Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-05 / 257. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. november 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A kisebbik rossz A másnaposság még H illary Clinton infrastrukturális beruházásokat, minimálbéremelést és a közép- osztály segítését, míg Donald Trump a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát, s ezzel sok új munkahely teremtését ígéri. Ez a fő üzenete minden idők legnagyobb, vagy legalábbis legfontosabb elnöki küzdelmének. Úgy érzem, képben vagyok, ismerem mindkét jelölt előéletét, értesültem Hillary Clinton e-mail- botrányáról és Donald Trump állítólagos nőtiprásairól, valahogy mégsem tudom megemészteni azt a tényt, hogy kedden elvileg egy mélységesen buta, populista bunkót is megválaszthatnak az USA elnökének. Amikor Trump neve először feltűnt a republikánusok listáján, velem együtt sokan csak mosolyogtak. Aztán egyre komolyabbá vált a helyzet, és amikor ő lett a párt hivatalos elnökjelöltje, köpni- nyelni nem tudtam, nem hogy logikusan értelmezni a történteket. Számos Trump-beszédet meghallgattam a neten, egy csomó interjút elolvastam, tévés szereplést megnéztem, mégsem tudtam megfejteni, hogy ez az ember vajon miért, hogyan, kinek-minek a segítségével képes elbűvölni annyi szavazót, hogy komolyan megszorongathatja nágyobb lehet, mint a Hillary Clintont. Remélem, nem csupán azért, mert ő nem politikus, hanem üzletember, aki saját tehetségének köszönhetően boldogult a versenyszférában, önerejéből lett milliárdos. Ilyenekből sok szaladgál az USA-ban, anélkül, hogy elnökök akarnának lenni. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha annak idején bevezették volna a Trump által javasolt bevándorlási direktívákat, eddigi három feleségéből kettő be sem léphetett volna az Amerikai Egyesült Államok területére. Valahogy nehezen tudom megemészteni azt a tényt, hogy kedden elvileg egy mélységesen buta, populista bunkót is megválaszthatnak amerikai elnöknek. Bár meglehet, hogy pont ezért szorgalmaz szigorításokat, mert saját bőrén tapasztalta, micsoda káosz keletkezhet abból, ha mindenféle cseh, szlovén, és még ki tudja, honnan érkező fotómodelle- ket beengednek. De ez sem zavarja Trump választóit, mint ahogy az sem, hogy számos republikánus csúcspolitikus kihátrált már a milliárdos mögül. A New York Times a héten már azt latolgatta, mi történhet az ország és a világ gazdaságával, ha Trump nyeri a választást. Szerintük brexit után a másnaposság olyan lehet (vagy még olyanabb), mint a briteknél a brexit-szavazás után. „Harmadnap” pedig az amerikai GDP 5 százalékába kerülne, ha Trump megvalósítaná gazdaságpolitikai elképzeléseit. A legborúlátóbb forgatókönyv szerint az Egyesült Államok 45, illetve 35 százalékos vámot vetne ki a kínai és a mexikói áruimportra. Ezután Dél-Korea és India termékeinek vámját is megemelné, 20 százalékra. A négy ország válaszlépésként ugyanilyen mértékű vámokat ró ki az US A-ból importált termékekre. Áz Oxford Economics forgató- könyve szerint Trump 10 ezer milliárd dolláros adócsökkentési ígéretéből a kongresszussal folytatott egyeztetések után ezermilliárd dollárnyi valósulhatna meg. Az évente kitoloncolt illegális bevándorlók száma 1,4 millióra nőne, és ezzel két elnöki periódus alatt megvalósulhatna Trump ígérete, hogy az USA-ban tartózkodó mind a 11,3 millió illegális bevándorlót kitoloncoltatja. Ennek messzeható következményei lennének. Az amerikai gazdaság növekedési üteme lassulna, ami a világgazdasági növekedést is jelentősen gyengítené. De erről, úgy tűnik, nehéz beszélni az amerikai választókkal. Mint ahogy a „kisebbik rossz” elvét is nehéz elfogadtatni velük. Hillary Clinton sem szent jelen pillanatban mégis sokkal jobb választásnak tűnik. Nekem. Innét. De persze semmi közöm hozzá, hogy kit választanak elnöknek az Operenciás- tengeren túl. Vagy mégis? Kiska és Fico vércsoportja LAJOS P. JÁNOS E gyre élesebb a konfliktus Robert Fico miniszterelnök és Andrej Kiska államfő között. Azt eddig is tudtuk, hogy nem egyforma a vércsoportjuk, de eddig nem adták ilyen világosan a választók tudtára. Mintha változna a helyzet. Kiska az idei országértékelő beszédében is visszafogott volt, de egyes kormánypárti politikusok korrupciógyanús ügyei miatt már akkor is élesen fogalmazott:, Az államfőtől elvárják, hogy nem folyik bele a politikai vitákba és a pártok veszekedésébe, hogy nem áll egyik oldalra sem - a korrupció azonban olyan terület, ahol állandóak a politikai viták és veszekedések” - mondta Kiska júniusban. Hozzátette, valószínűleg nincs olyan ember, aki elhinné, hogy valaki 12 millió euró készpénzzel a bőröndjében szaladgál - utalva ezzel a Bastemák-ügyre, amelyben egy ilyen, állítólagos készpénzkifizetés is felbukkant, a hagyományos banki átutalás helyett. Az volt meglepő, hogy Kiska június óta nem szólalt meg a Baštemák- ügyben. Most megtette, felrótta, hogy az ügy kivizsgálása túl lassú, bár nevet most sem mondott. De Kaliúák lemondása alapvető elvárása. A korrupcióellenes vonalba illeszkedik, hogy a napokban fogadta Marek Gajdost, a Gorilla-ügy kivizsgálásával megbízott nyomozót, aki munkája akadályozása miatt távozik a rendőrségtől. Bár a Gorilla nem Fico tyúkszemére lépett rá a legerősebben, akormányfő imázsának nem tenne jót, ha újra arról cikkezne a sajtó, hogy hány kólát ivott meg a Vazov utcai lakásban Haščákkal, illetve azt taglalná mindenki, hogy mit vallott az ügyészségen a Gorilláról. De nem csak a korrupció megítélése az, ami Kiskát megkülönbözteti Ficótól. Az elnöki hangnem határozottabbá válásában közrejátszhat Fico menekültellenes retorikája. Ismételt idegen- és muszlimellenes kijelentései csak itthon - és esetleg néhány környező országban - tűnhetnek elfogadhatónak, az unió nagyobb része megütközve hallgatja őt, akkor is, ha az „orbánviktori” mélységet meg sem közelíti. A két politikus vércsoportja közti különbség leginkább a dalai láma látogatása kapcsán mutatkozott meg: Kiska személyesen - még ha deklaráltan csakis magánemberként - fogadta a tibeti vallási vezetőt, Fico viszont rögtön előhúzta a, Jdnai kártyát”, és ráerősítve a kínai külügy elítélő nyilatkozatára, az ország érdekeivel ellentétesnek nevezte Kiska akcióját. Még ha igaz is lenne Fico állítása, - mint ahogy valószínűleg nem az -, hogy kínai befektetésektől esik el az ország a dalai láma elnöki fogadása miatt, kínos, hogy egy olyan ember bírálja az államfőt, aki a menekült- és muszlimellenes kijelentéseivel, a korrupciós ügyekben pedig struccpolitikájával valóban árt az országnak. Nem világos, hogy Kiska határozott fellépésének a Baštemák- és a Gorilla-ügyben mi lesz az eredménye. De az biztos, hogy Ficónak okoz még néhány álmatlan éjszakát, nem beszélve arról, hogy Kiska biztosan nem fog három év múlva eltűnni a politikai térképéről. Ámi már önmagában jó hír az országnak. sejkje" íme, az Iszlám Állam „láthatatlan MTI-HÁTTÉR Abu Bakral-Bagdadi alaposan rászolgált a láthatatlan sejk névre. Az Iszlám Állam vezetője elfog- hatatlannak tűnik, és eddig a bombák is elkerülték, és a világ legrettegettebb terrorista birodalmát valamilyen rejtett helyről irányítja. Bagdadi 2010 óta áll a terrorszervezet élén. A nyilvánosság előtt nem mutatkozik. Hosszú ideig csak néhány fényképe volt ismert, s ez újra és újra azt a spekulációt erősítette, hogy csak egy fantomról van szó. Ám Ábu Bakr al-Bagdadi valóban létezik: 1971. július 1-jén Ibrahim Awad Ibrahim al-Badri néven született az iraki Szamaira városában. Szaddám Húszéin diktátor idejében iszlámtudósnak képeztette magát. A családja csak a Hívőnek hívta, mert megbüntette a családtagjait, ha nem tartották be a szigorú előírásokat. A Bagdadi Egyetemen szerzett iszlám tudományokból diplomát 1996-ban, majd a Szaddám Iszlám Tanulmányok Egyetemén mesterfokozatot, illetve PhD szintű diplomát Korán-tanulmányokból. 2004-ig Bagdad egyik elővárosában lakott két feleségével és hat gyermekével. Koránt oktatott egy helyi mecsetben és a helyi futballklub sztáija volt. Főiskolai tanulmányai alatt nagybátyja hatására belépett az Muszlim AI Bagdadi. Nem sok felvétel van róla. Testvériségbe. Rövidesen a mozgalom szélsőséges szárnyához sodródott, és 2000-ben már a szalafista dzsihádizmus nézeteit vallotta. Az Irak elleni amerikai invázió alatt, 2003-ban részt vett a Dzsaj s Ahl al-Szunna va ad-Dzsamaa nevű lázadócsoport megalapításában. 2004- ben amerikai katonák őrizetbe vették, a buccai börtöntáborban töltött tíz hónapot. A börtönben imákat vezetett, vallásórákat tartott a foglyoknak - Szaddám Húszéin híveinek és dzsi- hádistáknak egyaránt - sokukkal kapcsolatban maradt 2004 decemberében történt szabadulása után is. Ezután lépett kapcsolatba a jordá- niai Abu Muszab az-Zarkávi vezette Iraki al-Kaida egyik szóvivőjével, aki Damaszkuszba hívta, a szélsőséges propaganda teijesztése céljából. Zárkává 2006-ban egy amerikai légi csa(TASR/AP-felvétel) pás megölte, utódja az egyiptomi Abu Ajjub al-Maszri lett. 2006 októberében Maszri feloszlatta az al-Kaida iraki szárnyát, és megalapította az Iraki Iszlám Államot (ISI). A csoportot megalakító külföldiekkel és a később csatlakozó irakiakkal való jó kapcsolatainak köszönhetően Bagdadi gyorsan emelkedett a ranglétráján és az ISI emúje, Abu Omar al-Bagdadi 2010-ben bekövetkezett halála után a súra tanács őt választotta új emímek. A 2011-ben kitört Szíriái felkelést felhasználva Bagdadi utasítást adott az ISI titkos szárnya, a később an- Nuszra front néven ismertté vált csoport megalakítására. Azonban rövidesen összerúgta a port Abu Mohammed ad-Dzsulánival, az an-Nuszra vezetőjével, aki a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló szunnitákkal akart együttműködni. 2013 tavaszán Bagdadi bejelentette, hogy az an- Nuszra front az ISI része, amelynek neve ettől kezdve Iraki és Levante i Iszlám Állam (ILIÁ). Amikor Ajman az-Zavahri, az al- Kaida feje utasította Bagdadit, hogy biztosítsa az an-Nuszra Front függetlenségét, Bagdadi ezt elutasította, mire Zavahri kizárta az ILIÁ-t az al- Kaidából. Az ILIÁ erre harcolni kezdett az an-Nuszra front ellen, Bagdadi pedig utasítást adott az embereinek, hogy teijeszkedjenek Irak nyugati részén. 2014-ben az ILIÁ elfoglalta Mo- szult, a második legnagyobb iraki várost és bejelentette a kalifátus kikiáltását, innentől a csoport neve Iszlám Állam (IÁ). 2014 júliusának elején Bagdadi Moszul egyik mecsetében vezette a pénteki imát. Fekete ruhában és hosszú szakállal lépett a közösség elé. A megrendezett jelenetről készült videó bejárta a világot. Azóta többször is keltették halálhírét, ám az Iszlám Állam vezére él - csak azt nem tudni, hogy hol.
