Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-05 / 257. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2016. november 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Fegyverszünet volt Aleppóban Aleppó. Tegnap újabb humanitárius célú, 10 órán át tartó tűszünet lépett életbe a megosztott Aleppóban, a fegyvemyugvást a szíriai rezsimet támogató Moszkva hirdette meg. Az első humanitárius célú fegyvemyugvás 3 . nap után, október 22-én járt le, eredmény nélkül. A tűzszünet idejére létrehozott nyolc humanitárius folyosón sem a sebesülteket, sem a civileket nem sikerült kimenekiteni. A felkelők uralta térségben több mint 250 ezren élnek élelmiszer- és egészségügyi ellátás híján. (MTI) May: tartható a brexit-menetrend London. Theresa May brit miniszterelnök szerint tartható a kormánya által kidolgozott brexit-menetrend annak ellenére is, hogy a londoni felsőbíróság végzése szerint a brit kormány előzetes parlamenti jóváhagyás nélkül nem indíthatja el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. May tegnap beszélt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral a bíróság csütörtöki határozatáról. A kormányfő közölte, bízik a kormány által a legfelsőbb bírósághoz benyújtott fellebbezés sikerében, ezért London nem módosította a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására kidolgozott menetrendet. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. (MTI) Megalakult az új spanyol kormány Madrid. Megalakult az új spanyol kormány; a kabinet 13 minisztere VI. Fülöp spanyol uralkodójelenlétében tegnap letette a hivatali esküt. Sok párbeszédre, megállapodásra, konszenzusra van szükség, hogy továbbra is növekedjen a gazdaság, és folytatódjon a munkahelyteremtés - összegezte a kormányszóvivő a kabinet alakuló ülése után, hogy Mariano Rajoy miniszterelnök milyen elvárást fogalmazott meg miniszterei felé. Az első kormányülésen a pénzügyminiszter adott tájékoztatást arról, hogy az ország tartani tudja idén az államháztartási hiánycélt, amelyről megállapodott Brüsszellel. (MTI) Rakétatalálat ért egy esküvőt Kabul. Rakétatalálat ért egy esküvői szertartást Afganisztán északnyugati részén, a támadásban 11 -en meghaltak - közölte pénteken Faijáb tartomány kormányzói hivatalának szóvivője. A halálos áldozatok között nők és gyerekek is vannak, ezenkívül 12-en megsebesültek, köztük van a menyasszony is. A szóvivő megjegyezte, hogy a térségben jelenleg katonai művelet zaj lik a tálib szélsőségesek ellen. Maga a falu, ahol a tragédia történt, a tá- libok ellenőrzése alatt áll. (MTI) Politikusokat tartóztattak le Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant Délkelet-Torokországban, két rendőr is meghalt Diyarbakiri robbantás után. A kurdok visszavágtak a törököknek. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a főleg kurdok lakta délkelet-törökországi Diyarbakirban, 8 ember meghalt. Tegnap őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja két társelnökét és 9 parlamenti képviselőjét. Törökországban a hatóságok tegnap őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és 9 parlamenti képviselőjét, mert nem voltak hajlandóak vallomást tenni egy „terrorista propagandához” kapcsolható bűntényről. A török rendőrség rajtaütött a két társelnök, Selahattin Demirtas és Fi- gen Yüksekdag házán - közölték ügyvédek. A Hürriyet török napilap azt írta, hogy őrizetbe került Pervin Buldan, a parlament elnökének helyettese is. Az újság szerint a politikusokat azzal vádolják, hogy kapcsolatok fűzik őket a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK), amely 1984 óta folytat fegyveres felkelést a kurd autonómiáért. Törökországban június 8-án lépett hatályba a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítás. A ITDP-s politikusok esetleges bebörtönzése tovább élezheti a török-kurd konfliktust, amely 2,5 év fegyverszünet után tavaly júliusban lángolt fel újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az Európai Uniót rendkívüli módon aggasztja, hogy őrizetbe vették a kurdbarát politikusokat - közölte Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mogherini arról számolt be, hogy kapcsolatban van a török hatóságokkal, valamint azt is tudatta, hogy összehívták az uniós tagállamok törökországi nagyköveteit Ankarában. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke szerint az őrizetbe vételek „dermesztő” üzenetet küldenek a politikai pluralizmus törökországi állapotáról. Mint írta, a török hatóságok ezzel „hátat fordítanak az EU és Törökország közötti kapcsolatokat meghatározó értékeknek, elveknek és szabályoknak”. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a főleg kurdok lakta délkelettörökországi Diyarbakirban a készenléti rendőrség egyik épülete előtt, 8 ember meghalt, köztük két rendőr, több mint százan megsebesültek - közölte Binali Yildirim török miniszterelnök. A támadás el- követőjeként a kisebbségi autonómiáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista terrorszervezet jelentkezett. Az incidens előzménye, hogy az éjszaka a rendőrség több helyszínen őrizetbe vette a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja vezető képviselőit. A történtek hatására a török líra árfolyama minden idők egyik legnagyobb mélypontjára süllyedt, napközben egy amerikai dollárért már 3,14 török lírát kellett adni. Már él a klímaszerződés Tegnap hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, amely-, nek célkitűzése, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Párizs. A megállapodást a klíma- változás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december j 2-én fogadták el. A még szigorúbbnak számító 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az EU államai, valamint az USA is támogatott. Nem elegendő a klímaegyezményben vállalt üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértéke - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja. Jelentése szerint 2030-ban az emisszió várhatóan eléri az 54-56 milliárd tonna széndioxid-ekvivalenst, ami 12-14 milliárd tonnával lesz több, mint ami ahhoz szükséges, hogy tartható legyen a 2 Celsius-fok alatti küszöb. Egy- milliárd tonna egyenlő az Európai Unió tagállamainak közlekedése (benne a légi közlekedés) által egy év alatt generált gázkibocsátásnak. (MTI) Harc folyik Bagdad. Az iraki biztonsági erők tegnap már hat körzetben vették vissza az ellenőrzést az Iszlám Államtól Moszul keleti részében. A terrorellenes erők katonái Malajín, Szamah, Kudsz és Karama negyedet foglalták vissza. Az iraki hadsereg mellett harcoló Népi Védelmi Egységek - fenntartással kezelendő - közleménye tudatta, eddig 1300 négyzetkilométernyi terület került iraki kézre. Moszult és környékét az oífenzíva október 17-i indulásakor még 5000-6000 dzsi- hádista védte, számuk azóta megcsappant. A nagyváros igazán városias területeire azonban csak most értek el a felszabadító egységek, Moszulban melyeknek a helyismerettel bíró dzsihádistákon kívül robbanó csapdákra, öngyilkos merénylőkre, feláldozott civilekre is fel kell készülniük. Ha sikerül Moszult visszafoglalni, az az Iszlám Állam által 2014-ben kikiáltott kalifátus iraki részének végéhez vezet. Több száz embert, köztük katonákat, állami alkalmazottakat vég- ! zett ki az Iszlám Állam Moszul ; környékén - közölte Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jo- ; gokért felelős szóvivője. A szélsőségesek 50 dezertőrrel és 180 volt kormányzati alkalmazottal végeztek, és a biztonsági erők hét tagját is meggyilkolták. (MTI, index) Az FBI kiélezte az amerikai elnökválasztás hajráját Egyre csökken a különbség Donald Trump és Hillary Clinton között a november 8-i amerikai elnökválasztás előtt. Országosan mindkét jelöltet körülbelül 4596 támogatja. Közben az FBI állítólag nyomozást folytat már a Clinton Alapítvány miatt is. Washington. Szorossá tette az FBI az elnökválasztási versenyt. A szervezet elnöke előbb azt közölte, hogy újraindítják a nyomozást Clinton e-mailjei ügyében, aztán csütörtökön egy Bili Clinton elleni nyomozás lezárt aktáit hozták nyilvánosságra. Ennek köszönhetően eltűnt Clinton 5-6 százalék közötti előnye, és hibahatáron belül van a különbség ajelöltek között. Az utolsó napokban mindkét jelölt próbál meglepőt húzni. Trump feleségével, Melania Trumppal kampányolt együtt, amire korábban ritkán volt példa. Trump azért kényszerült erre, mert a nőellenes kijelentései miatt kemény bírálatokat kapott korábban. Hillary Clinton korábbi riválisával, Bemie Sandersszel erősített a Melania Trump beszédében bevándorlónak nevezte magát (TASR/AP) kampányfinisben. „Éveken át küzdöttünk, hogy megszabaduljunk a diszkriminációtól. Erre Donald Trump pont erre alapozza a kampányát, és azt próbálja elérni, hogy az amerikai társadalom olyan bigott legyen, mint régen. Túl sokat küzdöttünk ez ellen, hogy ezt hagyjuk” - hangoztatta Sanders. A Clinton-kampány megduplázta a tévéhirdetésekre szánt pénzt az utolsó hétre, 32 millió dollárt áldoznak erre. Ötmilliót a csatatérállam Floridára költöttek, amire Trumpnak mindenképp szüksége lenne, ha meg akarja nyerni a választást. Az olyan csatatérállamokra is maradt pénz, mint Ohio, Pennsylvania és Észak- Karolina. Donald Trump azt ígérte, 25 millió dollárt fog költeni az utolsó héten. A Financial Times számításai szerint Clinton 226 elektori szavazatot tudhat biztosan a magáénak biztosan, Trump 164-et. Az ingadozó államokból érkező további 148 elektori hely fogja eldönteni a választást. Trump számára kellemetlen hír, hogy a stabilan republikánus, 6 elektort jelentő Utah államban elnökjelöltként indul a tősgyökeres Evan McMullin, volt CLA-ügynök és bankár, aki közismerten nem szimpatizál a milliárdos üzletemberrel. Ha sikeresen szerepel, akkor Trumpot értékes szavazatoktól fosztja meg. Közben a Éox News arról számolt be, hogy forrásaik szerint az FBI vádemelést javasolhat majd a Clinton Alapítvány ügyei miatt - ezt két különböző FBI-on belüli névtelen forrásuk erősítette meg. Az alapítványokat a kampány alatt sokat kritizálták már, azzal gyanúsítva Hillary Clintont, hogy a szervezeteket valójában politikai tevékenységre használta fel. Az alapítvány egyes nagy adományozói ugyanis - mint bizonyítást nyert - kivételes elbánásban részesültek a külügyminisztériumban Clinton külügyminisz- tersége idején. A vizsgálódás a Clinton Alapítványnál azt követően indult el, hogy Clinton Cash (Clinton készpénz) címmel megjelent Peter Schweizer író könyve. A könyv a Clinton Alapítvány „etikai kihívásait” taglalja, kivált azt követően, hogy oroszok vásároltak meg egy uránkitermeléssel és -forgalmazással foglalkozó céget, amelyhez a nemzetbiztonsági engedélyt Hillary Clinton külügyminiszter adta meg. Nem sokkal ezután csaknem két és fél millió dollár érkezett az orosz cégtől a Clinton Alapítvány számlájára. (MTI, HfrTV, Portfolio, ú)
