Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-02 / 279. szám, péntek
6 I KÜLFÖLD 2016. december 2. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Rakkától 30 km-re vannak a kurd erők Ukrán rakéták sora a Krímnél Oroszország tiltakozása ellenére Kijev nagyszabású hadgyakorlatot tart a határ közelében Washington. Az arab és kurd harcosokból álló Szíriái Demokratikus Erők (SZDE) fegyveres emyőszervezet egységei kevesebb mint 30 km-re közelítették meg az Iszlám Állam terrorszervezet szíriai fellegvárát, Rakkát - közölte Rupert Jones brit vezérőrnagy, a terrorellenes nemzetközi koalíció helyettes parancsnoka. Jones szerint az SZDE erői eddig több mint 700 négyzetkilométer területet szabadítottak fel a dzsihádisták uralma alól, és jelenleg Rákká elszigetelésének következő lépéseit tervezik. „Már kevesebb mint 30 km-re vannak a várostól és könnyű, illetve mérsékelt ellenállásba ütköznek”-tette hozzá. (MTI) Erdogan a szíriai török beavatkozásról Ankara. A szíriai török katonai hadművelet célpontja nem egy ország vagy egy személy, hanem a terrorszervezetek - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Hozzátette: Törökország akkor is harcolna a terrorszervezetek ellen, ha ez ügyben egymagára maradna. Egy keddi beszédében Erdogan még azt közölte: Törökország azért kezdett hadműveletet Szíriában, hogy véget vessen Bassár el- Aszad elnök kormányzásának. Akkor azt is hozzátette, Törökország nem támaszt igényt szíriai területekre. (MTI) EP: 2017-es uniós költségvetés BrUuzel. Jóváhagyta az Európai Parlament (EP) a jövő évi uniós költségvetést, amelyet korábban már a tagállamok kormányait tömörítő tanács elfogadott, a megállapodást így törvénybe iktathatják. Az elfogadott költségvetés értelmében az Európai Unió 2017-ben 157,8 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettségeket, és 134,5 milliárd euró lehet a tényleges kifizetések összege. A migrációs válság kezelésére és a biztonság megerősítésére 5,91 milliárd eurót különítenek el a költségvetésben, ez 11,3%-kal több, mint idén volt - ebből finanszírozzák a terrorellenes intézkedéseket és a határvédelem megerősítését is. (MTI) Kibertámadás ért szaúdi szerveket Rijád. Számítógépes vírussal intéztek támadást szaúdi kormányzati szervek és létfontosságú berendezések ellen. Az incidens - amelyet úgy tűnik, külföldről irányítottak - érintette az arab királyság közlekedési szektorát is. A belügyminisztérium alá tartozó nemzeti kiberbizton- sági központ annyit közölt, a támadók a szerverek összeomlását akarták elérni, és rosszindulatú szoftvert szándékoztak a számítógépes rendszerekre telepíteni. Egy korábbi, 2012-es támadást nagy valószínűséggel az iráni kormány megbízásából dolgozó hackerek hajtották végre. (MTI) Grad típusú rakétákat is bevetettek az átfogó hadgyakorlaton (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Moszkvai tiltakozások is fenyegetések ellenire az ukrán fegyveres erők megkezdték a kétnapos hadgyakorlatot a Krím félsziget közelében. Viszont a tiltakozás hatására Kijev módosította feketetengeri rakétagyakorlatának helyszínit. Petro Porosenko elnök kijelentette: a hadgyakorlatra azért van szükség, hogy az ukrán fegyveres erők felkészüljenek egy esetleges nagyszabású orosz támadásra. „Az elmúlt két évben bebizonyítottuk, hogy egy teljesen új ukrán hadsereget hoztunk létre” - hangoztatta az államfő. A gyakorlatban egyebek mellett Sz—300-as légvédelmi rakétarendszerek, katonai szállító-repülőgépek és drónok, azaz pilóta nélküli gépek vesznek részt. Volodimir Krizsa- novszkij, az ukrán légierő déli parancsnokságának szóvivője leszögezte, hogy a hadgyakorlat nem fenyegeti az Oroszország által önkényesen elfoglalt Krímet. Kifejtette, hogy a kilőtt rakéták legfeljebb 30 kilométerre közelítik meg a félsziget partját. Oroszország területi vizeinek szélessége 12 tengeri mérföld, azaz 22,2 km. Andrij Liszenko, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője leszögezte, hogy a hadgyakorlat kizárólag a levegőben zajlik, a nyílt tenger fölött, a nemzetközi normák szigorú betartásával. Moszkva előzetesen hevesen tiltakozott a Krímhez közeli hadgyakorlat megtartása ellen, válaszcsapással fenyegetett, és fokozott készültségbe helyezte Krímben a légvédelmi erőket. Az orosz védelmi minisztérium levélben figyelmeztette a moszkvai ukrán katonai attasét, hogy Oroszország meg fogja semmisíteni az ukrán rakétákat és kilövőállásaikat, ha Kijev rakétákat lő ki a Krím légterébe. Ukrán és orosz hírforrások szerint fokozott készültségbe helyezték a Krímben az orosz légvédelmi erőket és a fekete-tengeri flotta hajóit, hogy biztosítsák a félsziget légvédelmét. A tiltakozás hatására módosította Ukrajna a rakétagyakorlat helyszínét, így az már nem fenyegeti az orosz légteret. Az érintett területért ugyan az orosz légi irányítók felelősek, de (a rakétaindítás) arra nem jelent veszélyt. OPEC: Indonézia berzenkedik Jakarta. Az olajkitermelési kvóták csökkentésével nem ért egyet, ezért felfüggeszti OPEC- tagságát Indonézia - jelentette be az ország energiaügyi tárcája. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) szerdán állapodott meg a termelés csökkentéséről azzal a céllal, hogy ismét növekedési pályára állítsa az olaj világpiaci árát. A kartell Indonéziától napi 37 ezer hordó csökkentést kért, ami az ország kitermelésének 5%-a. Indonézia legfeljebb napi 5 ezer hordó csökkentést fogadott • volna el, mivel a 2017-es költségvetésnek szüksége van a már bekalkulált olajbevételekre - mondta Igna- sius Jonan energiaügyi miniszter. Az ország jelenleg nettó olaj- importőr, ezért a csökkentés és egy esetleges olajár-emelkedés összesített hatása kedvezőtlen hatással lenne rá. Az OPEC elvárása, hogy minden tagja részt vegyen a termeléscsökkentésben, bár Irán, Líbia és Nigéria most mentességet kapott. (MTI) Putyin most Oroszország nem akar konfrontációt, és kész részt venni a regionális és globális problémák megoldásában - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben. Moszkva. Az orosz parlament két háza, a Szövetségi Gyűlés előtt elmondott szokásos évértékelő és programadó beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország ki fog állni érdekei védelmében, de nem áll szándékában a geopolitikai konfrontáció. „Nem keresünk és sohasem kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk” - mondta Putyin. Kifejezte készségét, hogy Oroszország (Donald Trump amerikai elnökké választása után) jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Mint mondta, reméli, hogy Moszkva együtt fog működni Washingtonnal a terrorellenes küzdelemben, és a két ország osztozik majd a globális biztonság iránti felelősségben. Putyin azonban beszédében az USA-ról csak a volt Szovjetunió országai, az EU, valamint Kína, India és békülékeny Japán után ejtett szót. Az elnök kijelentette, az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiái Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése. Az orosz elnök, noha többször is utalt a Moszkva ellen bevezetett szankciókra, Ukrajnáról nem tett említést. Putyin 13., ezúttal 69 percig tartó éves üzenete végén ejtett szót a külpolitikáról, beszédében túlnyomó- részt a társadalmi és gazdasági kérdésekre összpontosított. Szerinte az orosz gazdaság úton van a fellendülés felé, egyes iparágakban és a mezőgazdaságban növekedés észlelhető, a tavaly csaknem 13%-os infláció pedig az idén a várakozások szerint 5,8%-ra mérséklődik. Felhívta a figyelmet arra, hogy mezőgazdasági kivitelből nagyobb bevétele van Oroszországnak, mint a fegyverexportból. Mint mondta, Oroszország gazdasági problémái nem annyira a szankciókból, hanem belső problémákból fakadnak. Tavaly az orosz gazdaság 3,7%-kal zsugorodott, és a folyamat idén is tartott. (MTI) Anglia: özönlenek a bevándorlók London. Rekordot döntött a Nagy-Britanniába érkező bevándorlók száma a brit EU- tagságról tartott népszavazás előtti egy évben. A brit statisztikai hivatal (ONS) negyedéves becslése szerint a júniussal zárult 12 hónapban 650 ezren érkeztek letelepedési szándékkal Nagy- Britanniába. Az ONS szerint ez az eddigi legmagasabb éves bruttó bevándorlási adat. A nettó bevándorlás 335 ezer volt, ez szintén közel jár az eddigi rekordhoz. A vizsgált időszakban rekordot döntött a Nagy- Britanniában letelepült külföldi EU-állampolgárok száma is, amely 284 ezerre nőtt az egy évvel korábbi azonos időszakra becsült 265 ezerről. A júniussal befejeződött egy évben - most első ízben - a legnagyobb küldő ország Románia volt, ahonnan 54 ezren érkeztek. A nyolc többi közép- és kelet-európai EU- tagállamból összesen 42 ezren vándoroltak be Nagy-Britanniába ebben az időszakban. (MTI) Tűz ütött ki Dél-Korea egykori diktátora, a jelenlegi elnök apja, Pák Csöng Hi szülőházában. Bár a lángokat 10 percen belül sikerült eloltani, az emlékmúzeumnak otthont adó épület nappalija porig égett a néhai elnök portréjával együtt. A rendőrség a környéken elfogott egy ismert gyújtogatót, akit egy 2012-es tűzesetért is felelőssé tettek. Akkor egy másik elnök szülőházát borította lángokba. Pák Csöng Hi 18 éven át vezette Dél-Koreát, miután 1961- ben katonai puccsal magához ragadta a hatalmat. A politikust 1979-ben saját biztonsági szolgálatának vezetője lőtte agyon. Lánya, Pák Gun Hje jelenlegi elnök politikai pályafutásának legválságosabb időszakátéli. (íasr/ap) Hétvégi olasz referendum Róma. A vasárnapi alkotmányos népszavazás eredményét a külföldön élő, több mint 3 millió olasz szavazata határozhatja meg, akik csütörtök délutánig adhatták le voksukat levélben. Matteo Renzi miniszterelnök nem győzte hangsúlyozni, hogy az alkotmányos reformokat - amelyhez kormánya sorsát is hozzákötötte - a külföldön élő és dolgozó olaszok menthetik meg. Valamivel több mint 3 millió olaszról van szó, akik közül a becslések szerint mintegy 1,5 millióan adják le a postán kapott szavazócédulát Olaszország külföldi képviseletein. Matteo Renzi korábban többször is kijelentette, a Németországtól Ausztráliáig világszerte élő olaszok szavazata mintegy 3 százalékot ér a vasárnapi népszavazáson, és döntő lehet. A külföldi olaszok szavazatának súlyát a referendumon nemmel szavazó olasz ellenzék is érzi. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) már figyelmeztetett, hogy ha a vasárnapi népszavazáson az igenek a külföldi olaszok voksának segítségével győznek, a párt fellebbezni fog. A legutolsó, 2013-as olaszországi parlamenti választásokon 1,1 millió külföldi olasz szavazott, vagyis kevesebb, mint az összes választó 3%-a, de a 2014-es európai parlamenti választásokon már 5,9%-ot ért a voksuk. A vasárnapi népszavazáson - a külföldi olaszokat nem számítva - mintegy 48 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak az urnákhoz. A népszavazás érvényessége nincs részvételhez kötve: az urnákhoz járulók többségi szavazata dönti el a referendumot, vagyis az alkotmányos reformok bevezetését vagy elvetését. (MTI)
