Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-04 / 256. szám, péntek

www.ujszo.com | 2016. november 4. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 115 Itt az Apple érintőkijelzős laptopja Az Apple csütörtöki rendezvényén frissültek a Macbook Pro számítógépek, és azokat is a Pro gépekre terelik, akik eddig inkább Airt vettek volna a vékony mérete miatt (Fotó: sita) ÖSSZEFOGLALÓ Erősen vitatható lipiseket hoz az Apple új csúcslaptopja, a veszteséglista legalább olyan hosszú, mint a pozitív újdonságoké. Megérkezett az érintőkijelzős MacBook Pro - csak szokás szerint Apple-féle csavarral. A cég tovább­ra sem hisz abban, hogy a felhasz­nálók a laptop kijelzőjét akarják ma­tatni (és ebben van némi ráció, be kell látni), helyette a funkcióbillentyűk sorát foglalja el egy új, érintésérzé­keny kijelző. Touch Bar - ez jó lehet A Touch Bar lényege, hogy telje­sen interaktív tud lenni, vagyis kon­textustól függően különböző gom­bokat, funkciókat hoz a felszínre. Ez még appon belül is változhat, tehát az épp használt képernyőtől függően tovább módosulnak a gombok, rá­adásul a felkínált opciók egy külön képernyőn még részletesebben is testre szabhatóak, vagyis a leggyak­rabban használt gombjainkat tehet­jük az alapértelmezettek helyére. Azt be kell látni, az ötlet maga zseniális. A felhasználói felületek legnagyobb rákfenéjét a láthatatlan funkciók jelentik, amelyekről a fel­használók nagy része pont emiatt azt sem tudja, hogy azok egyáltalán lé­teznek. Ilyenek a billentyű­kombinációk, a jobbklikkre felugró kontextuális menük, de a Windows 8 jobb oldalról behúzható Charm Barja vagy az iOS 3D Touch menüje is pont ezzel a problémával küzd. Az már csak hab a tortán, hogy a Touch Bar gombok mellett csúszkákat is megjeleníthet, amellyel finom gesz­tusokat is lehet majd végezni - ha­sonló gondolat vezérelte a Micro­softot is a Surface Dial megalkotá­sában, nem véletlen, hogy nagyjából hasonló feladatokkal demózták mindkét koncepciót (például rajz­programban az ecsetvastagság állí­tásával). A Touch Bar ezt egy csapásra ké­pes lehet megoldani azzal, hogy ezeket az alapértelmezésben rejtett képességeket felszínre hozza. Nagy kérdés persze a megvalósítás minő­sége és hogy a valóságban életképes- e a koncepció - de öröm látni, hogy az Apple (bő 20 évvel a kontextuális menük elterjedése után) végre el­kezdett gondolkodni a probléma megoldásán. A verdiktet még korai persze kimondani, sok függ a szoft­verfejlesztők támogatásától (a Touch Bar-kompatibilitást külön bele kell fejleszteni az alkalmazá­sokba), illetve a műszaki implemen­táción is múlik a használhatóság. És egyelőre azt is nehéz megítélni, hogy a beáldozott funkciósor, benne az Esc billentyűvel mekkora veszteség lesz a mindennapi munkában. Nagyobb lemaradást pótol a Touch ID integrációja, a windowsos modelleken évek óta (akár évtizede) elérhető biometrikus azonosítás végre az Apple számítógépein is el­érhető. A megoldás az iPhone vagy a Synaptics PC-s érzékelőihez ha­sonlóan „feketedobozként” műkö­dik, vagyis az operációs rendszer csak annyit tud kiolvasni, hogy si­keres vagy sikertelen az azonosítás. Ehhez egyébként a maces fejlesztők is hozzáférnek majd API-n keresz­tül, a Safari pedig szintén kínál hoz­záférést, így például az Apple Pay-jel együtt webes fizetésre is használha­tó majd. A MacBook Próról A Touch Bar ugyan az új Mac- Book Pro család legérdekesebb új képessége, de közben a gépeket tel­jesen át is tervezte a vállalat, a né­hány éve bevezetett ipari formaterv is jelentősen megújult. Ami azonnal szembetűnő lesz majd, hogy az új gépek lényegesen vékonyabbak, mint az előző generáció - persze ez nem biztos, hogy előrelépés, egy professzionális gépnél, hordozható munkaállomásnál ennél fontosabb lehetne a portok sokasága vagy az akkus üzemidő. Mert a portoknál kegyetlen mé­szárlást végzett az Apple. Kezdjük a legfájóbbal: a tényleg innovatív mágneses töltőcsatlakozónak immár vége - az asztalról lerántás ellen vé­dő mechanizmus nem része az új családnak. Helyette a négy USB-C csatlakozó bármelyikén tölthetjük majd a gépeket, ez azonban ilyen vé­delmet nem nyújt majd. Az USB-C csatlakozók mindegyike mögött tel­jes Thunderbolt 3 vezérlő áll, így azok a sima USB 3.0 mellett támo­gatják a videós kimenetet is, illetve adaptereken keresztül például Ethernet, vagy sima USB is alakít­ható belőlük. Erre szükség is lesz, ugyanis egyetlen analóg audiokimeneten és az említett négy USB-C-n kívül más port nincs a gépen, tehát a (népszerű) HDMI port és a kártyaolvasó is a múlté. Az pedig már a humorkate­góriát gazdagítja, hogy az Apple mi­lyen tudathasadásos logikát követ a MacBookok és az iPhone-ok fizikai csatlakozói kapcsán. Az iPhone 7- hez mellékelt fülhallgató ugyanis Lightning csatlakozóval érkezik, a cég viszont nem értékesít Light- ninggal szerelt számítógépet. Ugyanígy az iPhone kábele hagyo­mányos USB-s csatlakozót használ, ilyen port viszont szintén nincs a MacBookon és az új MacBook Pró- kon. Egységes logika, átgondolt stratégia tehát nyomokban sem fe­dezhető fel, még a legújabb eszkö­zök vásárlásánál is adapterekkel kell manővereznie a felhasználónak. Változott a Prók billentyűzete is, immár a MacBookból ismerős (és erősen megosztó) pillangós elvű billentyűzet dolgozik itt is, igaz, a cég szerint átdolgozott mechaniz­mussal és hosszabb rugóúttal. Na­gyot nőtt a másik beviteli eszköz, az amúgy is hatalmas touchpad most még nagyobb lett, egyes modelleken duplájára nőtt a felülete. A 13-as modellek egységesen kétmagos Intel processzort használ­nak, 256 gigabájtos (PCI Express) SSD és 8 gigabájt RAM társaságá­ban (igaz, mindkettő bővíthető igény szerint extra befektetéssel). A gra­fika integrált, mezei Intel Iris 550 jár a gépek mellé, vagyis játékgépnek jobbára alkalmatlan lesz (bár a Ci­vilization VI azért megy majd rajta várhatóan). A gép alapára 2000 eu­ró, de nagyobb memóriával, erősebb processzorral és terabájtos SSD-vel 2250 eurós is lehet az ár. A 15-ös gépek igazi munkaállo­másnak számítanak, az új sorozat alapból négymagos processzort kí­nál, dedikált grafikus vezérlővel (Ra­deon Pro 450, 2 gigabájt fedélzeti memóriával), de kérhető erősebb Ra­deon Pro 460 is, dupla ekkora me­móriával. Az operatív tár itt duplá­zódik a 13-as modellekhez képest, alapból 16 gigabájt jár. Az alapár itt 2700 euró, de erősebb grafikával és 2 terabájtos SSD-vel 4500 euró fölé is könnyen lehet kerülni. A fenti két modell mellett az App­le kínál majd egy fapados 13-as Prót is, ez Touch Bar és Touch ID nélkül, visszavágott (2 GHz-es) pro­cesszorral érkezik, de ugyanúgy 256 gigabájtos tárhellyel és 8 gigabájt RAM-mal érhető majd el. A költ­ségcsökkentés oltárán két portot is beáldoz ez a verzió, cserébe ol­csóbb, 1650 euróba kerül. Az összes új gép megrendelhető a szokásos ezüstszürke borítás mellett egy sö- tétebb szürke színben is - a világító lógónak azonban minden esetben búcsút kell inteni. Az Air-sorozat vége? Az Apple nem hagyott kétséget a bemutató végén, hogy középtávon a MacBook és a MacBook Pro jelenti a laptop portfoliót, az Air karrierje így hamarosan a végére érhet. A pre­zentáció során Phil Schiller össze is hasonlította az új 13-as MacBook Pro és a 13-as Air fizikai tulajdon­ságait, ezek már ma is összemérhe- tőek, mind tömegben, mind vékony­ságban, mind a teljes térfogatban eltűnt az Air korábban élvezett elő­nye, így megkezdődhet a termék ki­vonása. Ehhez az első lépést a cég már meg is tette, a 11 hüvelykes verziót tel­jesen kivezette, a 13-as pedig megtűrt szerepben, frissítés nélkül marad a kínálatban. Hogy milyen szerep várhat erre a modellre, il­lusztrálhatja az utolsó optikai meg­hajtóval szerelt Mac története: a cég szintén most fejezte be a nem reti- nás MacBook Pro értékesítését. Ezt a 2012-es modellt egészen mosta­náig gyártotta és értékesítette a cég, pontosan ugyanolyan formában, mint 2012-ben, kombinált CD- DVD-meghajtóval, tányéros me­revlemezzel, cserélhető memória­modulokkal, Ivy Bridge generációs Intel processzorral. (hwsw) A mobiltelefonok fele kockázati tényező MTI-HÍR A Kaspersky Lab által közzétett legújabb kutatás szerint világszerte magas kockázatot jelenthetnek a mobilkészülékek a megfelelő védelem hiánya miatt. Az Európai Kiberbiztonsági Hó­nap keretében, az Europol Mobil­kártevő Tájékoztatási Kampány ré­szeként ismertetett kutatás célja az volt, hogy megértesse a felhaszná­lóval a tudatosság fontosságát, és felhívja a figyelmet az online jelen­létben rejlő kockázatokra. A 21 országban, 12 ezer válasz­adóval készült kutatás szerint, míg a megkérdezettek többsége telepített vírusirtót tabletjére, okostelefonok esetében ez az arány csupán 50 szá­zalék. Az emberek hajlamosabbak számítógépeiket védelemmel ellátni (88 százalék), mint a mobiltelefon­jaikat, holott számos információt, köztük a legszemélyesebb adatokat legtöbb esetben mobilokon tárolunk. Az emberek hajlamosabbak számítógépeiket védelemmel ellátni (88%), mint a mobiltelefonjaikat, holott számos információt, köztük a legszemélyesebb adatokat legtöbb esetben mobilokon tárolunk (Képarchívum) A felmérés szerint a felhasználók nincsenek tudatában, hogy a hor­dozható eszközöket is védeni kell: míg 54 százalék gondolja úgy, hogy az asztali számítógépeken és lapto­pokon feltétlenül szükség van vé­delmi szoftverekre, addig csak 42 százalék vallja ugyanezt telefonok és tabletek esetében. További tény, hogy a felhasználók ötödé (21 szá­zalék) nincs is tisztában a mobilkár­tevők veszélyeivel. Néhányan igyekeznek megvédeni mobiljaikat, de ez jellemzően a jel­szavas védelemre korlátozódik: a vá­laszadók 81 százalékának van a szá­mítógépén és 82 százaléknak az okostelefonján jelszókérő. Ha kizá­rólag csak jelszavas védelmet hasz­nálunk - állapítják meg a szakértők -, ez azért aggasztó, mert egy jelszó nem nyújt védelmet a rosszindulatú vírus vagy adathalász támadások el­len. A fogyasztók mindössze 41 szá­zaléka használ jelszót és szoftveres védelmet együttesen, ami azt jelenti, hogy a készülékek több mint a fele ki van szolgáltatva a bűnözésnek. A legkézenfekvőbb fenyegetettség, az online aktivitásaink során (online vásárlás, vagy egyszerű adatmeg­osztás) közzétett adataink ellopása. A kutatás megállapította, hogy a kiber- támadások elszenvedőinek androi- dos telefonja is fertőzött volt (21 szá­zaléka), és 22 százalékuk az adatait is elvesztette. Viktor Jablokov, a Kaspersky Lab mobilüzletágának vezetője szerint: ,A mobileszközök fontos részei éle­tünknek. Nemcsak fontos informáci­ót tárolnak, hanem banki tranzakciót folytatunk, levelezünk, képmegosztó közösségi oldalakat használunk, tart­juk a kapcsolatot a külvilággal. Fele­lőtlenség védtelenül hagyni a szá­munkra fontos adatokat. A kutatásból kiderült, hogy minden második tele­fon veszélynek van kitéve. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát megváltoztas­suk, még rengeteg munka vár ránk. Tájékoztatni akaijuk az embereket a rájuk leselkedő veszélyekre, hogy minél otthonosabban és védetten mo­zogjanak az online térben.” Annak érdekében, hogy megvéd­jék a mobilkészülékeket a bűnözés­től, a Kaspersky Lab elindított egy ol­dalt: https://www.kaspersky.com/ android-security. Ez a felület megvé­di az okostelefonokat és a táblagépe­ket a kártevő alkalmazásoktól és hon­lapoktól, biztosítja a felhasználók adatait és a lopásgátló funkció védi a felhasználói adatok biztonságát, ha a mobil, a tablet elveszett vagy ellopták.

Next

/
Thumbnails
Contents