Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-05 / 257. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. november 5. RÉGIÓ I 5 Párkányban is lehet közbringa-szolgáltatás A rendszer sok európai nagyvárosban több éve működik (Képarchívum) GULYÁSZSUZSANNA Kerékpárkölcsönző szolgáltatás létesülhet Párkányban, ami Szlovákiában még újdonság. A rendszer sok európai nagyvárosban több éve működik. Célja, hogy csökkentse a városok levegőjének szennyezettségét, a zajt és a forgalmi dugókat. Az első közbringákat az 1960-as években Amszterdamban kezdték használni, de ezeket gyorsan szétlopták. Az első igazi közbringarendszert Lyonban, utána Párizsban vezették be. A szolgáltatás Londonban és Berlinben is sikerrel működik. Magyar- ország első közbringarendszerét, az EBI-t a Neuzer Kft. támogatásával 2013 szeptemberében Esztergomban adták át. A budapesti rendszert - amelyet fél évvel az esztergomi után adtak át - BuBira keresztelték. Hasonló rendszer kiépítését tervezik Párkányban is. A város az In- terreg Sziovákia-Magyarország Program keretében Esztergommal közösen pályázik egy határon átívelő közbringa-szolgáltatás létrehozására. „Ezzel a szolgáltatással elsősorban a határon túli munkavállalóknak szeretnénk segíteni, akik akár biciklivel is eljuthatnának munkahelyükre, de a kerékpárokat természetesen bárki használhatná. Reményeink szerint nemcsak a helyiek, hanem a turisták is élnének a lehetőséggel” - mondta Folk Róbert, a városi hivatal fejlesztési osztályának vezetője. Az esztergomi rendszer jelenleg 6 állomással, 92 dokkolóval és 70 kerékpárral üzemel. „Olyan rendszert szeretnénk, amely kompatibilis az esztergomival. A közbringarend- szer nem ingyenes szolgáltatás, de a kölcsönzés díja nem lehet magas, hiszen az üzemeltető célja az, hogy minél többen használják a kerékpárokat” - magyarázta Folk. Párkányban 400 ezer euróért 8 állomással és 45 kerékpárral működő rendszer építenének ki. A pályázat az esztergomi rendszer fejlesztésével és bővítésével is számol. Ennek költségeit 500 ezer euróra becsülik. A Mária Valéria Bike néven futó pályázat összköltsége 900 ezer euró. A párkányi képviselők októberi rendkívüli ülésükön szavazták meg a pályázat benyújtásához szükséges 5 százalékos önrész (20 ezer euró) összegét. Két év feltételes büntetés az apának VRABEC MÁRIA Jozef Kúrák elismerte felelősségét, de a gondatlanságot elutasítja, megfellebbezte a döntést. NYITRA Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a járásbíróság azt az apát, aki a tűző napon az autóban felejtette kétéves gyermekét. Mire észbe kapott, a kislány a felforrósodott gépkocsiban hőgutát kapott, és megfulladt. A tragédia tavaly nyáron történt, Jozef Kúráknak óvodába kellett volna vinnie a kislányt, de megfeledkezett róla, és a munkahelye felé kanyarodott. Gondatlanságból okozott halálért ötéves börtönbüntetést is kaphatott volna, de a bíró figyelembe vette, hogy a felesége kiállt mellette, és gondos, a gyermekeivel példásan törődő apaként jellemezte. A pszichológus szakértő ugyancsak azt mondta, hogy az elfelejtett gyermek szindrómája bárkinél előfordulhat - de leginkább azokkal az emberekkel, akik képtelenek több tevékenység között megosztani a figyelmüket. A vádlott is munkahelyi tennivalóira gondolt út közben és mivel rendszeresen nem hordta a kislányt óvodába, ez a tevékenység nem rögzült a tudatában. A feledékenységben szerepet játszhatott a férfi életkora is: 57 éves, Kristínka a második házasságából született. Ugyanakkor a másik meghallgatott pszichológus szakértő figyelmeztetett, hogy prioritások kérdése, ki mire összpontosít inkább, és ez esetben a gyermeknek kellett volna lennie az első helyen. Ügyvédje, Dániel Lipšic az elhagyott gyermek szindrómára hivatkozva felmentést kért számára, és azzal érvelt, hogy az emlékezet kiesése nem jelent gondatlanságot. Megemlítette, hogy külföldön ilyen esetekben általában felmentő ítélet született. Emlékeztetett arra is, hogy védence ritkán vitte a kislányt óvodába, és útközben telefonált, stresszben volt, ezért automatikusan a munkahelye felé kanyarodott. Tanúként meghallgatott kollégái is azt igazolták, hogy a cégben válságos volt a helyzet a történtek idején, főnökük, Jozef Kúrák épp azon dolgozott, hogy elkerülje az elbocsátásokat. A bíró nem fogadta el enyhítő körülményként, hogy a vádlott telefonált, és munkahelyi ügyeket intézett, miközben a gyermeke ott ült az autóban. „Ez nemcsak közlekedési biztonság, hanem prioritások kérdése is. A bíróság számára a döntő kérdés az volt, teljesen mentesül-e a felelősség alól az apa, és véleményünk szerint nem. Azért szabtuk ki a büntetést, mert meghalt egy ember, aki még élhetne, és csak azért, mert akinek óvnia kellett volna, nem figyelt rá eléggé” - hangzott el az ítélet indoklásában. Munkahelyi gondjaira figyelt, nem a kislányára (Miriam Hojčušová felvétele) Pályáznak - Dögével LECZO ZOLTÁN Néhány héttel a közös pályázat beadási határidejének lejárta előtt visszalépett annak a projektnek a magyarországi partnere, melynek keretében a bodrogközi településen a Hősök terét, a környező utcákat és a Lorántffy-kastélyt újították volna fel. Végül mégis sikerült új együttműködőket találni. Királyhelmecen - miután a kastély rekonstrukciójára pályázat útján nem sikerült pénzt szerezni - az előző városvezetés nagyrészt saját források felhasználásával látott hozzá a műemlék felújításához. A munkálatokat a jelenlegi önkormányzat folytatni szeretné, a város a magyarországi Cigánddal közösen nyújtott volna be pályázatot, hogy az Intrerreg Szlová- kia-Magyarorászág Projekt keretében támogatást szerezzen. A magyarországi partner azonban visszalépett, ezért új együttműködőt kellett keresni. A napokban a Királyhelmec testvérvárosa, Kisvárda közelében fekvő Dögé vezetése jelezte, szívesen részt venne egy közös projekt megvalósításában, melyhez Nagytárkány is csatlakozna. Balogh Csaba, a Királyhelmeci Városi Hivatal vezetője lapunknak elmondta, az idő rövidsége miatt (a beadási határidő 2016. november 3-án járt le) új partnereikkel haladéktalanul megkezdték a tárgyalásokat, és sikerült megállapodniuk. A tervek szerint Király- helmecen a Lorántffy-kastélyt és az előtte levő parkot újítják fel, a Hősök terének és a környező utcáknak a rekonstrukciójáról most sajnos le kell mondaniuk. Dögén a Rétközi-tó környékére tervezett infrastrukturális fejlesztésekhez kémek támogatást, Nagytárkány- ban pedig egy turisztikai-kulturális beruházás valósulna meg. A 2,7 millió összköltségű projektben 1,5 millió eurót Dögén, 936 202 eurót Királyhelmecen, 400 000 eurót pedig Nagytárkányban használnának fel. A településeknek csupán a fej lesztések költségeinek 5-5 százalékát kellene állniuk. Saí’a potrebne obchvat!!! f M fi A várost elkerülő út építéséért tüntettek tegnap Vágsellyénél, ahol délután több kilométeres dugók keletkeztek, a gépkocsik csigatempóban araszolgattak (SiTA-feivétei) 6700 éves szobor Nagyszombatban NAGYSZOMBAT Egyedülálló leleteket találtak a régészek a megyeszékhelyen zajló ásatás során. Egyebek mellett 6700 éves szobrok, állatcsontok és használati tárgyak kerültek elő a Šafárik utcai területen. A régészeti feltárás azon a parcellán folyik, ahová többfunkciós épületet terveznek. Az ásatás során egyedülálló leleteket tártak fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy a neolitikumban földművesek laktak a térségben. Ivan Horváth, az ásatást végző Archeocenter régésze a TASR hírügynökségnek elmondta, a korábbi építkezések miatt nem lehet meghatározni a település eredeti nagyságát. A régész egyedülállónak nevezte a feltárt leleteket. A körülbelül tíz centiméteres, női alakot formázó agyagszobrocskák legalább 6700 évesek. „Egyelőre nem tudjuk, mire szolgáltak a szobrok. Játékok is lehettek, de a másik lehetőség szerint a termékenységkultusz részeként vallási szertartásokon használták őket” - mondta a régész. A szobrok mellett a korai kőkorból származó több tucat leletet is feltártak. Cserépdarabok, állatcsontok, pengék, balták és feltételezhetően vakolásra használt anyagalapú kenőanyag is előkerült a földből. Két ősember sírját is megtalálták. Horváth szerint az egyik a neolitikum maradványa, a másik sír a benne talált tálak alapján korai bronzkori. A városközpontban található parcella a későbbi időkben is lakott volt. Ezt bizonyítják a középkori cserép- és csontmaradványok. Újkori vermek, barokk pincék részeit és 19. századi házak alapjait is kiásták a régészek. Még nem fejeződött be az ásatás, egyelőre korai értékelni a leletet. (TASR, béva)
