Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-10 / 286. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. december 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ordító érdektelenség Az ember azt gondolná, nagyobb felhördülés követ egy ilyen bukást MÓZES SZABOLCS H ahó, majdnem tök utolsók lettünk a PISA- teszten?! Nem baj? Figyelve az utóbbi napok közéleti diskurzusát, úgy tűnik, hogy nem. Ez bizony baj! Nem mintha meglepő lenne, hogy a legfrissebb PISA-kutatás alapján sem tartozik a szlovákiai oktatásügy a világ élvonalába, sőt, még csak az átlagot sem üti meg. így volt ez három és hat évvel ezelőtt is, ám mellbevágó, hogy a folyamatos zuhanás miatt már az fenyeget: legközelebb tényleg abszolút sereghajtó lesz Szlovákia az OECD-országok 35-ös listáján. Az sem meglepő, hogy az oktatásügy, a tudomány és a kutatás nálunk nem tartozik a társadalmi érdeklődés szempontjából fontos területek közé, ám valahol az is botrányos, hogy az eredményekből nem lett nagyobb botrány. Persze, egy fél éve hivatalban lévő minisztert visszahívni emiatt nem kell—pontosabban nem emiatt kell -, ám az ember azt gondolná, nagyobb felhördülés követ egy ilyen bukást. Nem mintha bagatellizálni akarnám a Basternák-ügyet - van benne sáros belügyminiszter, ringy-rongy igazságszolgáltatás, az eset a tökéletes állatorvosi ló - ám a PIS A- tesztelés valami sokkal súlyosabbat mutat. Azt, hogy a jövő generációit nem sikerül kellőképpen felkészíteni az életre. Ebben az agyonglobalizált világban, ahol nagyon nem mindegy, ki milyen képességekkel lép ki a piacra. És hogy az ország milyen munkaerőpiacot tud kínálni a globális befektetőknek: összeszerelő-műhely maradunk, ahol nincs szükség szövegértésre, sem matematikai képességekre, vagy a magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok - ahol kreatív munkára van szükség és magasabb a fizetések - is megtalálják a térképen Szlovákiát. Amíg nincs megdöbbenés, nincs értelmes vita sem, és nem születnek megoldási javaslatok. Az csak a probléma egyik része, hogy az oktatásügy alulfinanszírozott - szarkasztikusán mondhatnánk: a beléje fektetett pénzhez mérten nem is teljesít annyira rosszul... Legalább ugyanilyen gond viszont - és persze szervesen összefügg a pénzkérdéssel hogy a terület nincs a társadalmi érdeklődés homlokterében, így az emberek hangulatára rámoccanó politikumot sem készteti akcióra. Ettől még persze a közélet alakítói hibásak a krónikus mulasztásokért, ám valahol az egész társadalom sáros abban, hogy nem képes észrevenni a közösségi prioritásokat. Márpedig az oktatásügy a legfontosabb területek közé tartozik, ráadásul olyan ágazat, amelyet az elmúlt húsz év körkörösen ívelő „reformfolyamatai” ellenére eddig nem modernizáltak, nem alakítottak át kellőképpen. Az út szélén hagytak. A munka sok, az érdeklődés szerény, a megoldási javaslat kevés. Egyáltalán ne csodálkozzunk, ha három év múlva sereghajtók leszünk. Mert megérdemeljük. ó-zsef mun-ka-nél-küli. ó-zsef vár-ja a se-gélyt.- Na, ki lesz az az ügyes, gyerekek, aki megmondja, hol a hiba a szövegben? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A Mikulás bandája V olt egy olyan érzésem, hogy Szlovákia ezen a héten bekerül a világsajtóba. így is lett. Tippelhetnek, melyik hír jutott el rólunk még a Fülöp-szigetekre is. Nem az, hogy a parlament még mindig képtelen eltörölni a mečiari amnesztá- kat. Nem is a tanuló ifjúság gyatra eredményei a PIS A-teszteken. A szakolcai Mikulás rablóbandája. Történt pedig, hogy három testvér Mikulás-triásznak öltözve akart kirabolni egy idős nénit. A nagyobb nyomaték kedvéért magukkal vitték a „főszereplő” hároméves kisfiát is. Szépen bekopogtak, és válogatott jókívánságokkal árasztották el a 91 éves áldozatot. Miután az anyóka öt eruóval jutalmazta a performanszt, a Mikulás megkérte, hozzon már egy pohár forró teát az átfagyott gyermeknek. Amíg a konyhában tüsténkedett, a látogatók betódultak a lakásba és tovább énekeltek, miközben egyikük (ráadásul pont az angyalka!) 45 eurót és 400 euró értékű ékszert vágott zsebre. A jól szervezett akciót a szokatlan hangoskodásra felfigyelő szomszédasszony leplezte le, a rendőrséget is ő értesítette. A Mikulást és tettestársait a helyszínen elfogták és bilincsben vitték az őrszobára. Ott aztán kiderült, hogy csak a krampusz büntetlen előéletű, a Mikulás és az angyalka pedig csak feltételesen volt szabadlábon. Egyáltalán nem csodálkozom, hogy a sztorit átvették a külföldi lapok, hiszen ez az egész a Mikulás intézményében való lakossági bizalom megrendüléséhez vezethet, szerte a világon. Az ajándékozás kedves gesztusára építő hagyomány szenvedett csorbát, sározódott be, kapott léket. Ezek után az emberek még gyanakvóbbak lesznek, még alaposabban bezárkóznak. Akár a betlehemeseket is nádpálcával kergethetik el pár hét múlva, nem beszélve az ismeretlen húsvéti locsol- kodókról. A kereskedelmi marketing által túlfűtött Mikulás-biznisz miatt sokan már meg sem lepődnek, ha különböző cégek reklám télapói csengetnek be úgynevezett szóróajándékokkal. A segélyszervezetek szintén ilyenkor hordják szét az ajándékcsomagokat a rászorulóknak, gyakran Mikulás-jelmezben. Szóval rengeteg nagy szakállú, piros kabátos férfi rója az utcákat, a profibbak hármasban. Sajnos idáig jutottunk: tartanunk kell tőlük is. A finn Mikulás, Joulupukki helyében én hitelrontásért is beperelném a szakolcai bünbandát. És arra is biztosan van valamilyen büntetőjogi kategória, hogy egy kiskorút is felhasználtak a bűncselekmény elkövetéséhez. Kotleba, chemtrail, PISA LAJOS P. JÁNOS R iasztó eredményt mutat az IVÓ társadalomkutató intézet felmérése. Míg márciusban a fiatal választók -18-39 évesek - 18,1 százaléka választotta Marian Kotleba pártját, a Mi Szlovákiánk Néppártot (ĽSNS), ami már önmagában is nagyon magas arány, de a szélsőjobboldali csoportosulás támogatottsága ebben a korosztályban szeptemberre 23,5 százalékra emelkedett. Ennél is veszélyesebb, ahogyan a fiatalabb korosztály a konspirációs elméleteket teijesztő weboldalákról vélekedik. 73 százalékuk szerint ezek a weboldalak „alternatívát kínálnak a hagyományos médiákkal szemben, mivel kiegyensúlyozottabbá teszik a társadalom értékrendjét”. Ez olyan, mintha azt mondanánk, szükség van a hazugságra ahhoz, hogy a társadalomban kiegyensúlyozott véleményspektrum alakuljon ki. Ez természetesen nem igaz. A konspirációs elméletek ugyanis nem arról szólnak, hogy a társadalmi eseményeket sokféle szempontból lehet vizsgálni, és ezek a szempontok megférnek egymás mellett. Ezek ugyanis többé-kevésbé -jobbára inkább többé - ártalmas hazugságok. Lehet neverní a chemtrail-teóriákon, vagyis azon, amikor valaki a repülőgépek kondenzcsíkjaival akaija bizonyítani, hogy ellenséges - jobbára zsidó hátterű - hatalmak mérget permeteznek szét, és ez okozza a különböző, súlyos betegségek terjedését a társadalomban. Érdekességképpen el lehet olvasni a Kennedy-gyilkosság hátterét „alternatív módon” magyarázó írásokat, vagy a Bermuda-háromszög és az ufók közti viszonyt „elemző” írásokat is, de tudni kell, hogy ezek szinte kivétel nélkül alaptalanok. Innen könnyen eljutunk oda, hogy 2001 -ben a New-Y ork-i ikertornyokat a Cl A robbantotta fel, 2014-ben pedig Ukrajna felett nem az orosz szeparatisták és az őket segítő orosz katonák lőtték le a maláj gépet, hanem az ukrán hadsereg. Vagy oda, hogy már a mainstream médiának számító TV2 is arról készít riportot, hogy Angela Merkel és Theresa May egy titkos, világuralomra törő csoport, az illuminátusok tagja. Látszólag ennek nem sok köze van Kotleba támogatottságához, valójában azonban sok a közös bennük. Az a közös, hogy nem hisznek a hivatalos, sokszor tudományosan alátámasztott magyarázatokban. Túlságosan egyszerűnek, vagy elíenkezőleg, túlságosan bonyolultnak tartják azokat, ezért inkább más magyarázatokat keresnek. Vagy egyszerűen csak jobban esik nekik elhinni egy olyan magyarázatot, amely vaíaki mást hibáztat például az ő sanyarú vagy sanyarúnak tartott sorsukért. Ilyen magyarázatot ezeken a konspirációs oldalakon könnyen találni. Ugyanezt teszi Kotleba is, amikor egyszerű válaszokat ad, és még egyszerűbb megoldásokat kínál bonyolult problémára. Lehetőleg olyat, amely szerint a hiba még csak részben sem bennünk van, nem nekünk kell megváltoznunk ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el, jobban érezzük magunkat. Például úgy, hogy megvonjuk a szociális segélyt a romáktól, vagy úgy fogunk spórolni, hogy 150 helyett csak 100 parlamenti képviselő lesz, esetleg szidjuk a „rendszert”. Látszólag gyors eredményt kínáló javaslatok, de nem oldanak meg semmit. És a legszomorúbb, hogy a fiatalok is bedőlnek ilyesmiknek. A másik riasztó e heti hír, hogy ez a helyzet várhatóan csak romlani fog. Ezt egy másik felmérés, a PIS A-teszt mutatta meg a héten. A fiatalok nem képesek az értő olvasásra, nem képesek kritikusan olvasni, gondolkodni. A javulásra nem sok remény látszik, alighanem mindent az oktatás javításával kellene kezdeni ebben az országban. FIGYELŐ Az álhír öl, butít és horrorba dönt A közelmúltban egy washingtoni pizzériában lövöldözni kezdett egy férfi, mert az interneten azt olvasta, hogy az étterem titkos szobáiban Hillary Clinton hívei gyerekeket rontanak meg és áldoznak fel. A Pizzagate-botrányként elhíresült eset a Comet Ping Pong pizzériában történt. A 28 éves Edgar Mad- dison Welch azért ment oda, hogy kiderítse, mi igaz abból a kiszivárogtatott Clinton-levelezés alapján kreált összeesküvés-elméletből, hogy a pizzériában gyerekeket kínoznak. A nyugállományba vonuló Clinton az álhírek járványszerű teijedése ellen emelt szót tegnap, „mert immár egyértelmű, hogy ezek az álhírek nagyon is valós következményekkel járhatnak”. „Ez már nem a politikáról szól, vagy aprói, hogy melyik oldalon állunk. Életek vannak veszélyben. Hétköznapi emberek életei”—mondta Clinton. A The New York Times az álhírek kapcsán egy texasi férfi esetét írta meg, aki a választás napján szerinte szokatlanul sok buszt látott, arról pedig hallott valamit, hogy Trump- ellenes tüntetés lesz. így Twitter- üzenetében azt kürtölte világgá, hogy a Trump-ellenes tüntetésekre szervezetten, buszokkal szállítják a résztvevőket. Az üzenetet rövidesen több százezren osztották meg, de kiderült, hogy szó sincs tüntetésről, csupán egy számítógépes konferenciára érkeztek résztvevők. A The Washington Postnak a 38 éves Paul Homer arról számolt be, hogy évek óta él - nem is rosszul - abból, hogy a Facebookra és más közösségi portálokra álhíreket gyárt. A kampányban történetet kerekített például arról, hogy Barack Obama elnök betiltja az amerikai himnuszt, ezzel republikánus szavazók garmadáját bőszítette fel és erősítette meg abban, hogy muszáj Trumpra szavazni. Egyik álsztorijára még Trump stábja is válaszolt és visszautasította azt. Homer azzal hetvenkedett a Post riportemőjének, hogy ő juttatta be a Fehér Házba Trumpot. „A jobboldaliak falták az információimat, az emberek egyre butábbak, már senki nem ellenőriz semmit. Ez félelmetes” - mondta az álhírkirály. (MTI)
