Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-14 / 289. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2016. december 14. | www.ujszo.com Milyen könyvet ajánlana a fa alá? Csanda Máté művészettörténész Bán Zsófia: Turul és dínó. Rendkívül érzékenyen felépített esszék a kollektív emlékezet szövevényes nyelvtanáról, ezen belül is főként a képek, ikonok, vizuális kódok szerepéről, értelem- és identitásképző erejéről, belső logikájáról, rejtett szinapszisairól. Beke Zsolt: Az identitás esélyei. Egy pontosan, alaposan megírt kórbonctani jelentés a szlovákiai magyar kultúra nevű tünetegyüttesről, annak szerkezeti sajátosságairól, viccesen szomorú anomáliáiról, defektusairól. Veres István: Széchenyi. Bár eddig csak pár oldalnyit olvastam belőle, máris ajánlani tudom, nem kicsit, nagyon. Gyermekeknek és kevésbé gyermekeknek. Pozsonyos, izgalmas, tanulságos (miközben cseppet sem didaktikus). Ráadásul vicces is. Fictum és factum virtuóz módon kicentizett elegye. Marc Augé: Das Pariser Bistrot - Eine Liebeserklärung. Az ücsör- gés, ráérős lötyögés, csevegés, újságolvasás, kávézgatás stb. dicsérete, a (párizsi) bisztró mint intézmény antropológiája. Zseniális, üdítő olvasmány, főleg így mostanság, ebben a randa, digitális- kognitív-algoritmikus-proto- poszthumán későkapitalista szépújvilág korszakban. Hajói tudom, a francia eredeti mellett egyelőre csak németül és olaszul olvasható. Bokor Réka, • a Jóvilágvan énekese Az ünnepek közeledtével több alkalmam nyílik bekuckózva olvasni, ami számomra az egyik leglélekemelőbb foglalatosság. Ha olvasok, általában a szépirodalmat részesítem előnyben, különös örömmel tölt el, ha magában a nyelvezetben gyönyörködhetek. Egyik nagy kedvencem Karel Schultz Kőbe zárt fájdalom című regénye, amiből naponta limitált mennyiséget olvastam csak, mert az a pár oldal is elég gyö- nyörködnivalót adott. Legutóbb nagy adósságomat törlesztettem magamnak Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művével. A családi otthont, települést festőién ábrázoló írás keserédes történeteivel szinte a bőrünk alá kúszik, nyelvezete pedig a táj szólás szépségeivel is megajándékoz. Előtte William Somerset Maugham önéletrajzi ihletésű regénye, az Örök szolgaság volt terítéken. Philip, a főhős, egzisztenciális vívódásának kulcspontja a szabadságvágy és a behódolás problematikája. Az 1880-as évek és a századforduló kissé keserű hangulatába mélyülhetünk el, ugyanakkor a szerző többször is megnevetteti az olvasót, ezért szívből ajánlom. Karácsony közeledtével kedvenceimet is elő-előveszem: Szabó Magdától szinte bármit ajánlok, de Az őz című regényt különösképpen. Molnár Csaba filmrendező _ Most Samko Jr****% Tálé Könyv a m S temetőről című "*7 könyvét olvasom, hangosan fel-felröhögve. A könyv ihletője egy valós, komáromi talicskás papírgyűjtögető bolond (azt hiszem Nokedlinek csúfolták), rajta keresztül utazunk vissza a kommunizmus idejére. A könyv anno hatalmas siker volt Szlovákiában, több nyelvre lefordították, és sokáig titok övezte, hogy ki a valós szerző. Daniela Kapitáňová remekműve végre megjelent magyarul is, ajánlom bárkinek, hiszen valahol ez a mi történetünk. A saját „szakterületemen” belül aj ánlom a fa alá ' E. H. Gombrich A művészet története című könyvének új kiadását - egy nagyon esztétikusán kivitelezett, művészettörténeti alapmű, áttekintés a művészet fejlődéséről, gyönyörű kihajtható festményekkel, olvasmányosan megírva. Ugyanez a film világából a Thompson-Bordwell-féle A film története. A művészetekben kicsit jártasabbaknak szívesen ajánlom Ingmar Bergman Laterna magica című könyvét. Őszintének ható, irodalmi igényességgel megírt vallomás egy izgalmas, másokkal és magával szemben is kíméletlen művész életéről, a színházhoz és filmhez fűződő szerelméről. Karácsonyi könyves top 10 Hetek óta Kepes András Világkép című könyve vezeti a legnagyobb magyar online könyváruház sikerlistáját. A népszerű magyar televíziós új kötetében a különböző kultúrákhoz való viszonyáról mesél, utazásait, olvasmány- és riportélményeit felhasználva. A második helyen a Harry Potter és az elátkozott gyermek áll, a londoni színházi előadás J. K. Rowling, Jack Thome és John Tiffany által jegyzett szövegkönyvét pedig ismét egy nagy magyar könyvsiker követi: Nyáry Krisztián Festői szerelmek című kötete. A negyedik helyre egy olyan kiadvány kapaszkodott fel, amelyről erősen megoszlanak a vélemények: Kéri Smith Nyírd ki ezt a naplót című „találmánya” egyesek szerint kreatív játék, mások szerint könyvgyalázás. A karácsonyi sikerlistáról nem hiányozhat Müller Péter sem: gondolatait életről, halálról, csodáról most az Arany fonál - Kapcsolat a szellemvilággal című könyvben osztja meg az olvasókkal. A könyves top 10-ben ott van két magyar történelmi regény - Fábián Jankától Az utolsó boszorkány lánya (6.) és Ugrón Zsolnától a Hollóasszony (8.) -, Buda László Mit üzen a lelked? című önsegítő könyve (7.), Borbás Marcsi Édes békeidők című receptgyűjteménye (9.), valamint Jakupcsek Gabriella Megúszhatatlan - Ahogy a gyerekeimnek elmesélem című önéletrajzi kötete (10.). (as) SW-t az iskolákba! Tóth Csaba öt népszerű sci-fi univerzum elemzéséből indul ki KACSINECZ KRISZTIÁN Mi lenne, ha az iskolában Hitler hatalomra jutását Palpatine szenátor egyszemélyi diktatúrájának kiépítésével, a diktatúrák élhetetlenségét pedig a Régi Köztársaság és a Galaktikus Birodalom szembeállításával szemléltetnénk? Mi lenne, ha az amerikaiak iraki beavatkozását és az Iszlám Állam ezt követő felemelkedését a Star Trek „elsődleges irányelvének" analógiáját alapul véve közelítenénk meg? Annyi bizonyos, hogy az iskolapadokból több politika iránt érdeklődő, esetleg a későbbiekben tuda- tos(abb)an választó fiatal kerülne ki. Valami hasonlóra vállalkozott Tóth Csaba, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológusszociológusa, aki nemcsak könyvet irt a science fiction és a politika kapcsolatáról, hanem egyetemi kurzusokat is tart a témában. Bár A sci-fi politológiájának elsődlegesként deklarált célja nem a sci-fi univerzumok történelmi vagy aktuálpolitikai analógiáinak felkutatása, hanem inkább ezek zárt politikai rendszerként való bemutatása, szerintünk mégis a jelen társadalomra, illetve történelmünkre „kikacsintó” példázatok a legizgalmasabb - és egyben legtanulságosabb - részei a könyvnek. Tulajdonképpen egy visszájára fordított folyamaton tekinthetünk végig: a sci-fi szerzők világuk megteremtéséhez valós történelmi rendszereket használtak mintaként, a fiktív - a valóságosnál gyakran egyszerűbb - berendezkedések ugyanakkor segíthetnek könnyebben megérteni a múltbéli vagy a jelenvaló politikai folyamatokat és rendszereket. Ha a diákok behatóan ismerik a Star Wars- filmeket, jóval egyszerűbb és praktikusabb a Galaktikus Szenátus analógiáján keresztül elmagyarázni nekik az ÉNSZ Közgyűlés működését, vagy a Régi Köztársaság konföderációjával szemléltetni az Európai Unió felépítését, mint elvont fogalmakkal, száraz szakkifejezésekkel operálni. A filmbéli történéseket alapul véve egyben rámutathatunk ezen intézmények sebezhetőségére, kitérhetünk arra is, miben sántít Anakin Skywal- ker és Palpatine kancellár - a mi világunkban is egyre népszerűbb - érvelése egy „bölcs”, autoriter vezető szükségességéről, aki beszüntetve a meddő, kicsinyes vitákat egy csapásra megoldja a galaxis valamennyi problémáját. Hogy ez a populistademagóg elgondolás hova vezet, ismerhetjük a Star Wars-filmekből - és saját történelmünkből is. Tóth Csaba tudományos-isme- retteijesztő kötetéről tehát nem túlzás azt állítani, hogy jobb szolgálatot tenne bármelyik jelenleg forgalomban lévő polgárinevelés- vagy társadalomismeret-tankönyvnél. Előbbiekhez képest óriási előnye, hogy egyáltalán nem tankönyvízű, ráadásul akkor is könnyen forgatható, ha éppenséggel nem ismeijük az összes tárgyalt alkotást. Ezekről a szerző éppen annyi információt közöl, hogy a hozzájuk kapcsolódó elemzés világos és élvezhető legyen; egyszersmind meghozza az olvasó kedvét, hogy kezébe vegye a műveket. A könyv szerkezetileg két nagyobb egységre oszlik. Az első felét öt népszerű sci-fi univerzum - a Star Wars, Az éhezők viadala, a Dűne, a Star Trek és a Radch Birodalomtrilógia - leíró politikai elemzése adja. Ennek során a szerző nem retten vissza a tárgyalt művek újraértelmezésétől, sőt az olyan merész, vitaindító megállapításoktól sem, mint például hogy a Köztársaság bukásáHa a diákok ismerik a Star Wars-filmeket, egyszerűbb a Galaktikus Szenátus analógiáján keresztül elmagyarázni nekik az ENSZ ■ Közgyűlés működését. hoz és a Birodalom születéséhez a Je- di Tanács is hozzájárult politikai amatörizmusával és az ellenség alá- becsülésével. A második rész a napjaink társadalmát leginkább foglalkoztató közéleti témákból válogat, részben az eddig taglalt univerzumok összevetése, részben újak bevonása által. Olyan fontos kérdések kerülnek itt terítékre, mint a másság kezelése, a „faji”, vallási, etnikai és egyéb ellentétek az egyes sci-fi univerzumokban; a társadalomtervezésben, az utópikus berendezkedésekben és a mesterséges intelligenciában rejlő veszélyek; a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására tett kísérletek életképességének kérdése (elsősorban a Star Trek pénz nélküli világára vonatkoztatva). Az utolsó fejezet a tárgyalt müvekben bemutatott demokráciák és diktatúrák összevető elemzését nyújtja, hangsúlyozva, hogy nincsen abszolút jó vagy abszolút rossz rendszer. A legjobb példa talán Az éhezők viadalából Coin elnök „forradalmi demokráciája”, amelynek célja a körzetek felszabadítása és a zsarnokság megdöntése, de ennek érdekében nem átall kínzást is alkalmazni, sőt gyerekeket feláldozni. A szerző mégis meggyőzően érvel amellett, hogy a demokráciák hosszabb távon életképesebbek, stabilabbak é's élhetőbbek a legfeívilá- gosultabb diktatúránál is. A könyvet bátran forgathatják tanárok és diákok egyaránt (a legjobb esetben együtt), de ajánlott bárkinek, aki eddig idegenkedett akár a politikától, akár a science fictiontől — az elolvasása után garantáltan izgalmasabb színben tűnik fel mindkettő. Érdemes lenne azonban megvárni a következő, javított kiadást (ha lesz ilyen). Abban már remélhetőleg nem szerepel annyi helyesírási hiba, elütés, következetesen elírt terminus és név, valamint ténybeli tévesztés (hogy csak az egyik legdurvábbat említsük: Hermann Göring mint „a világtörténelem leghíresebb propagandaminisztere” Joseph Goebbes helyett). Tóth Csaba: A sci-fi politológiája. Athenaeum Kiadó, 2016. 360 oldal.
