Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-24 / 272. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. november 24. ISKOLA UTCA 117 Múltidéző Komáromban A pozsonyi Duna utcai gimnazisták 1. és 3. helyezett csapatainak tagjai felkészítőtanárukkal, Kulcsár Mónikával Nyolc középiskola tíz csapata mérte össze tudását (Fotók: SJG) Felfedte a hallgatóknak a levéltárak titkait BESZÁMOLÓ November 11-12-én zajlott a Múltidéző, a felvidéki magyar középiskolások számára rendezett történelmiművelődéstörténeti vetélkedő a komáromi Selye János Gimnáziumban. A téma idén a reformkori magyar és szlovák nemzeti mozgalom (1820-1848) volt, 8 felvidéki középiskola 10 versenycsapata mérte össze tudását. A verseny két körből állt: péntek délután egy írásbeli feladatot töltöttek ki a versenyzők, szombaton szóbeli feladatokkal folytatódott a verseny, többek között Kossuth Lajos és Széchenyi István bőrébe bújva folytattak szópárbajt a diákok. A versenyen szerzett pontok alapján rendkívül szoros eredmény alakult ki, ami a diákok felkészültségét is mutatja. Első és harmadik helyen a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium versenycsapatai végeztek, felkészítő tanáruk Kulcsár Mónika volt. A második helyet a komáromi Selye János Gimnázium diákjai - Kele Fanni, Mokos Márton Őrs és Karácsony Márk - szerezték meg, felkészítő tanáruk Elek József volt. A gimnázium másik versenycsapata a 6. helyet szerezte meg, a csapatot Szeder Enikő, Ábrahám Ágnes és Mezőszállási Márk alkotta, felkészítő tanáruk Vajányi Orsolya volt. A verseny húszéves hagyományokkal rendelkezik, ráadásul a felvidéki középiskolások számára rendezett egyetlen országos történelmi verseny. „Fontosnak tartjuk, hogy egy országos vetélkedőnek olyan keretet adjunk, hogy a tanároknak és a diákoknak a tudás mellett élményt is nyújtsunk. A Történelemtanárok Társulása és a Selye János Gimnázium igazgatósága, valamint a gimnázium történelemtudományi tantárgybizottsága felújította a régi formát, s a versenyt programsorozattá bővítette” - mondta Dr. Deák Irén, a rendezvény főszervezője. A verseny mellett ezért kikapcsolódásra és feltöltődésre is lehetőséget adtak a szervezők egy Slam Poetry est, valamint a diákoknak szervezett városnézés és tanári szakmai beszélgetés révén. A verseny keretében nyitottákmeg a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című vándorkiállítást. A kiállítást, a Magyarság Háza jóvoltából a gimnázium dísztermében rendezték be a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából. Péntek délelőtt a gimnázium diákjainak körében az iskola igazgatója, Andruskó Imre, valamint Fodor Lucia, a Magyarság Háza osztályvezető helyettese mondott köszöntőt, majd Dr. Hollósi Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos munkatársa és Elek József, a Selye János Gimnázium tanára szólt a korszak borzalmairól. A verseny résztvevői számára a kiállítást Dr. hab. Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője mutatta be. Vajányi Orsolya, a Selye János Gimnázium tanára Laczlavik György, a Magyar Országos Levéltár főosztályvezetője tartott a közelmúltban érdekfeszítő előadást a Comenius Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén. A levéltárak történetével kezdte: elmesélte, hogy III. Béla királynak volt legelőször levéltárosa, és amit az uralkodó kiadott, azt immár meg is kellett őrizni. Bevezette a hallgatókat az írástörténetbe is, a pergamenre írt dokumentumoktól kezdve a papír elterjedéséig, és a levéltári anyag szakszerű tárolásáról is beszélt. A dokumentumokat kis zsákokba tették, majd felaggatták, hogy a kártevők ne tegyenek bennük kárt, és megmaradjanak az utókor számára. A mohácsi csata idején Mária királynénak kiterjedt levéltára volt, ám sajnos elpusztult. Amikor a törökök bejöttek Magyarországra, szinte mindent elpusztítottak, beleértve a levéltárakat is. A 18. században Bécsben jöttek létre igazán modem levéltárak. 1945-ben szintén sok levéltár pusztult el: Magyarországon a bombázások következtében közel 3 kilométernyi levéltári anyag semmisült meg, 1956-ban ezt további kilenc kilométernyi követte. Laczlavik a történeti áttekintés után a levéltári kutatás rendszeréről, az anyagtárolás formáiról is beszélt. Elmondta, hogy a Mikes program segítségével külföldről is tudnak magyar érdekeltségű anyagokat hozni. Ráadásul sokszor, ha ezeket nem hoznák be külföldről, a helyiek helyhiány miatt megsemmisítenék őket. Laczlavik György svédországi útját hozta fel példaként, melynek köszönhetően egy nagyobb magyar emigrációs anyagot sikerült megmenteni. Az előadás során megtudtuk azt is, hogy a kormányszerveknek 15 év után le kell adniuk az iratokat a levéltárak számára, a főosztályvezető beszélt a szelekció és a selejtezés szempontjairól is. A főosztályvezető konkrét példákkal illusztrálta, miként járhatunk szerencsével nem pusztán az ország, hanem családunk múltjának feltárása során. A levéltárban fürkészőknek csak elenyésző hányada hivatásos kutató, a legtöbben családfa- vagy helytörténeti kutatásokat végeznek. Laczlavik György élvezetes szakmai bevezetőjének külön erénye volt, hogy a gyakorlati aspektusokra is felhívta a diákok figyelmét, s a hallgatóságot fogékonnyá tette a levéltári munka iránt. Ferenczi Dóra, kiadványszerkesztő szakos hallgató Laczlavik György élvezetes előadása felkeltette a diákok érdeklődését a levéltári munka iránt Történelmi előadás rólunk s nekünk Jubilál a gútai Művészeti BORKAROLAND Pompás gálaműsorral ünnepelte fennállása 50. évfordulóját a gútai Művészeti Alapiskola. A helyi művelődési központ színháztermében tartott ünnepséget Paszmár János, az intézmény igazgatója nyitotta meg, felidézve az iskola múltját. A gútai művészeti alapiskola 1966-ban alakult mintegy hatvan diákkal, és csak zenei tagozattal. Kezdetben az oktatás több helyszínen zajlott, majd 1971-ben az iskola saját épületet kapott, ahol a mai napig működik. Ekkor további szakokkal, képzőművészettel és táncoktatással bővült az intézmény. A diákok létszáma már elérte a százhatvanat. 1990-ben az iskolához csatolták a szomszédságában megszűnt óvoda épületét, ebben az időszakban a diákok létszáma mintegy háromszázötvenre gyarapodott. Megalakítása óta az iskola több fenntartó irányítása alá tartozott, majd 2002-től Gúta jogalanyisággal rendelkező intézményévé vált. Az eltelt ötven év alatt sok sikeres pedagógus irányított-tanított intézményükben, bizonyára ennek köszönhető, hogy az egykori diákok közül többen művészi pályára léptek. Az ünnepi műsoraikban is volt növendékeik szerepelnek. „Úgy gondolom, hogy ez a kisvárosi iskola maximálisan teljesíti küldetését, amikor az igényeknek megfelelően A gálaműsorban egykori növendékek léptek fel (A szerző felvétele) Alapiskola bekapcsolódik a város kulturális életébe. Fejleszti az ifjú generáció szépérzékét, hogy műértő ifjúságot neveljen a jövő társadalmának” - fogalmazott az igazgató. Horváth Árpád, Gúta polgármestere kiemelte: az intézményből kikerült ifjú művészek nemcsak országosan, hanem a határokon túl is híressé tették a gútai oktatást. A gálaműsorban egykori növendékek léptek fel. A jubileum jegyében ismertebb előadóművészek szórakoztatták a szépszámú közönséget. Fellépett Becse Szabó Ilona operaénekesnő, Tokár István furulyaművész, akit Csizmadia Angelika és Kandik Réka kísért, továbbá Gogh Zoltán nótaénekes, Nagy István orgonaművész, aki egyben az énekesek zongorakísérője is volt. A Lázók fivérek zongora-hegedű előadása mellett Balogh Rózsa, Andučič Tóth Darina és Keszeli Szabó Márta énekesnők is szórakoztatták a megjelenteket. Izgalmas tánckoreográfiákkal Zuzana Banásová, Varga Dóra és Gogh Máté örvendeztette meg a közönséget. A kerek évforduló jegyében a művelődési központ Libresso termében a művészeti alapiskola növendékeinek és oktatóinak műveiből nyílt tárlat. Rendhagyó történelmi barangoláson vehettek részt november elején a komáromi Munka Utcai Alapiskola felső tagozatos tanulói. Ozsváth Sándor debreceni művelődéstörténész előadása vezette végig hallgatóit azon az úton, melyen honfoglaló elődeink s későbbi felmenőink jártak. Mintha egy érdekes mesének lettek volna szem- és fültanúi a gyerekek, melynek során időben és térben utazva olyan kérdésekre kaphattak választ, mint például Kik vagyunk mi, magyarok?, Honnan jöttünk?, Milyenek is voltak őseink?, Miért vagyunk nagyon mások itt, Európa kellős közepén? vagy Mitől „kortalan” a magyar nyelv? Biztos vagyok berme, hogy a bő másfél óra alatt minden jelenlévő gazdagabb lett egy-egy bölcs gondolattal, új ismerettel vagy mosolygásra késztető ténnyel. Károlyi Szikonya Judit a komáromi Munka Utcai Alapiskola pedagógusa Ozsváth Sándor debreceni művelődéstörténésznek köszönhetően időben és térben utazhattak a komáromi Munka utcai tanulók (Fotó muai)
