Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-19 / 293. szám, hétfő
16| KULTÚRA 2016. december 19. | www.ujszo.com Felolvasószínház és könyvbemutató Kassa. Egy nap két eseménynek is otthont ad a Thália Színház december 21-én, szerdán. Felolvasószínház formájában mutatják be 18 órától Csáky Pál: Ballada a szabadságról című „díjnyertes” drámáját. A rendezést Forgács Miklós vállalta magára. A mű a Thália Színház és Magyarország Kassai Főkonzulátusa által meghirdetett idei drámapályázatra érkezett be. A pályázatot az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából írták ki, és mivel összesen három alkotást kaptak a szervezők, valamennyit díjazták, és a szerdaihoz hasonló módon mutatják be. A Ballada a szabadságról egy család története, amelyen végigzakatol a történelem. „A főszereplő nő első félje a második világháborúban hal meg, második félje az 50-es évek szövetkezetesítésének esik áldozatául, a lánya kommunista lesz, a fia pedig 56-ban hal meg. Minden kataklizma idején történik velük valami, ami emberáldozattal jár. Szóval ez egy modellértékű történet” - mondta róla Forgács Miklós. Ugyanaznap Bérezés László is a színház vendége lesz, aki beszélgetéseken alapuló életrajzi könyvet írt Törőcsik Mariról. A kötet bemutatója 18 órakor kezdődik. „Azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni” - úja a szerző a néhány hete megjelent kötet előszavában. (juk) Elhunyt Megyesi Gusztáv Budapest. Hatvanhat éves korában elhunyt Megyesi Gusztáv Táncsics Mihály- és Déri János- díjas publicista, az Elet és Irodalom újságírója. 1985-ben került a kulturális hetilaphoz, amelynek - egy év megszakítással - 31 éven át volt munkatársa. Főmunkatársként, rovatvezetőként, 1992-1993 között főszerkesztőként, azóta szerkesztőként dolgozott. A lap méltatása szerint: „Ha van ES-es stílus és szemlélet, akkor Megyesi az egyik legmarkánsabb képviselője volt: a világra nyitott, szociálisan érzékeny ember volt.” 1989-től egy ideig a Holmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja is volt. Az ÉS mellett rendszeresen jelentek meg írásai a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban. Hosszú évekig a rádiókabaré szerzője, előadója is volt. Vezető publicistaként közölte írásait a Hócipő című szatirikus kétheti lap. Több könyvét is kiadták, köztük A rakodók mindenkit csókoltatnak (riportok, 1986), A kőtörő ember (publicisztikák, 1989), Nem tudtok egy jó halbiológust? (publicisztikák, 1993), Mekkora egy törpe? (publicisztikák, 1997), A nyolcvanas évek (irodalmi riportok, Kovács Zoltánnal, 2002) című műveket. Számos kitüntetéssel ismerték el, 1990-ben Táncsics Mihály- díjat, 1991-ben Joseph Pulitzer- emlékdíjat, 2001-ben Karinthy- gyürűt, 2013-ban Déri János-díjat kapott. Ez utóbbit a klasszikus tárcaműfaj kitűnőségeként kifejtett sokoldalú, jelentős munkásságával érdemelte ki. (MTI) Első bálján a fiatal arisztokrata lány, Szása, aki eltűnt nagyapja felkutatására indul (Fotó: ASFK) Bátorságból jeles A messzi Észak című animációs film a régimódi mozi szép darabja Már az is sokat elárul Rémi Chayé A messzi Észak című, első egész estés animációs filmjéről, hogy nem a multiplex mozik vásznain jelenik meg, hanem a Szlovák Filmklubok Társulása (ASFK) forgalmazza. Klasszikus, kézzel rajzolt film, megható régimódi emberi történet. Ritkán kerül igényes karácsonyi ajándékként ilyen (jó értelemben) régimódi történetet elbeszélő, a hagyományos ábrázolási (kézi rajzolás) és (film)vágási módhoz, technikához nyúló, lebilincselő animációs mozgókép a mozik műsorára - amely mindenféle szempontból messze esik az amerikai fősodortól. A túlszínezett, túlrészletezett, túllihegett és túltechnikázott környezet- és figura- megjelenítés helyett a finom esztétikára, az akciókkal, csodás és varázslatos elemekkel dúsított, a valóságtól elrugaszkodott, poénokra építő fantáziatörténet helyett valós események logikus láncolatát fűzi egymáshoz A messzi Észak. Rémi Chayé (jelesre vizsgázott, több díjat is elnyert) bátor vállalkozása egy bátor lány bátor tettének története. Szentpéterváron járunk, a 19. század végén. A fiatal arisztokrata lány, Szása az első bálján nagy botrányt kavar azzal, hogy magára és családjára haragítja a cár új tudományos főtanácsosát. Bátorkodik ugyanis kijelenteni, hogy felfedező nagyapja nem ott tűnt el a két évvel korábban indított északi sarki expedícióján Davaj hajójával, ahol a hivatalos verzió állítja. Szása - hogy kegyvesztett családján segítsen - megszökik a paloták világából, fel- kéredzkedik egy vitorláshajóra, és marcona férfiak társaságában elindul sarkkutató nagyapja nyomába. Szép (de nem bájolgó és nem harsány), részleteket elhagyó egyszerű, megejtően finom rajzolású a film. Erősen atmoszférateremtő: hatásosan érzékelteti trükkök nélkül az elemek, mindenekelőtt a szelek harcát, a hófúvást, a zúzmarás hideget. A FILMKOCKA A messzi Észak ■ Eredeti cím: Tout en haut du monde ■ Szlovák cím: Až na severný pól ■ Francia-dán családi animációs film, 2015,81 perc ■ Rendező: Rémi Chayé ■ Forgatókönyvíró: Claire Paoletti, Patricia Valeix, Fabrice de Costil ■ Zene: Jonathan Morali ■ Vágó: Benjamin Massoubre események és helyzetek hitelességét a természetes (a természetben rögzített) hangok és -effektusok is erősítik. A történetet lassan, visszafogott gesztusokkal meséli Rémi Chayé - hosszú időt hagy például annak, hogy bemutassa a paloták intrikus világát, a társadalmi összefonódásokat és a társasági életet. A messzi Észak nem bugyuta csalamádémese, sokkal inkább a nívós ifjúsági kalandregények komolyságával - és sémájára - kerekít reális történetet bátorságról, eltökéltségről, kiállásról, tisztességről és hősiességről. A Csali lett a legjobb néptáncegyüttes BARTALOS ÉVA Budapest/Somorja. A somorjai Csali Gyermek-néptáncegyüttes lett a Fölszállott a páva nápzenai ás náptánc tehetségkutató verseny táncegyüttes kategóriájának győztese, a pénteken megrendezett döntőben. A táncegyüttesek kategóriájában a Nagy Myrtil és Madocsai Imre vezette somoijai csapat bizonyult a legjobbnak. A közönségdíjat a dusnoki Aprók Gyermek-néptáncegyüttes nyerte, a szóló- és páros tánc kategóriában Albert Csaba, a hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában Horváth Áron cimbalmos, az énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában pedig Erdélyi Luca lett a legjobb. Ä Csali a zsűri elismerése mellett megkapta a Veresegyházi Medveotthon határon túli csoportnak alapított Mackó különdí- ját is. Nagy Myrtil lapunknak elmondta, óriási siker ez az eredmény. „Büszkék vagyunk, hiszen nagyon sok munka van az eredmény mögött. Gyönyörűen meneteltünk a A Csali Garam menti táncokkal kápráztatta el a zsűrit és a közönséget (MTI-felvétel) döntőig, és ott a legmagasabb szintre jutottunk” - nyilatkozta a csoport egyik vezetője. Hozzátette, nemcsak a tehetségkutatóban táncoló harminc gyereknek, hanem a Csali többi százharminc kis néptáncosának is jár az elismerés. A somoijai táncosok az eredmény- hirdetés után sem pihennek, szombaton már a somorjai színpadon, a Csali évzáró karácsonyi műsorán ropták a táncot. „Nem pihentünk sokat, most próbáljuk felfogni az örömöt. Számunkra a szereplés a Fölszállott a pávában most véget ért, és januártól újra az összes csoportunkkal foglalkozunk. Nagyon fontos, hogy azok a gyerekek, akik nem vehettek részt a versenyen, ne érezzék magukat kirekesztve, és újra minden táncosunkkal egyformán foglalkozhassunk” - mondta Nagy Myrtil. A tehetségkutatóban elért siker növeli a Csali népszerűségét - amely az idei Eszterláncon aranysávos minősítést kapott. Már most több helyre meghívták, jövőre a Távol-Keleten is megismerik őket. A műsorban elért eredménynek köszönhetően elutazhatnak Tajvanba, az ILAN Nemzetközi Népművészeti Fesztiválra.
