Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-01 / 278. szám, csütörtök
o N C/3 2016. december 1., csütörtök, 9. évfolyam, 46. szám- Wi- !' _V Nyolc éven belül harmadszor változik a város elnevezése (Képarchívum) Palma de Mallorca neve ismét Palma lesz A spanyolországi Baleár-szigetek fővárosa, Palma de Mallorca neve ismét egyszerűen csak Palma lesz - döntött az autonóm közösség parlamentje kedden, ezzel nyolc éven belül harmadszor megváltoztatva a város elnevezését. A város neve hosszú idő óta vita tárgya a bal-, és jobboldali pártok között, és lényegében attól függően változtatják meg négyévente, hogy éppen ki van hatalmon. A mostani egyszerűsítés a baloldali pártoknak köszönhető, akik azzal érveltek a módosítás mellett, hogy a város így visszakapja eredeti, történelmi nevét, amelyet még az alapító rómaiaktól kapott. A konzervatív pártok szerint viszont a Palma de Mallorca elnevezés egyértelműen megkülönbözteti a szigetek fővárosát más, hasonló nevű településektől, amelyet elsősorban a turizmus szempontjából tartanak fontosnak. Például a Kanári-szigetek egyik szigetének neve La Palma, a szigetek fővárosa pedig a Las Palmas de Grand Canaria nevet viseli. (MTI) Ilyen lenne egy tipikus magyar utazó? A tipikus magyar utazó belföldön érzi magát elemében, s inkább a luxust, kényeztetést, valamint a bőséges étkezéseket részesíti előnyben a visszafogottsággal és egészséges táplálkozással szemben. Ha pedig mindennel elégedett, szívesen jattól - derült ki a Szallas.hu rendhagyó kutatásából. A tipikus magyar utazó belföldön érzi magát elemében, s inkább a luxust, kényeztetést, valamint a bőséges étkezéseket részesíti előnyben a visszafogottsággal és egészséges táplálkozással szemben. Ha pedig mindennel elégedett, szívesen jattól - derült ki a Szallas.hu rendhagyó kutatásából. Milyen vendég a magyar, s ha csupán két véglet közül lehet választania, akkor melyik számára a szimpatikusabb? Ezt vizsgálta egy képzeletbeli utazás alkalmával az Év szállása verseny végéhez közeledve a Szallas.hu. „Arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyarok számára milyen az ideális kikapcsolódás, ezért megkértük őket, hogy válasszanak 13+1 egyszerű, a két jellemző végletet megfogalmazó állítás közül. Persze a kutatást nem kell véresen komolyan venni, mi magunk is inkább az évbúcsúztatás megalapozására szántuk” - mondta Pálinkás János, a Szállás, hu kreatív vezetője. Közel 3500 válaszadó alapján így rajzolható meg a tipikus magyar utazó profilja: ■ Nekünk a Balaton a Riviéra: A tipikus magyar nyaraló itthon étzi magát elemében, a válaszadók kétharmada szívesebben utazik bel» A vacsora legyen bőséges, kiadós mintsem egészséges. földre, mint külföldre. ■ Inkább pompa, fény és csillogás: Szálláshelyként szívesebben választanánk luxust (54%), mintsem vadregényest. ■ Kis kedvencek nélkül: Nyaralásra szinte biztosan nem vinnénk házi kedvencet (94%). ■ Utálunk csomagolni: Ha tehetnénk, csak a legszükségesebb dolgokat pakolnánk be (81%). ■ Borral vigad a magyar: A szálláshelyre érkezve inkább egy pohár bort hörpintenénk le szívesen (84%) sör helyett. ■ Ami csak belénk fér: A vacsora inkább legyen bőséges, kiadós (52%), mintsem egészséges. • Későn fekszünk, későn kelünk: A magyarok kétharmada inkább bagoly (65%), mintsem pacsirta, vagyis későn fekszik és későn kel. ■ Hason jön az édes álom: Nyugovóra térve inkább a hason alvás a nyerő (56%). * Higiénia hipergyorsan: Ébredés után a tipikus utazó a gyors tisztálkodás híve, vagyis inkább a zuhanyzást preferálja (85%) a káddal szemben. ■ Hátulról szeretjük; Fogmosáskor kétharmadunk a fogkrémet a tubus végéről kezdi kipasszírozni, egyharmadunk pedig ott, ahol éppen kézre áll. ■ Nem vagyunk mi angolok: Reggelihez az ideális kísérő a kávé, a többség (63%) ezt yálasztaná a teával szemben. ■ Rend a lelke: Szálláshelyének elhagyása előtt szinte minden magyar (98%) kicsit rendbe szedné a szobát, például beágyazna. ■ Túra helyett wellness: Napközben az ideális program passzív (69%), a pihenésről és kényeztetésről szól inkább, minthogy megmásznánk a közelben lévő hegyet. ■ Szívesen jattolunk: Ha minden rendben volt és elégedettek voltunk a kiszolgálással, akkor nagy valószínűséggel borravalót is adnánk (72%). (ú) Szálláshelyének elhagyása előtt szinte minden magyar (98%) kicsit rendbe szedné a szobát, például beágyazna (Képarchívum) » TUDTA? Minél fiatalabb valaki, minél nagyobb településen él és minél iskolázottabb, annál inkább utazna külföldre - de minden demográfiai szegmensben gyakrabban választanának belföldi úti célt. Gyakran korholják a nőket, hogy mindent bepakolnak utazáskor, de csak 22%-uk nyilatkozott így magáról. Igaz, ez így is majdnem kétszer nagyobb arány, mint a férfiak körében (13%). Mindössze minden negyedik férfi választaná a sört a bor ellenében. A nők még inkább borosak: csak nyolcból egy nő választana sört. Az iskolázottság növekedésével a bort preferálók aránya is nő. A fogkrém tubusát a kor előrehaladtával egyre precízebben nyomogatjuk a végén. A nők inkább az egészséges és diétás ételeket preferálják, míg 3 férfiből 2 a bőséges és laktató vacsora mellett döntene. A fiatalabbak, iskolázottabbak és a nagyobb településeken élők jobban kedvelik a reformkonyhát. Bizonyára nem meglepő, de a korral egyre inkább pacsirtává válunk: az idősebbek korábban fekszenek és kelnek. A férfiak inkább fekszenek háton, a nők pedig hason. Minél fiatalabb valaki, annál inkább szeret a hasán feküdni. 3 nőből 2 a kávét választja reggel a tea ellenében. Gondolta volna, hogy a férfiak közt csak 56% voksolt a kávé mellett? A budapestiek, a diplomások és az idősebbek kevésbé jattolnak egy szállodában, (ú)
