Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-05 / 257. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. november 5.1 www.ujszo.com A nagy háború - 3D-ben A Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása január végéig vendégeskedik Pozsonyban Az úgynevezett sztereofényképek képpárt alkottak: ugyanarról a tárgyról, kicsit más szögből (a jobb és bal szem látószögének megfelelően) két felvétel készült. Ezek egy speciális eszközön - szteroszkópon - keresztül nézve „csúsztak egybe", háromdimenziós hatást keltve. (Fotó: mnm) A 2016-os Harmónia-díj jelöltjei Ötödik alkalommal hirdették meg idén a Harmónia - Szlovákiai Magyar Zenei Díjat, amelynek most hozták nyilvánosságra a jelöltjeit. Az öt év alatt a díjra idén érkezett a legtöbb jelölés. Az év fiatal énekese vagy hangszeres muzsikusa (15-től 25 éves korig) kategóriában Benko Fruzsina Borbála, Botos Béla Bum- bi, Méry Rebeka, Saróka Liliána és Sárközi Xénia esélyes a díjra. Az év hagyományőrző népzenésze vagy népi zenekara kategória jelöltjei: a Buzitai Citerazenekar, Holecz Ilona, Ozsvald Dávid, a Pósfa zenekar és a Szőllősy Gipsy Band. Az év komolyzenei szólistája, kórusa vagy zenekara Harmónia-díját a Concordia vegyes kar, a Kodály Zoltán Daloskor, ifj. Reiter István, Rigó Ronald vagy Tóbisz Titusz kaphatja. Az év szólistája, zenekara vagy csoportja megzenésített vers, világzene, musical vagy dzsessz műfajban az Aranymetszést, a Borostyánt, Kovács Norbertét, Mihályi Rékát és a Vadkerti-Zsapka-Sipos Triót jelölték. Az év könnyűzenei előadóművésze kategória esélyesei: Gálffy Hodosy Marianna, Kovács Norbert, Lábszky Olivér, Mihályi Réka és Tomóczi Tibor. Az év könnyűzenei együttese kategóriában az Arizona, az Expired Passport, a Jó- világvan, a Kerecsen vagy a Phoenix RT kerülhet ki győztesen. Az év dala (2014-2016) kategóriában pedig a következőképpen alakult a lista - Arizona: James Bond, Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont: Almunkban, Expired Passport: FUNKciótlan dal, Phoenix RT: Végtelen csillagtenger, valamint Rómeó Vérzik: Ébresztő. Az ünnepélyes díjátadót november 19-én tartják Nagykapo- son a Bosák Centrum-Energosun épületében. Ekkor válik ismertté a Harmónia életműdíj díjazottjának neve is. (tb) r Életműdíjat kap Meryl Streep Los Angeles. Életműdíjjal ismerik el Meryl Streep 67 éves amerikai színésznő „úttörő” pályafutását a januári Golden Globe-gálán - jelentették be csütörtökön a szervezők. A Hollywoodban akkreditált külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) évente osztja ki díjait filmes és televíziós produkcióknak, valamint alkotóiknak. A Cecil B. DeMille legendás hollywoodi filmrendezőről elnevezett életműdíjat „a szórakoztatóiparra rendkívül nagy hatást gyakorló” művész kapja. Lorenzo Sofia, a testület elnöke indoklásában arról beszélt, hogy a háromszoros Oscar- és nyolcszoros Golden Globe díjas színésznő az erős női karakterek megformálásával, a sebezhetőség művészi ábrázolásával és az igazság bemutatásával „kikövezte az utat a nőknek a televízió, a film és a színház világában”, továbbá „szétzúzta a nemi és életkori akadályokat”. A Golden Globe 2017-es díjátadó ceremóniáját január 8-án tartják Beverly Hillsben. (MTI) LAKATOS KRISZTINA Pozsony. Első világháborús tematikájú kiállítással kapcsolódik be a Fotóhónap programsorozatába a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának Nézőpontok című vándorkiállítása január végéig vendégeskedik a Brämer-kúriában. A tárlat jól illeszkedik az idei Fotóhónap azon vonulatába is, amely a fényképészet, a fotótechnika történetét, fejlődését rajzolja meg. A Nézőpontok különleges, térhatású fotókat vonultat fel - azaz megmutatja, mit jelentett a 3D száz évvel ezelőtt. Az úgynevezett sztereofényképek tulajdonképpen képpárt alkottak: ugyanarról a tárgyról, azonos időben, kicsit más szögből (a jobb és bal szem látószögének megfelelően) két felvétel készült. Ezeket egymás mellé nyomtatták ki, és egy speciális eszközön - szteroszkópon - keresztül nézve „csúsztak egybe”, háromdimenziós hatást keltve. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása az eredeti képpárok anaglif technikával feldolgozott reprodukcióit tárja a nézők elé: a két, egymásra másolt felvételből álló fotókon szabad szemmel nézve elmosódnak a kontúrok, kék-piros lencséjű szemüvegen keresztül azonban térhatású képet kapunk. Emellett kipróbálhatunk egy autentikus sztereo- szkópot is, néhány fotó azt mutatja meg, hogyan érhető el a 3D-hatás lentikuláris technikával, egy-egy tableten pedig mai, digitális eljárásokkal ismerkedhetünk meg. (A Nézőpontok megtekintése előtt vagy után érdemes betérni a szomszédba, a Szlovák Nemzeti Múzeum új kiállítási pavilonjába a Váralján, ahol egy remek fotózástörténeti kiállítás látható - egyebek mellett olyan kétob- jektíves kamerákat is szerepelnek az anyagban, amelyekkel anno a szte- reofényképeket készítették.) „A sztereohatás, a 3D-hatás már a MOZIJEGY Semmi új a nap alatt Ha valaki azt hitte, hogy a Doctor Strange elhozza a forradalmat a szuperhősmozik világába, hatalmasat fog csalódni. Bár nem annyira rossz ez a film, de nem is több, mint egy kiszámítható, sematikus Marvel-adaptáció. Pár perc elegendő, hogy rájöjjünk: tipikus eredetfilmet látunk, amely szépen megágyaz a folytatásoknak. Megismerjük a nagyképű, a drága órákat imádó idegsebészt, Stephen Strange-t, aki egy autóbalesetben megsérül, a műtétekhez már képtelen használni a kezét. Elindul hát Keletre, egy nepáli szerzetesrendhez, ahol nem pusztán a kezét kapj a vissza, hanem a mágiát és a varázslást is kitanulja. És innen nem nehéz kitalálni, hogy mi következik: szuperhős lesz belőle, majd visszatér, hogy megküzdjön a gonosz, a világ elpusztítására készülő egykori szerzetessel, Kaeciliusszal. Ha a mágiát nem számítjuk, a Batman vagy éppen a Vasember sztorija is egészen fényképezés előtt is ismert technika volt, például a reneszánsz rajzokon is feltűnik. A fotózásban már a dager- rotípiák korában megjelent - mesélte Bognár Katalin, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának fomuzeológusa, a kiállítás kurátora. - A sztereofotók nagy korszaka éppen a századfordulóra, az első világháború éveire esik. Mielőtt megjelent a mozgó film és a színes fénykép, a térhatású kép lenyűgözte az embereket. Maguk a képek nem voltak drágák, a sztereonéző készülékből is létezett kisebb, nagyobb, mindenki a pénztárcája szerint választhatott. A tehetősek pedig maguk is készítettek ilyen felvételeket. Egyébként nem csak otthoni szórakozás volt a képek nézegetése. A Kaiserpanorama óriási látványosság volt: egy nagy teremben sztereonéző készülékeket helyeztek el, azokat körbe lehette ülni vagy állni, belül a szerkezet forgott, és folyamatosan újabb felvételeket mutatott a nézőknek. ” Ezt a népszerű műfajt a hadi propaganda is a „fegyvertárába” emelte. hasonló volt, és a Doctor Strange legfájóbb hibája, hogy nem képes meglepni a nézőt. Az viszont vitathatatlan: az első pillanattól elképesztően látványos a film. Köszönhető ez a mágiával való játéknak, amelynek hatására téren és A háborús években mind a központi hatalmak, mind az antant oldalán komoly iparággá izmosodott a háborús emléktárgyak, albumok gyártása; ezek egyik fo célja az volt, hogy a hátországban folyamatosan fenntartsák a hazafias érzést. Németországban a berlini Neue Photographische Gesellschaft (NPG) vállalat több háborús sztereofotó-sorozatot is kiadott, a magyar piac specifikus igényeit pedig magyar feliratokkal ellátott szériával elégítette ki. Ebbe a német hadszíntereken készült felvételek mellett igyekezett minél több osztrák-magyar vonatkozású képet bevonni, amihez a Monarchia hadseregének Sajtóhadiszállásától, az ott szolgálatot teljesítő haditudósító-fényképészektől szerzett anyagot. Az NPG fotóiból álló válogatás alkotja a Brämer- kúriában látható tárlat első nagy egységét. A másik nagy egységben az ellenfél nézőpontja érvényesül: az amerikai Keystone View Company nemcsak amerikai, hanem brit és francia propagandaszervezetektől is vásárolt felvételeket 1923-ban kiidőn át visz a cselekmény, így csak tátjuk a szánkat, amikor például kilépünk az univerzumból, vagy amikor szó szerint felfordul a város, és úgy üldözik a gonoszt. De hiába lett az eddigi leglátványosabb képregény-adaptáció a Doctor adott sztereofénykép-sorozatához. A kiállításon felvillanó harmadik nézőpont a civileké: pár fotót lelkes amatőrök készítettek, így például Stróbl Alajosné 1915-ben a budapesti Epreskertben, a Magyar Képzőművészeti Főiskola épületében kialakított hadikórházban fényképezett sebesült katonákat. Rommá lőtt belgiumi kastély előtt pózoló német katonák; tetvekre vadászó katona valahol az orosz fronton; a lövészárok mellett fiirdőző katonák; sebesült katonák; holttesteket gyűjtő katonák... Tarackágyúk, mentőkocsik, gázálarcok, szurony gyakorlat, tengeralattjárók... Az alkalmazott médiumnak köszönhetően megannyi plasztikus életkép az első világháborúból, amely még a felnőtt látogatóból is előhívja a gyereket - egyszer csak akarva-akaratlanul elindul a kéz, hogy megragadja a megfoghatat- lant. Éppen ezért bátran ajánljuk ezt a kiállítást az iskolák figyelmébe - egy sok élményt kínáló rendhagyó történelemóra háttere lehet. Strange, az időlyukak és a különböző dimenziók nem képesek feledtetni, hogy Scott Derrickson rendezése majdnem pontosan ugyanolyan, mint bármelyik Marvel-mozi. Sokat segít a főszereplőt játszó, a remek Sherlock sorozatból ismerős Benedict Cumberbatch, aki képes emberivé tenni ezt az arrogáns figurát, és ismeri a humor nyelvét is, így tudunk nevetni, amikor mondjuk egy almacsutkából szeretne egész almát varázsolni. Ám még miatta sem feledjük, hogy a főellenség (Mads Mikkelsen alakítja) súlytalan, és hogy fordulatokat nem igazán tartogat a film. Fájó kimondani, de igaz: elkészült a várva várt Doctor Strange, de csak egy újabb, nem túl érdekes szuperhősmozit kaptunk. Gera Márton Doctor Strange. Amerikai akciófilm, 115 perc, 2016. Rendezte: Scott Derrickson. Szereplők: Benedict Cumberbatch, Mads Mikkelsen, Tilda Swinton, Chiwetel Ejiofor. Benedict Cumberbatch szuperhősjelmezben (Képarchívum)
