Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-12 / 287. szám, hétfő

KULTÚRA WWW ujszo.com I 2016. december 12. A Literatúra na Šwiecie című lengyel világirodalmi folyóirat lapszámai bő 400 oldalasak, ami lehetővé teszi a különbö­ző nemzeti irodalmak kortárs fejleményeinek árnyalt, gazdag prezentálását. Nem­rég a szlovákiai magyar irodalmat mutatták be egy kötet vastagságú számban. Anna Gérecka hungarológust, műfordítót, a lap egyik szerkesztőjét kérdeztük a részletekről. Megjelent már Lengyelország­ban ehhez hasonló, átfogó váloga­tás a szlovákiai magyar irodalom­ból, vagy ez az első ilyen projekt? Tudtommal eddig csupán néhány szerző szerepelt lengyel folyóiratok hasábjain. A szlovákiai magyar iro­dalom mint jelenség, nagyobb ter­jedelemben most mutatkozik be elő­ször. Nálunk, a Literatúra na Šwie- ciében eddig csak Csehy Zoltán és Polgár Anikó nevével találkozhattak az olvasók. Polgár Anikónak egyéb­ként idén kötete is megjelent lengyel fordításban. Mit kell tudni a Literatúra na Swieciéről? 1974-től létezik, volt idő, amikor negyvenezres példányszámban je­lent meg, és mind egy szálig elfo­gyott, méghozzá igen hamar. Azt a lapot kiterjedt szerkesztőgárda állí­totta elő. Az akkorihoz képest ma ne­hezebb körülmények között készül a lap, 2800 példányban jelenünk meg, számonként 43CM-80 oldal teljede­lemben. A lengyel kulturális minisz­térium égisze alatt dolgozunk, a Nemzeti Könyvtár a kiadónk. A lap külső megjelenése 1994 óta változat­lan, korábban inkább vastag zseb­könyvre hasonlított. Amióta na­gyobb a formátum, folyóirat jellegűbbé vált. Minden számunk va­lamilyen jól körülhatárolt koncepció eredményeként születik meg, legyen bár monotematikus jellegű vagy RÖVIDEN A pozsonyi kifli történetéből Pozsony. Július Cmorej A pozso­nyi kifli történetéből - tények, mí­toszok, legendák című előadására válj a az érdeklődőket ma 18 órakor a Hotel Carltonba a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. (Az előadás nyelve: szlovák.) Utána a társulás önkénteseinek és támogatóinak munkáj át és segítségét elismerő Aranykifli 2015-2016 díj ünnepé­lyes átadása következik. (k) ! Az EFA a Toni Erdmannt díjazta Wroclaw. Maren Ade munkája, a Toni Erdmann kapta a legtöbb díjat az Európai Filmdíjak szombat esti átadóján Wroclawban. Az Európai Filmakadémia (EFA) tagjainak szavazatai alapján a német-osztrák koprodukció elnyerte a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek, a legjobb forgatókönyvnek, vala­Ízelítő belőlünk - lengyelül tálalva Bő négyszáz oldalon mutatja be a szlovákiai magyar irodalmat olvasóinak a Literatúra na Šwiecie folyóirat Anna Górecka hungarológus, szerkesztő (Képarchívum) NR9-10/2016 na sujiecte WfORO-StOVVACY-■ egyetlen szerző munkásságát előtér­be állító. Azok is ilyenek, amelyek egyetlen nemzeti irodalom új fejle­ményeit rendezik antológiaszerű anyagokká. Úgy látom, a dél-szlovákiai ré­giót is igyekeztek bemutatni az irodalom eszközeivel. Például szerepel a lapban részlet Hunčík Péter Ipolyságban játszódó Ha­táreset című regényéből vagy a Dunaszerdahelyen játszódó Eső­város című Bánki Eva-regényből. Miért tartották fontosnak, hogy az itteni magyarlakta településekről is megtudjanak egyet s mást a len­gyel olvasók? Azért, mert az irodalom mindig valamilyen konkrét környezetben létezik, akkor is, ha univerzális han­gon szólal meg. Ezt a szempontot más esetekben is szem előtt tartjuk, hiszen lényeges, milyen társadalmi vagy éppen földrajzi közegben szü­letnek a művek. Igyekszünk magya­rázó jellegű anyagokat is közölni a szépirodalom mellett, mintegy be­ágyazva azt, rávilágítva bizonyos összefüggésekre. Tehát interjúk, esszék, recenziók és fotók is talál­hatók minden számunkban. Milyen kritériumok szerint vá­logatták a lapszámban szereplő írókat, költőket? A legfontosabb kritérium nálunk a szöveg színvonala. De az is lénye­ges - legfőképp a verseknél -, hogy miként működik az adott szöveg lengyelül. Tőzsér Arpád verseinek fordításai például kivételesen jól si­kerültek, egészen érdekes, szokatlan hangot, más tónusú iróniát vezetnek be a lengyel nyelvbe. Az idegen dik- ciótól mindig gazdagodik a nyelv. Egyébként bőven volt miből válo­gatni. Ha lenne alkalmam még egy szlovákiai magyar lapszámot össze­rakni, gond nélkül megtöltenék to­vábbi 350 oldalt. Miért került bele a válogatásba részlet Závada Pál regényéből, a Jadviga párnájából? Érdekes és humoros ötletnek tűnt, hogy egy olyan szöveg is legyen a lapszámban, amely a magyarországi szlovákokról szól. Ezt a részletet én fordítottam, és bevallom, szerettem volna kihasználni az alkalmat, hogy végre ízelítőt adjak a lengyel olva­sóknak ebből a kitűnő regényből. Ön miért lett hungarológus? Már nem is emlékszem pontosan, miért választottam a magyar szakot a varsói egyetemen. Talán, mert na­gyon tetszett a magyar nyelv hang­zása. Még egyetemistaként kezdtem el fordítani, és ahogy egyre jobban megismertem a magyar irodalmat, egyre közelebb került hozzám. Dip­loma után egy ifjúsági könyvkiadó­hoz kerültem, ahol egyebek mellett magyar könyveket válogattam for­dításra. Majdnem húsz évvel ezelőtt pedig az a szerencse ért, hogy a Li­teratúra na Swiecie folyóiratnál kaptam munkát. És azóta minden évben szerepel a lapban valami a magyar irodalomból, a magyar iro­dalomról. Néha nagyon ismert, oly­kor pedig szinte ismeretlen szerzők­től. A magam részéről nagyon sze­retem és fontosnak tartom szerepel­tetni a magyar „vidéki” írókat is, hi­szen nem csupán Budapesten zajlik az irodalmi élet. Volt már veszprémi lapszámunk is. Emellett részletesen bemutattuk az erdélyi, valamint a vajdasági irodalmat, Tolnai Ottó munkásságának pedig egy külön számot szenteltünk. Sokan azt mondják, Közép- Európa lakói nem érdeklődnek a szomszédos országok kultúrája, művészete iránt. Ön szerint is így van ez? Lehet, hogy így van. De másrész­ről: kit érdekelnek itt, Közép- Európában például a New York-i költők? Vagy mondjuk George Pe­rec könyvei? Persze, a 90-es évek kezdete óta a helyzet változóban van. Talán az intézményes keretek között működő kultúrdiplomáciánál többet tehetnek azok az emberek, akik megszeretnek valamit, valakit a szomszéd kultúrában, és aztán népszerűsítik azt saját országukban. mint az osztrák Peter Simonischek és a német Sandra Hüller révén a legjobb színésznek, illetve szí­nésznőnek járó díjat is. A doku­mentumfilmes mezőnyben a Tűz a tengeren című olasz film, Gianf­ranco Rosi Berlinale-födíjas alko­tása lett a győztes. Az animációs filmek között az Életem Cukkini­ként című svájci-francia alkotás kapta az EFA díját. (MTI) Lelkesen dicsérik a Zsivány Egyest Los Angeles. Hivatalos kritikák ugyan csak kedd reggel jelenhet­nek meg az első önálló cselekmé- nyű Star Wars-film, a Zsivány Egyes - Egy Star Wars történet című moziról, a szombat esti Los- Angeles-i világpremier nézői már most elragadtatással írnak a Gareth Edwards rendezte alkotásról a kö­zösségi oldalakon. Sokan a legjobb S W-filmnek nevezik az alkotást, amely csütörtöktől látható a szlo­vák és a magyar mozikban. (MTI, k) Fergeteges koncertet adott szombaton Kassán az Omega. A legendás, fennállásának 55. évfordulóját ünneplő ma­gyar rockzenekar az Omega Testamentum turné egyik állomásaként lépett fel a Steel Arénában, több mint tízezer né­ző előtt. Munkatársunk képriportja az ujszo.com-on tekinthető meg. (Németi Róbert felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents