás nem tett jót a preferenciáiknak. A Smer iránya A kormányfő a választások közeledtével egyre gyakrabban hozta szóba, hogy el tudna képzelni egy kétpárti koalíciót, mely a Smerből és egy jobbközép pártból állna. A Smer kampánystratégiáját pedig új ellenségképre helyezte, mivel látszott, hogy a meggyengült ellenzék támadásával nem szerez majd túl sok politikai pontot. így meglovagolta azt a témát, mely a leghangosabban rezonált a közbeszédben és a közösségi hálózatokon; a menekültválságot. A Smer a biztonság témájára és a menekültek elutasítására alapozta szinte a teljes választási kampányát. Kísérőtémaként pedig - hogy stabilizálják baloldali szavazótáborukat - Ficóék újabb, immár a harmadik népjóléti intézkedéscsomagukat is bejelentették egy évvel ezelőtt, százezernyi munkahelyet, új óriásbefektetőt, szociális intézkedéseket és ingyen autóbuszokat ígérve a választóknak. Mindezt gázárvisszatérítéssel is megfejelték, 47 millió eurónyi pénzt osztottak szét ilyen jogcímen a háztartások között. A széthulló Siet Mindez a 2012-ben széthullott, darabokra esett jobboldal ellen elégnek látszott. Eleinte azonban úgy tűnt, Radoslav Procházka élni tud a 2014-es elnökválasztáson elért sikerével - akkor a harmadik helyen végzett - és új pártja, a Sieť begyűjtheti a csalódott jobboldali szavazókat. Az óriásplakátjain fehér ingben, a jobboldal „megváltójának” pózában tetszelgő pártelnök pár hónappal a választások előtt olyannyira nyeregben érezte magát, hogy reálisnak tartotta, hogy az új választási ciklus elején egy tető és egy vezetés alá hozza a középosztály védelmében érdekelt pártokat, ergo a jobboldalt. Meg volt róla ugyanis győződve, hogy el tudna vezetni egy olyan gyűjtőpártot, mint a Smer volt a baloldalon a kétezres évek elején. S bár a Sieť eleinte bőven 12-15 százalék körül állt a felmérésekben, végül épp Procházka személye miatt bukott meg. A pártelnök ugyanis a választások közeledtével egyre gyakrabban szólta el magát, és a jobboldali pártelnökök közül egyedül ismerte el azt, hogy ha úgy hozza a sors, kormányra lépne a Smerrel. Mindez a választásokon is megbosszulta magát: a Sieť 15 százalék helyett alig lépte át a parlamenti küszöböt, és bár kormányba került, néhány hónap alatt lemorzsolódott. Híd-M KP csata Fico választások utáni másik szövetségese, Bugár Béla Hídja kampányának egyik pillére ugyan a Smer elutasítása volt - az óriásplakátok ezt sugallták -, ám Bugár nem mondta ki egyértelműen, hogy nem kormányozna Ficóékkal. A Híd és az MKP közti kampánycsata meglehetősen éles volt. A Híd egyik leghangsúlyosabb kampányüzenete épp az MKP ellen szólt: nem szabad, hogy ismét „elvesszen százezer szavazat”, mivel ezek a voksok épp Ficót erősítik. Az MKP „közös akarat” kampányszlogennel indult harcba, és a civil szféra egy részét is maga mellé igyekezett állítani, beleértve a dél-szlovákiai kétnyelvűségért harcoló fiatalokat, akik felbukkantak a párt listáján, valamint a Cse- madokot is. A negatív kampány ugyanakkor az ő retorikájukból sem veszett ki, Berényi József akkori pártelnök gyakran támadta a Hidat, és a párt nem hivatalos kommunikációs csatornáin is gyakrabban volt téma Bugár pártja, mint a párt választási programja.- Az eredményt ismerjük: az MKP harmadszor sem ugrotta meg a parlamenti küszöböt, a Híd pedig eddigi legrosszabb választási eredményét produkálta. A nyertesek A kampány két nagy nyertese az SNS és Marian Kotleba pártja, a ĽSNS volt, utóbbi ráadásul úgy, hogy hivatalosan szinte nem is kampányok. Andrej Danko, az SNS elnöke a korábbi pártvezér, Ján Slota kigolyózása után igyekezett megzabolázni a párt élesen magyar- és romaellenes kommunikációját, inkább az EU-t, és az egyszínű Smer- kormányt támadta, és a muzulmán- ellenes kártyát is elővette - ugyanakkor igyekezett standard, megbízható párt benyomását kelteni. Kot- lebáék ugyanakkor ugyanarra alapoztak, amire Boris Kollár pártja, a Sme rodina is: a jelenlegi politikai elit, a standard pártok támadására, valamint a közösségi háló erejére. Ez különösen Kotlebáéknak jött be nagyon: hivatalosan alig költöttek kampányra, ám a Facebookon rendkívül erősen építették közösségüket és célozták meg az elitellenes érzelmű, a politikai felhozatalban csalódott választókat. Eredményük magáért beszél: a felmérésekben 3 százalékos eredményüket 8 fölé tornázták, és néhány hónappal a választások után kiderült: a fiatal szavazók harmada szimpatizál nézeteikkel. Félremérték a ’16-os választásokat Öl éve nem bíztunk ennyire az EU-ban LAJOS P. JÁNOS ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Bár az Európai Unió (EU) népszerűsége a lakosság körében évről évre csökken, a legutóbbi Eurobarometer felmérés meglepően arról számolt be, hogy az EU népszerűsége elérte a 36 százalékot. Az emberek év végén már nem tartják olyan komoly problémának a terrorizmust vagy a menekülteket, mint év elején. A menekültválság, a terrortámadások állandó veszélye, a populista politikusok egyre erősödő Brüsszel-ellenes megnyilvánulásai ellenére erősödik az emberek bizalma az unió iránt. A novemberi Eurbarometer összeurópai felmérésben mért 36 százalékos bizalom az elmúlt öt év legjobb eredménye. Az egyes tagállamokban a 2009-ban kirobbant gazdasági válság óta nőtt az emberek bizalmatlansága az unió iránt. Az Európai Unión belüli közvélemény a migrációt és a terrorizmust látja az Európát érintő legfőbb veszélynek. A jelentés szerint viszont a veszélyeket már nem tartjukolyan aggályosnak. Az unió lakosságának 45 százaléka - a tavaszinál 3 százalékkal kevesebben - látja úgy, hogy a migráció a legsúlyosabb kihívás Európa számára. A terrorizmust ősszel a lakosság 32 százaléka tartotta a legfőbb veszélynek. Az így vélekedők aránya 7 százalékkal marad el a tavaszitól. A felmérés viszont még a 12 halálos áldozatot követelő berlini terrortámadás előtt történt. A munkanélküliség (31 százalék) és a gazdasági helyzet (19 százalék) foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt. A migrációt tekintve az uniós polgárok 69 százaléka támogatja, hogy az uniónak közös bevándorlási politikája legyen. A lakosság 61 százaléka fogadja szívesen a más uniós tagországból érkezőket, viszont 56 százalékuk negatívan áll az EU-n kívüli országokból érkező migrációhoz. A lakosság 81 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell tartani az uniós polgárok szabad mozgását, munkavállalását, tanulását és a gazdasági átjárhatóságot biztosító szabályozást. A jelentés készítői megjegyezték: 60 százaléknál többen gondolják úgy, hogy még több európai szintű döntéshozatalra van szükség a legtöbb területen. Tízből nyolcán azt mondják, hogy így kellene lennie a terrorizmus elleni harc területén, valamint a demokrácia és a béke előmozdítása érdekében. (dem, mti) A 2016-os parlamenti választások eredményei sokakat megdöbbentettek. A legjobban talán a közvélemény-kutató ügynökségeket, amelyek közül egyik sem mért 3 százaléknál magasabb támogatottságot Marian Kotleba pártjának. Pozsony. A 2016-os parlamenti választások eredményeit a közvélemény-kutató ügynökségek kudarcaként is lehetne értelmezni. A választásokat ugyan az előrejelzéseknek megfelelően a Smer nyerte, de a méréseknél jóval alacsonyabb, 28,28%-os eredménnyel. A legtöbb felmérés legalább 25%-ot jósolt Robert Fico pártjának, de a Polis utolsó, februári mérése még 38,4%-osra mérte a Smert. Ez mindössze 49 képviselőt jelentett a korábban egyedül, 83 parlamenti képviselővel kormányzó pártnak. A közvélemény-kutatók azzal magyarázták a nagy eltérést, hogy a március 5-én tartott választások előtti két hétben már nem lehetett nyilvánosságra hozni a felmérések eredményeit, és a legutolsó - nem nyilvános - méréseik jóval pontosabban jósolták meg az eredményeket. A legkisebb eltérést az MVK mérése mutatta, amely a Képtelenek voltak felmérni a választások eredményét (TASR-feivétei) Smemek 32,5%-ot jósolt február 18-án. Kát tragédia A hatalmas zuhanás ellenére mégsem a Smer eredménye volt a legnagyobb meglepetés. A parlamentbe ugyanis bejutott Marián Kotleba formációja a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS). Ennek az eredményét mindegyik közvélemény-kutató 3 százalék alá mérte, viszont 8,04 százalékos eredménnyel az 5. legerősebb párt lett a parlamentben. Meglepetés Boris Kollár Sme rodina pártjának a bejutása is, habár azt már többen 4 százalék fölé mérték. A 6,62 százalékos eredmény azonban egy néhány hónapja létező, programmal és tagsággal sem rendelkező párttól így is meglepő. A közvéleménykutatók válasza szerint ez a rejtőzködő szavazókkal illetve a protest- szavazatokkal magyarázható. Híd és MKP A két magyar pártot az előbbiekhez képest viszonylag pontosan mérték, habár itt is voltak eltérések az egyes ügynökségek között. Az MVK utolsó felmérése 7%-ot jósolt a Hídnak, ami a 6,5%-os eredményt figyelembe véve pontosnak mondható, volt azonban 9,2%-os mérés (Polis) is. Az MKP a kampányban a bejutási vonal alatt vagy közvetlenül 5%-on mozgott, a 4,04%-os eredmény így a hibahatáron belül volt mindhárom jelentős (Focus, MVK, Polis) közvéleménykutatónál. Csalódás és öröm A legnagyobb csalódást a jobboldalon a Sieť 5,6%-os és a KDH 4,94%-os eredménye jelentette. A Sieť azért is csalódás, mert az utolsó felmérések szerint még minden ügynökségnél 10% felett állt a párt, kettőnél 14 százalékon mozgott. A KDH kiesését sem jósolták meg, 6-9% közé mérték az akkor még Ján Figeľ vezette pártot. A vártnál viszont jobban teljesített az SaS és az OEaNO-Nova, a 12,1%-os és a 11,02%-os eredmény több mint a duplája a 4-6%-ra jósolt értékeknek.
