Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-28 / 275. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2016. november 28. I www.ujszo.com RÖVIDEN Clinton csapata is támogatja Washington. Több kulcsfontosságú államban is támogatja a voksok újraszámolását Hillary Clinton demokrata párti jelölt kampánycsapata - jelentette szombaton a CNN amerikai hírtel evízió. Donald Trump megválasztott elnök nem sokkal később svindlinek nevezte a szavazatok újraszámolására vonatkozó kezdeményezést. Az újraszámo- lást a zöldek kezdeményezték. Jill Stein, a zöld párt jelöltje több millió dollárt gyűjtött össze a voksok ismételt összesítésére. A párt Wisconsinban nemcsak a voksok puszta újraszámolását kéri, hanem a papíron rögzített feljegyzések ellenőrzését is. Stein Pennsylvaniában és Michi- ganben is újra át szeretné nézetni avoksokat. (MTI) Több mint 400 civil menekült el Bejrút. Több mint négyszáz civil menekült el tegnapra virradóra az észak-szíriai Aleppó keleti, felkelők ellenőrizte részéből - számolt be az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja civil aktivistahálózat. Az emberek nagyobb része a Hejdaríja és Saar negyedből érkezett, hogy az éjszaka leple alatt eljusson a kormányerők által szombaton elfoglalt Maszakin Hannano negyedbe. A Szana állami hírügynökség szerint a negyed feletti ellenőrzéssel több száz civil - többségében nők és gyerekek - juthat el a város biztonságosabb részébe. (MTI) Közelednek az álláspontok Berlin. Közeledik a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) álláspontja a menekültügyben, és a testvérpártok Angela Merkel vezetésével megnyerhetik a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag) választást - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a Bild am Sonntagnak. A vasárnapi német lap szerint a CDU-ban a kitoloncolási szabályok további szigorításáról szóló terveken dolgoznak, ajavaslatokközött szerepel egy egyiptomi hazatelepítési központ kialakítása. (MTI) Fidel Castro hatását a történelem fogja megítélni Fiatalok gyújtottak gyertyákat a havannai egyetemnél, ahol 1950-ben Fidel Castro jogi diplomát szerzett (TASR/AP-feivéteiek) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Életének kilencvenedik évében pénteken éjjel Havannában elhunyt Fidel Castro Rúz, a kubai forradalom atyja, aki 1959-től egészen 2008-ig a szocialista Kuba első emberének számított. 2008-ban adta át az ország vezetését öccsének, a most 85 éves Raúl- nak, és egészségi állapota miatt az elmúlt években nem voltak gyakoriak a nyilvános szereplései (legutoljára augusztus közepén lehetett őt látni). Bár a Comandante születésének kerek évfordulójára hónapok óta rendezvények sorával készültek országszerte, politikai öröksége megkopott. Nem kevés kubai hálás neki azért, hogy megszabadította az országot az amerikai uralom alól, és mindenki számára elérhetővé tette az egészség- ügyi ellátást és az oktatást, míg mások bírálták Castrót, mert korlátozta a szabadságjogokat, és szovjet mintára parancsutasításos gazdaságot épített ki. A karibi szigetország azonban jelenleg nem látott átalakuláson megy keresztül. Bár a politikai szabadság- jogok kitelj esztése továbbra is várat magára, egyre több ember dolgozik a magánszektorban, lazultak az utazási korlátozások, bizonyos helyeken az internethez is hozzáférhet a lakosság, és tavaly egyfajta történelmi lépésként Havanna helyreállította diplomáciai kapcsolatait legfőbb ellenségével, Washingtonnal. A szakértők szerint Fidelnek nagy szerepe volt az amerikai-kubai kapcsolatok rendezésében. Fidel Castro halála erős érzelmeket vált ki a kubaiakból, Castro emberek, családok és népe sorsát változtatta meg, óriási hatását pedig a történelem fogja feljegyezni és megítélni - tudatta szombaton közleményben Barack Obama amerikai elnök. Obama kiemelte: az Egyesült Államok baráti kezet nyújt a kubai nének. Oroszország barátja Vlagyimir Putyin államfő részvétét fejezte ki a kubai népnek, s hangsúlyozta, hogy Castrót joggal tartják a vüágtörténelem korszakalkotó jelképének. „Az általa és társai által épített szabad és független Kuba a nemzetközi közösség befolyásos tagjává vált, és ösztönző példává lett számos ország és nép számára. Fidel Castro Oroszország őszinte és megbízható barátja volt” - írta Putyin. Szerinte Castro erős és bölcs ember volt, mindig magabiztosan nézett a jövőbe, és olyan magas politikusi, polgári és hazafias eszményei voltak, amelyeknek egész életét szentelte. Imádkozik a pápa Ferenc pápa szomorú hímek nevezte Castro halálát. Az argentin egyházfő spanyol nyelvű üzenetet küldött a kubai elnöknek, melyben arról ír: bánatát szeretné kifejezni Fidel Castro testvérének és utódának, és tudatta: imádkozik Fidel Castro lelkének nyugalmáért. Ferenc pápa tavaly Kubában járt, és találkozott is a korábbi diktátorral, aki bevallottan nem hitt Istenben, a legtöbb kommunista vezetőhöz hasonlóan ateista volt, pedig szülei római katolikusnak keresz- teltették meg, és a jezsuita rend iskoláiban tanult. Francois Hollandé a 20. század kimagasló egyéniségének nevezte Castrót. „Fidel Castro maga volt a megtestesült kubai forradalom, annak reményeivel és kudarcaival együtt” - húzta alá közleményében a francia államfő, aki 2015-ben az első francia elnök volt, aki a kubai forradalom győzelme óta Havannába látogatott. Diktátor lett belőle Bohuslav Sobotka cseh miniszter- elnök Castro halálával kapcsolatban azt mondta: Fidel Castro kezdetben nagy reményeket ébresztő forradalmár volt, de diktátor lett belőle. Sobotka tudatta: támogatja a polgári szabadságjogok kiterjesztését a karibi szigetországban. Lubomir Zaora- lek cseh külügyminiszter azt idézte fel, hogy bár Castro is küzdött a szabadságért, soha nem lesz képes megbocsátani neki, hogy 1968-ban támogatta, hogy a Varsó Szerződés országai a Szovjetunió vezetésével bevonuljanak Csehszlovákiába, leverve a szintén a szabadságot zászlajára tűző prágai tavasz reformmozgalmat. Az Európai Bizottság elnöke, Jean- Claude Juncker rövid közleményében azt írta, hogy Castro a múlt század történelmi j elentőségü alakj a volt, s halálával egy olyan ember távozott, akit sokan hősnek tekintettek. Örökségét a történelem fogja megítélni - tette hozzá J uncker. Dühös bírálatok Humoros reakciókat, ám számos dühös bírálatot is kiváltott Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombati közleménye, amelyben „kiváló vezetőnek” nevezte az elhunyt Fidel Castrót. Trudeau, akinek apja, Pierre Elliot Trudeau néhai kanadai miniszterelnök barátjának tekintette Fidel Castrót, azt írta közleményében: „Noha ellentmondásos személyiség volt, mind hívei, mind becsmérlői elismerték a kubai nép iránti odaadását és szeretetét, a nép pedig hosszú időn át ragaszkodott a Comandantéhoz”. „Legendás forradalmár és szónok volt, aki jelentősen felfejlesztette a szigetország oktatási és egészségügyi rendszerét. Apám nagyon büszke volt arra, hogy barátjának hívhatta, és amikor ő elhunyt, alkalmam volt találkozni Fi- dellel. Megtiszteltetés volt találkozni az öccsével (Raúllal) és három fiával is, amikor nemrég Kubában jártam” - írta a kanadai miniszterelnök, aki az említett kubai hivatalos látogatáson magával Fidel Castróval nem találkozott. Fidel Castro az egyik koporsókísérő volt 2000-ben Pierre Trudeau temetésén. A NATO-tagorszá- gok vezetői közül az idősebb Trudeau volt az első, aki a kubai forradalom után - 1976-ban - ellátogatott a szigetországba, és ott egyszer nyilvánosan éltette Castrót. Justin Tmdeau közleményét megrökönyödéssel és gúnnyal fogadta több amerikai, köztük a kubai származású Marco Rubio floridai szenátor. „Ez a közlemény valódi vagy csak paródia? Mert ha a kanadai miniszterelnök valódi közleménye, akkor szégyenletes és kínos” - írta Twitter-pro fiiján. A Miamiban élő kubaiak örömmel fogadták a politikus halálhírét, sokan kubai zászlókat lengettek, örömmámorban úszva táncoltak Maradnak az erőművek Elnökjelöltet választottak a franciák Párizs. Több mint 1,2 millió választásra jogosult francia állampolgár adta le voksát tegnap délig a francia jobboldal elnökjelölt-állító választásának második fordulójában. Etz Thierry Solere, a legnagyobb francia ellenzéki párt, a Köztársaságiak által rendezett előválasztás szervezőbizottságának elnöke jelentette be. A több mint 10 ezer választási körzet 64 százalékában 1 millió 270 ezren voksoltak a délelőtti órákban, ami 13 százalékkal több, mint az első fordulóban. Este 7 óráig lehetett szavazni, az első eredmények lapzárta után váltak ismertté. Az érdeklődés jól mutatta a francia jobboldali elnökjelölt-állító választás tétjét. A népszerűtlenné vált baloldal széttagozódása miatt jó eséllyel a jobboldali jelölt mérkőzhet meg az elnöki címért jövő májusban, mégpedig minden bizonnyal a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel, s jelenleg valamennyi felmérés konzervatív győzelmet jelez előre. Az első fordulóból az előválasztás második fordulójába Alain Juppé és Francois Fiiion korábbi miniszterelnökök jutottak be, s a felmérések szerint u- tóbbinak van esélye arra, hogy radikális gazdasági programjával a jövő májusi elnökválasztáson győzelemre vigye a konzervatív tábort. Francois Fiiion az első fordulóban 44 százalékkal az élen végzett, a tegnapi szavazás után nem kívánta kommentálni az esélyeit. Riválisa, az első fordulóban 28 százalékot kapott Ala- in Juppé viszont úgy érezte, hogy „undorító kampány” folyt ellene az elmúlt hónapokban. „Alávaló, hogy antiszemitának és szalafistának is beállítottak” - mondta a riválisánál mérsékeltebbnek és centristábbnak tartott politikus újságíróknak az interneten róla terjesztett rágalmakra utalva. (MTI) Bem. Svájcban tegnap a választásra jogosultak többsége elutasította a zöldek javaslatát, hogy a tervezettnél hamarabb állítsák le az évtizedek óta működő öt atomerőművet. Az SRF tévé prognózisa szerint a kezdeményezést a voksolók 56 százaléka vetette el, 44 százaléka pedig támogatta. A kantonok többsége szintén ellenzi a létesítmények végleges leállítását. Claud Longchamp, a gfs.bem közvélemény-kutató intézet munkatársa elmondta, hogy teljesen egyértelmű a zöldek pártjának (GPS) kezdeményezése ellen irányuló trend.,,Ma ez egy nem lesz”- nyilatkozta Longchamp a SRF- nek. így nyitott marad a kérdés, hogy mikor számolják fel a létesítményeket. Ha a népszavazáson az igenek kerültek volna többségbe, már jövőre három nukleáris erőművet lekapcsolhattak volna a hálózatról, az ország mind az öt atomerőművét pedig legkésőbb 2029-ben kellett volna bezárni. A kormány ellenezte a kezdeményezést, és arra hívta fel a lakosság figyelmét, hogy a szénalapú hőerőművek is súlyosan terhelik a környezetet. Az öt erőmű jelenleg Svájc áramtermelésének 40 százalékát adja. (TASR, MTI)
