Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-08 / 284. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2016. december 8.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Orosz terroristákat tartóztattak le Elfoglalták Aleppó óvárosát Aszad szíriai elnök kormányerői és szövetségesei visszaszerezték a milliós nagyvárost Moszkva. Egy terrorszervezet 12 tagját vették őrizetbe Moszkvában - közölte tegnap az orosz főváros rendőrsége. A moszkvai rendőrség szerint egy terrorszervezet 12 vezetőjét és aktív tagját vették őrizetbe a belügyminisztérium és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei. Az érintettek olyan rendezvényeket szerveztek, amelyeken embereket agitáltak arra, hogy részt vegyenek az Oroszországban betiltott, szélsőséges szervezetek tevékenységében. (MTI) Nincs esélye a francia baloldalnak Pénz«. Sem Manuel Valis volt miniszterelnök, sem a többi baloldalijelölt nem jutna be a francia elnökválasztás második fordulójába, ha most tartanák - derül ki a BVA közvéleménykutatóintézet felméréséből. A tanulmány szerint Francois Fiiion konzervatív jelölt és a tőle jobbra álló Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője és elnökjelöltje között dőlhet el az államfői szék sorsa. A BVA szerint ha Manuel Valis januárban megnyeri a baloldali előválasztást, az elnökválasztás első fordulójában maximum 21 %-ot érhet el. (MTI) Az USA kivonul a Közel-Keletről Washington. Donald Trump leendő amerikai elnök azt ígérte, kormánya kivonul a Közel-Keletről és legyőzi az Iszlám Állam terrorszervezetet. Hangoztatta, hogy az „intervenciós politika és a káosz romboló körforgásának véget kell vetni”. Kiemelte: elnöksége alatt az US A visszavonul a beavatkozástól és a világban zajló azon konfliktusokból, amelyek nem létfontosságúak az amerikai érdekek szempontjából. Közölte: „abbahagyjuk a rohanást, hogy külföldi rezsimeket döntsünk meg, amelyekről semmit sem tudunk”, csak a terrorizmus elleni küzdelemre kell összpontosítani. „Hatezer milliárd dollárt költöttünk el a Közel- Keleten, miközben az útjaink rosszak, a hídjaink bedőlnek, ezért mostantól magunkra költünk” - mondta Trump. (MTI) Életfogytiglan Ratko Mladicsnak Hága. Életfogytiglani börtön- büntetés kiszabását kérte az ügyészség a háborús bűnök elkövetésével vádolt Ratko Mla- dicsra a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A vádak szerint a „Balkán mészárosának” is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok kulcsszereplője volt annak a vérengzésnek, amelyben 1995. július 14-én a Srebrenicához tartozó kravicei hangárban több mint ezer musz- limot gyilkoltak meg. „Az áldozatok arculcsapása lenne, ha nem a legszigorúbb büntetést szabnák ki” - mondta Alan Tieger, a vádhatóság képviselője. (MTI) Kitűzték a szír zászlót, Aszad elnök hadserege stratégiai sikert ért el (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Aleppó/Damaszkusz. A szíriai kormányerők ás szövetségeseik tegnap reggelre teljesen visszafoglalták Aleppó óvárosát. Tegnap több robbanás rázott meg egy jelentős damaszkuszi katonai támaszpontot. A felkelők kivonultak az észak- szíriai Aleppó óvárosából — jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet, amely kiterjedt aktivistahálózattal rendelkezik a háború dúlta közel- keleti országban. A hadsereg gyors térnyerése részeként kedden kezdett el benyomulni az óvárosba. Ennek az előretörésnek az eredményeként vesztették el a felkelők az elmúlt két hétben az általuk 2012 óta ellenőrzött keleti városrész háromnegyedét. A felkelők az óvárosból Aleppó délkeleti peremére vonultak vissza. A damaszkuszi rezsim erői kedden napközben elfoglalták az észak-szíriai nagyváros stratégiailag fontos as- Saar negyedét, majd a város nemzetközi repülőteréhez vezető főutat. A város megszerzése jelentősen erősítheti a szíriai elnök pozícióit, hiszen ezzel az ország nyugati része a fővárossal és az egykor kétmilliós Aleppóval a kezébe kerül. Ez a fő törekvése az Aszadot támogató Moszkvának is, amelynek a volt Szovjetunió területén kívüli utolsó haditengerészeti bázisa is a szíriai Tartuszban van, és légi támaszpontot tart fenn Hmeimímben. Azonnali tűzszünetet követeltek Aleppóban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Németország és Olaszország vezetői. A kormányerők aleppói offenzívá- jának november 15-i kezdete előtt mintegy 250 ezer ember élt az észak- szíriai város keleti részében. Az OSDH szerint azóta legalább 80 ezer ember menekült el onnan. Az emberek vagy a kormányerők, vagy a kurd harcosok ellenőrizte városrészekben kerestek menedéket - mondta Rámi Abder-Rahmán, az angliai székhelyű OSDH vezetője. Ebben a számban nincsenek benne azok, akik olyan városrészbe menekültek, amely még a lázadók kezén van. Eközben az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy meghalt Aleppóban egy orosz ezredes, aki tanácsaival segítette a kormányerőket. RuszlanGalickij már napokkal ezelőtt megsebesült a lázadók egyik tüzérségi lövedékétől, és egy helyi kórházban belehalt sebesüléseibe. O volt az egyik legmagasabb rangú orosz katona, aki Oroszország szíriai beavatkozásának 2015 szeptemberi kezdete óta meghalt a közel- keleti országban. Vele a héten már a harmadik orosz halt meg Szíriában. Tegnap több erőteljes robbanás rázott meg egy jelentős damaszkuszi katonai támaszpontot, a szír állami média szerint izraeli harci gépek támadták meg a létesítményt. Ha az értesülések igaz, ez a második izraeli csapás a damaszkuszi rezsim ellen alig 10 napon belül. November 30-án izraeli vadászgépek a hadsereg Damaszkusz nyugati részén található hadállásait támadták. (MTI, index) Vasárnap parlamenti választások Romániában Minden magyar közös érdeke, hogy Romániában erős legyen a magyar képviselet, ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a külföldön élő erdélyi magyarokat is arra kéri, vasárnapi szavazatukkal támogassák a pártot. Bukarest. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter arra kér minden erdélyi magyart, aki Magyarországon, vagy bárhol máshol külföldön él, hogy vegyen részt a vasárnapi parlamenti választáson, támogassa szülőföldjét, támogassa az erdélyi magyarokat szavazatával. „Erdély jövője minden erdélyi magyar ügye, azoké is, akik kényszerűségből költöztek el szülőföldjükről, és jelenleg külföldön élnek. El kell menni szavazni az itthon maradt barátokért, családokért, és azért, hogy Erdély egy olyan hely lehessen, ahova megéri visszatérni. Vasárnap mutassuk meg az erdélyi magyarok összetartó erejét!” - hangsúlyozta Kovács. A vasárnapi román parlamenti választásokon csak annak a választókerületnek a jelöltlistájára voksolhatnak a román állampolgárok, amelyhez állandó vagy ideiglenes lakhelyük alapján tartoznak: „turisták” - vagyis azok, akik nem tudják iratokkal igazolni, hogy az adott választó- kerület lakói - nem szavazhatnak. A választójog korlátozása azzal áll összefüggésben, hogy a választók csak abba szólhatnak bele, ki képviselje saját választókerületüket (megyéjüket) a parlamentben, de abba már nem, ki legyen annak a választókerületnek a törvényhozója, ahol átmenetileg tartózkodnak. Románia idén visszatér a megyei pártlistás választási rendszerhez. Az ország 41 megyéje mellett a főváros is külön választókerületet képez, a 43. választókerületet pedig a külföldön élő román polgárok által megválasztandó törvényhozók számára hozták létre. A december 11-i parlamenti választások megnyerésére legesélyesebb román szociáldemokraták (PSD) óvintézkedésekkel próbálják megelőzni, hogy szabadelvű szövetségesük, az ALDE a voksolás után átálljon a jobboldalhoz, és ellenzékbe kényszerítse őket - írta az A- devarul című lap. A közvéleménykutatások 40% körüli támogatottságot jósolnak a PSD-nek, de jelenlegi szövetségesén, a Calin Popescu Ta- riceanu szenátusi elnök vezette, 7%- ra becsült ALDE-n kívül valamennyi, a parlamenti küszöb átlépésére esélyes román párt kizárta vele az együttműködést. Áz RMDSZ-szel kötendő koalíció lehetőségét viszont a PSD elnöke, Liviu Dragnea zárta ki. Az elemzők szerint a kis pártok eredményén és a választási részvételen múlik az, hogy a jobb- vagy baloldalnak lesz-e többsége a bukaresti parlamentben. A Klaus Iohannis államfőt támogató jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL) 23%-os, a civil mozgalmakból idén párttá alakult, az intemetgeneráció lázadóit megszólító Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) 12%-os átlaggal tüntetik fel. Ez a két párt a jelenlegi szakértői kormányt vezető Dacian Ciolos független miniszterelnök mögött sorakozott fel, akinek Iohannis is szívesen adna újabb kormányalakítási megbízást. (MTI) Demonstrálók Molotov-koktélokat dobáltak Athénban az Aiekszisz Grigoro- pulosz 15 éves diák halálának 8. évfordulóján tartott tüntetés után. A fiút egy rendőr lőtte le, és ez súlyos zavargásokat robbantott ki a görögfővárosban. Tegnap nem vették fel a munkát a sajtó dolgozói, emiatt nem sugároztak híreket a tévék és a rádiók, a legnagyobb szakszervezetek által mára meghirdetett általános sztrájk előtt. Az egynapos általános sztrájkot szervező szakszervezetek a tervezett adóemelések és költségvetési kiadáscsökkentések ellen tiltakoznak. A görög tengerészek hétfőn kezdődött sztrájkja miatt ma estig szünetel a komp- és személyhajó-forgalom a görög szigetek és a szárazföld között. (mti/ap) 10 ezer ukrán esett el Brüsszal/Kijev. A biztonsági problémák aláássák a béketörekvéseket Kelet-Ukrajnában, ahol a szembenálló felek rendszeresen megsértik a tűzszüneti megállapodást - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. A katonai szövetség vezetője arról számolt be a NATO-Ukrajna Bizottság tegnapi ülése előtt, hogy a biztonsági helyzet továbbra is súlyos Ukrajna keleti részén, és ez akadályozza az előrelépést a politikai rendezésben. Hozzátette, a fegyvemyugvást napi szinten megsértik a térségben, és a minszki megállapodásokban foglaltak ellenére a nehézfegyvereket sem vonták vissza a konfliktusövezetből. Stoltenberg fontosnak nevezte a Krím félsziget annektálása miatt Oroszország ellen elrendelt nyugati szankciók fenntartását. „A nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia Moszkvára, hogy betartsa kötelezettségeit” - mondta. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter rámutatott, a Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő Ukrajna-poli- tikáját övező bizonytalanság nehezíti az előrelépést a minszki egyezmények végrehajtásában. A német diplomácia vezetője hangsúlyozta, egyelőre nem tudni, hogy Trump elnöksége alatt milyen lesz a kapcsolat az USA és Oroszország között, de szerinte ez még teljesen nyitott kérdés. A Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy a Krímet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve Oroszország szeparatista erőket támogat Kelet-Ukrajnában. Elérte a 10 ezret a kelet-ukrajnai konfliktus halálos áldozatainak száma - mondta Petro Porosenko ukrán elnök egy katonai kórházban tett látogatásakor. Szerinte az ukrán kormányerők több mint 2500 tagja vesztette életét. (MTI)
