Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-14 / 289. szám, szerda
4 www.ujszo.com | 2016. december 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Hogyan szúrta hasba magát Danko Az SNS elnöke nem bírta tovább palástolni ágaskodó ambícióit MARIÁN LEŠKO Az előrehozott választások mostani emlegetése csak annak a bizonyítéka, hogy akkor is beszélnek róla, ha semmi esély nincs rá. Kizárt, hogy jövőre parlamenti választások legyenek Szlovákiában. A Smer számára ennek csak akkor lenne értelme, ha előre menekülne, és a ciklus lerövidítése után megerősödve vághatna neki az újabb négy évnek. Csakhogy Ficóék most egy választással oda jutnának, ahol 2002- ben voltak - 20 százalékos eredmény környékére vagy aláj a. Három év biztos kormányzást senki nem cserél el négy bizonytalan évre, főleg ha tisztában van vele, milyen csodálatos dolog számára a hatalom. A Smerben pedig ezt nagyon jól tudják. Azért sem jöhet számításba a kormányzati felelősségtől való megszabadulási kísérlet és az új választás, mert akkor F ico egy időre hivatalnokkormánynak adná át a hatalmat, amelyet Andrej Kiska államfő irányítana. A rendőrfökapitányi posztra és a többi rendőrségi vezetői funkcióba olyan személyek kerülnének, akiknek már nem Robert Kaliňák vezényelne. Ilyen kockázatot pedig nem vállalhat a Smer. A valóság az, hogy előrehozott választásokról csupán egyetlen ember álmodozik a kormánykoalícióban, és Danko nem bírta tovább palástolni ágaskodó hatalmi ambícióit. Az elmúlt évtizedben a HZDS, az SNS és a Smer tábora olyan közel került egymáshoz, hogy e trióból a leggyengébb láncszem szavazóit simán el lehetett szipkázni. Először a Smer átcsábította a HZDS választóit és politikai nyugdíjba küldte Meéiart, majd ugyanezt megtette Ján Slota SNS-ével is. De most fordult a kocka. A Smer szavazói kezdtek átszivárogni az SNS-hez, ez már az idei választások előtt érzékelhető volt és a mai napig folytatódik. De Danko roppant türelmetlen. Ahelyett, hogy szép csendben dörzsölné a tenyerét és hagyná kivérezni a Smert, találkát beszélt meg a legerősebb ellenzéki párt vezetőjével és az előrehozott választásokról-diskuráltak. Ezzel tulajdonképpen el is intézte, hogy még véletlenül se legyenek idő előtt választások. Danko hasba szúrta magát, megrendítette saját pozícióit a koalícióban, és most még majd neki kell bizonygatnia, hogy ő egyáltalán nem akar előrehozott választást. Fel kell itt eleveníteni a Sieť volt elnökének, Radoslav Procházkának a kijelentését, aki azt mondta, ez a kormánykoalíció nem is azért jött létre, hogy gátat vessen a radikalizá- lódásnak Szlovákiában, hanem azért, hogy ne kelljen idő előtt újabb választásokat kiírni. A kormányok addig maradnak fenn, amíg létezik az az „idea”, amiért létrejöttek. Ez az „idea” nagyon is él, mert szemben az SNS-szel a Smer és a Hid egyáltalán nem erősödik. Együtt pedig elég szavazatuk van a parlamentben, hogy a ciklus lerövidítésére vonatkozó mindennemű javaslatot blokkoljanak. A szerző a Trend hetilap kommentátora Procházka nem lesz az európai törvényszék bírája (Ľubomír Kotrha karikatúrája) ^ HIABA MONDTAM, HOGY IGEN TISZTELT BÍRÓSÁG, ÉN KÉREM TELJESEN ÁRTATLAN VAGYOK, ÉS EGY TÉVEDÉS MI A TT SZERETNÉK IDE KERÜLNI Trump Putinyra szabott választása Rex Tillersonnak, az amerikai külügyminiszteri posztra jelölt ExxonMobil-vezérnek semmiféle kormányzati tapasztalata nincs, az orosz elnökhöz fűződő kapcsolata játszott szerepet abban, hogy Donald Trump választása őrá esett. , ,Henry Kissingert leszámítva, ő az az amerikai, aki a leginkább kapcsolatot tudott teremteni Vlagyimir Pu- tyinnal” - mondta Tillersonról John Hamre, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) munkatársa. Tillerson és Putyin a 90-es években ismerkedett meg, amikor az amerikai az ExxonMobil egyik külföldi projektjét irányította az oroszországi Szahalin szigetén. Kapcsolatuk később tovább erősödött, barátságukat pedig egy történelmi jelentőségű energetikai szerződés koronázta meg 2011-ben: ekkor kötött stratégiai partnerségi megállapodást az ExxonMobil és az orosz Rosznyefty energiavállalat az északi-sarkvidéki orosz területeken levő olaj kiaknázására. Kezdetben a megállapodás 3,2 milliárd dollár értékű együttműködést helyezett kilátásba, de valójában akár 500 milliárd dollár értékű olaj felfedezését is magában rejti. A projekt jelenleg be van fagyasztva az Oroszország elleni szankciók miatt. Az Exxon oroszországi sikereihez arra volt szükség, hogy a vállalat érdekeit a moszkvai kormány érdekeihez igazítsák, illetve fontos volt a Pu- tyinhoz fűződő jó személyes kapcsolat is. Az Exxon folyamatosan tudta bővíteni oroszországi érdekeltségeit, miközben riválisai helyzetét kisajátítások és különböző szabályozási akadályok nehezítették. Tillerson 2013-ban a külföldieknek adományozott Barátság rendje elnevezésű orosz állami kitüntetést vehette át az energetikai együttműködésért Vlagyimir Putyintól. A következő évben szót emelt az Oroszországot sújtó nyugati büntető- intézkedések ellen az ExxonMobil részvényeseinek közgyűlésén. Ezért Tillerson külügyminiszteri jelöltségének jóváhagyásával gond lehet a szenátusban. Több befolyásos szenátor már jelezte is fenntartásait. Tillerson 150 millió dollár értékű Exxon-részvényt birtokol, ez is komoly összeférhetetlenség, hiszen külügyminiszterként olyan döntések lennének a kezében, amelyek befolyásolhatják a részvényárak alakulását. Az Oroszország elleni szankciók feloldása következtében például emelkedne az Exxon-részvények értéke. (MTI) Erdélyi délibáb KOLLAI ISTVÁN S ikerrel szerepeltek a romániai választáson a magyarok: nem tört meg az RMDSZ immár több évtizedes parlamenti képviselete, és a magyarok számarányuknak megfelelő súllyal képviseltetik magukat a törvényhozásban. Másolható-e az erdélyi recept a Felvidéken? A kérdés szempontjából érdekes időpontra esett a bukaresti parlament megválasztása, mivel Szlovákiában éppen most váltak képlékenyebbé a helyi magyar politikai törésvonalak. Nyilván könnyen adódik a gondolat, hogy „valahogy így” lehetne sikerre vinni Pozsonyban is a magyar érdekérvényesítést. Az MKP és a Híd kapcsolatának azonban számos olyan eleme van, ahol az erdélyi magyar politikából nem nyerhető komoly tapasztalat és inspiráció. És itt elsősorban nem is a pártstruktúrák vagy a közbeszéd különbségei állnak az első helyen, hanem tisztán személyi kérdések: vezető emberek egymáshoz való viszonya, amibe kívülről rendkívül nehéz belelátni. Romániában Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetője és a többi kulcsfontosságú szereplő sikeresen simította el a választások előtt felmerülő személyi kérdések sokaságát, nagyjából megtalálták a közös hangot kifelé, a tömegek felé, és befelé, a párttagság felé is. Ugyanezt a munkát valakinek a szlovákiai magyarság körében is el kell végeznie. Magyarán, néhány vezető politikus személyes képességén, emberismeretén, ravaszságán, kompromisszumkészségén vagy kitartásán több múlik egy ilyen kényes helyzetben, mint az egymással szemben álló pártok és szervezetek tömegén. De ezek a tömegek, a választók sokasága is erősen különbözik a Felvidéken és Erdélyben. Amikor a szlovákiai magyarság egységes képviselete szétesett, akkor a korábbi szavazók nem kétfelé kezdtek szavazni, hanem négyfelé: van, aki az MKP mellett maradt, van, aki a Hídra szavazott, ezen kívül van, aki otthon maradt (az is lehet rendkívül tudatos választás), és végül van, aki szlovák pártot keresett magának... Többfelé hullott a korábbi közösség, azt nem lehet csak matekozással, ügyes sakkhúzásokkal újra összerakni. Erdélyhez képest rendkívül nagy különbség az is, hogy Szlovákiában egy vegyes párttá nőtte ki magát, vagy alakította át magát a Híd. Emiatt megint csak igaz az, hogy bármilyen Híd-MKP együttműködés többet rejt, mint egy matekfeladvány: komoly identitáskérdéssé válik, hogy akkor lennének-e egy közös listán.szlovákok is, vagy sem? Bármi is lenne itt a végeredmény, komoly politikusi munkát igényel a hitelesség és a köz- megegyezés megteremtése. A különbségeket még lehetne sorolni (például hogy Szlovákiában a korábban egységes magyar pártot elhagyók nem marginalizálódtak, hanem bejutottak a parlamentbe, egymás után háromszor), de a lényeg talán az, hogy egy ilyen folyamatban jóval több a munka, mint a matek. V an erre egy jó példa is, csak nem Erdélyből, hanem Komáromból, ahol már megtörtént egyszer az „egyesülés”, amikor a legutóbbi önkormányzati választásokra összeállt az MKP és a Híd - amit az emberek végül elutasítottak. A politikai matekozásban volt logika, de az embereket ez nem győzte meg, a közös lista mellé nem adódott közös program, közös vízió. Amire már csak azért is égető szükség lenne, mert különben csak annak a puszta emléke jön elő a választókból, hogy a közös lista tagjai nemrég még démoni- zálták egymást... A szűk etnikai téren belüli negatív kampány végső soron rendkívül nehéz feladatot ad utólag a harcias politikusoknak, amikor közös imázst kellene építeniük. Nem lehetetlen, de egy ilyen stratégiában biztosan több a munka, mint a matek; egy asztal melletti döntés erről biztosan nem elég. FIGYELŐ Lehetőséget kapott az RMDSZ Az erdélyi magyar lapok szerint az RMDSZ lehetőséget kapott, hogy jobban képviselje a magyarokat, azonban a szavazók bizalma elillanhat. A Krónika szerint részben a románok gyatra szavazókedvének köszönhető a várakozáson felüli eredmény. „Az RMDSZ-nek ezúttal bejött a félelemkeltésen alapuló kampánystratégia, miszerint kieshet a bukaresti törvényhozásból, a félelemre azonban nem építhet hosszú távon” - írta vezércikkében a Krónika. A Magyar Szó szerint Romániában a rendszerváltozás utáni baloldali, illetve liberális kormányok eredményesebbek voltak mint a jobboldaliak, és az RMDSZ is többet ért el az ilyen kabinetek idején. Ezért lehetőségeit most is a kormányra kerülés teljesíthetné ki. Ehhez azonban „az RMDSZ-nek nem a magyar ellendrukker média hisztériájához kellene igazítania kormányzati politikáját, hanem a magyar közösség valódi érdekeihez”. Az RMDSZ-t bíráló Székely Hírmondó szerint a párt újabb esélyt kapott. „Azonban érdemes elgondolkodniuk, hogy ezt milyen arányban kapták az eddig megvalósított dolgokért, és mennyi ebből az a remény, hogy az RMDSZ tényleg meg akar változni, valóban befogadó, toleráns emyőszervezet akar lenni, amely minden erdélyi magyar érdekét védi.” Esélynek tekinti az RMDSZ jó szereplését a Háromszék napilap, de „a fényes győzelem” csak annyit jelent, hogy a magyarságnak pont olyan arányú képviselete lesz, amilyen az aránya Romániában. „Ha betartja legalább egy részét vállalásainak, ha nem a hatalomba igyekvés lesz a legfőbb gondja, ha előtérbe kerülnek a fontos közösségi igények-például az autonómia - és újra egységessé tudja kovácsolni a közösséget, akkor a következő választáson azok szavazatát is elnyerheti, akik most még nemhitteknekť’-vélialap. (MTI)
