Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-24 / 272. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. november 24. KULTÚRA I 9 Véres bosszúmese Tom Ford filmje, az Éjszakai ragadozók mától a hazai mozikban TALLósiBÉLA j Susan Morrow (Amy Adams) az elit szépművészeti galériában, a film nyitójelenetében (Fotók: CinemArtSK) ■I«"WWmm ‘ - •>■<( Sr*’-*. A bűnügyi történet a csodásán fényképezett texasi tájon játszódik Tom Ford nagyon érti, hogyan kell valóság és fikció elegyóre épülő mozival átvágni, orránál fogva vezetni a nézőt, hogy filmje alatt mégse vacakul, hanem jól érezze magát. A divatszakmából érkezett rendező nagyon tud hatásosan történetet mesélni, ízléses látványt teremteni - nem véletlen, hogy idén a velencei filmfesztiválon az Éjszakai ragadozókért megkapta a Zsűri Nagydíját. Az Éjszakai ragadozókban Tom Ford valós és fikciós sztorit mixel, filmet jelenít meg a filmben. A filmbéli film műfaja - képi világa, hangulata, ritmusa - ráadásul merőben más, mint a kereté. Elegáns, artiszti- kus környezetben bonyolított lélektani drámába illeszt bele egy kies vidéken zajló nyers, kegyetlen krimit. Megragadó zenei akkordokkal és döbbenetes látvánnyal nyit az Éjszakai ragadozók. Testes, lógó hájukat remegtető pucér hölgyek váltják egymást egy pódiumon, piroslámpás házba illő búj a vörös függönyök előtt. Mielőtt azonban a nézőnek elmenne a gusztusa, vált a kép. Szerencsére nem egy lepukkant varietében folytatódik a film, hanem egy előkelő kortárs művészeti galériában. A mezítelen hölgyek fellépnek az üvegállványokra, és ilyen-olyan pózokban mozdulatlanná merevednek. Innentől kezdve nincs közük a történethez (szerencsére kimúlnak a filmből - a sztoriba ekkor belépők ízlésére utal csupán addigi jelenlétük). A dúsgazdag Susan Morrow (Amy Adams) rendezte a kiállítást, amelynek megnyitóján sznob dúsgazdagok társaságában az a beszédtéma, hogy a feleség számára milyen előnyei vannak az olyan házastársi kapcsolatnak, amelyben a félj homoszexuális. Susan a második férjét fogyasztja, a társadalmi elitbe tartozva arisztokratikus életvitelt folytatnak, mindenük megvan, de a kapcsolatukból kikoptak a gyengéd érzelmek. A kiállításmegnyitó másnapján Susan egy csomagot kap exféijétől, Tony Has- tingstől (Jake Gyllenhaal). Az ő legújabb regényének kéziratát rejti a csomag. A csatolt kísérőlevélben a férfi arra kéri volt feleségét, olvassa el amit írt, már csak azért is, mert a regényt neki ajánlja (lényeges az ajánlás, sok mindent megmagyaráz). Susan belekezd a kézirat olvasásába. A FILMKOCKA Éjszakai ragadozók ■ Eredeti dm: Nocturnal Animals ■ Szlovák cím: Nočné zvieratá ■ Színes amerikai thriller, 2016,117 perc ■ Rendező: Tom Ford ■ Forgatókönyvlró: Tom Ford ■ Operatőr: Seamus McGarvey ■ Zene: Abel Korzeniowski ■ Szereplők: Jake Gyllenhaal, Amy Adams, Isla Fisher, Armie Hammer, Aaron Taylor-Johnson, Michael Shannon A film előzetesét megnézhetik az ujszoxom-on. vadregényes mű Edward Sheffield - őt ugyancsak Jake Gyllenhaal játssza - tragikus végű nagy utazását meséli el. A regényt természetesen nem felolvasással, hanem filmes változatában ismerjük meg. Azzal kezdődik a történet, hogy Edward Nyugat- Texasba indul feleségével és kamasz lányával. A csodásán fényképezett texasi tájban kocsikázva megtámadja őket egy banda. Feleségét és lányát elrabolják, őt pedig véresre verve kiteszik a pusztaságban. A regény, vagyis a film a filmben mindvégig izgalmas, erős töltetű energiákat mozgat. Minél többet olvas el Susan a kéziratból, annál inkább szenved, mert visszaemlékezve szakítása, válása okaira, rádöbben: a kegyetlen mese exférj érői, róla és lányukról szól, és nem más, mint elhagyott férje bosszúja. (Susan emlékei harmadik síkkal bonyolítják a szaggatott cselekményfolyamot.) Tom Ford az Éjszakai ragadozókkal próbára teszi a nézőt: számít a kreativitására, hogy a váltogatott síkokból összerakja az egyenes vonalú narrációt. A Toni Erdmanné az idei Lux díj Brüsszel/Strasbou rg. A Toni Erdmann című film nyerte idón az Európai Parlament (EP) Lux diját - jelentette be Martin Schulz, a testület elnöke az EP szerdai plenáris ülésén rendezett díjátadón Strasbourgban. A német-osztrák-román koprodukcióban, Maren Ade rendezésében készült film tragikomikus története napjaink vállalati kultúrájának világába kalauzolja el a nézőt, bemutatva egy apa újbóli közeledését a kizárólag karrierjének élő lányához. „Ez a film, amely egy sötét komédia és egy vidám dráma kombinációja, bemutatja nekünk egy külföldön élő fiatal nő és apja bonyolult, gyengéd és időnként abszurd kapcsolatát. Megrendítően írja le, miként változnak és befolyásolnak minket a családi kapcsolatok. A film nem kínál könnyű választ, de a vidámság hullámai között arra ösztönöz minket, hogy keressük azt, amit védeni és ápolni kell” - mondta a ceremónián Martin Schulz. A Toni Erdmann mellett még két film jutott a döntőbe. Az egyik a Leyla Bouzid által rendezett, Felnyitom a szemem című film, amely egy fiatal tunéziai lány életét követi 2010 nyarán, nem sokkal az arab tavasz kezdete előtt. A másik pedig az Életem cukkiniként című animációs film Claude Barras rendezésében, amely egy kilencéves kisfiú életét mutatja be, akinek édesanyja tragikus hirtelenséggel elhunyt, ezért árvaházba kerül, hasonlóan nehéz sorsú gyerekek közé. Az európai mozi, kultúra és értékek népszerűsítésére szolgáló díjra jelölt bárom döntős filmet az Európai Unió összes hivatalos nyelvén feliratozzák, és minden tagállamban bemutatják. (MTI) RÖVIDEN Bányavakság a Thália Színházban Kassa. Ma mutatják be Kassán a Thália Színház és a Komáromi Jókai Színház első közös produkcióját, a Bányavakságot. Székely Csaba darabjának öt szereplője közül ketten a komáromi társulat tagjai: Incét, a lepusztult bányászfalu alkoholista polgármesterét Fabó Tibor játssza, kihívóját, Izsákot, a mélymagyar vállalkozót Tóth Tibor formálja meg. Az Ince nővérét alakító Vasvári Emese friss tagja a Tháliának, és Kassán játszik Lax Judit is, aki Ince lányának szerepében látható. Flo- rint, a román rendőrt Benkő Géza kelti életre. A díszletek és a jelmezek Gadus Erika munkáját dicsérik, az előadás rendezője Czaj- lik József, a Thália igazgatója, (k) Forradalom a Magyar Intózetben Pozsony. Holnap rendezik a Pozsonyi Magyar Intézetben az Irodalmi Szemle új lapszámának bemutatóját. Ezúttal két témát járnak körül az est folyamán, a Régió és a Forradalom blokk jelent meg a folyóirat két legutóbbi számában. Az est vendége Bogyó Noémi feltörekvő író, aki Vakfoltok című első regényéről, valamint „szívügyéről”, a forradalomról beszél, valamint Misad Katalin nyelvész, a Comenius Egyetem oktatója. A kezdés időpontja 19 óra, a novemberi lapszámot bemutatja és a beszélgetést vezeti Mizser Attila főszerkesztő és Száz Pál szerkesztő. (juk) Ádadják az Arany Opus díjat Dunaszordahely. Holnap adják át az év irodalmi alkotásának járó Arany Opus díjat. A Szlovákiai Magyar írók Társasága által hazai szerzők számára meghirdetett jeligés szépirodalmi pályázatra idén húsz pályamű érkezett. Az alkotásokat neves irodalmárokból álló zsűri (Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Keserű József irodalomkritikus) értékelte. A győztes pályamű szerzőjének kilétére a Vermesvillában rendezett díjátadó ünnepségen derül fény, ahol a zsűritagok értékelik az idei mezőnyt és megosztják az érdeklődőkkel döntésük kritériumait. Közreműködik Berták István zongoraművész és Szabó Viktor színművész, aki felolvassa a győztes művet. A Szlovákiai Magyar írók Társasága a tizenegyedik Őszi írófesztivál keretében több dunaszerdahelyi és környékbeli iskolában szervez író- oívasó találkozókat. (juk) PENGE Kockázatos mondatok és mellékhatásaik Milyen érzés egy csökkent libi- dójú, vért és csontvelőt hányó barátnak vinni a kávét? Mit mond az ufókról Franz Kafka? Milyen ízű a félelem? Nos, minderre a választ Jódal Kálmán Újvidéken élő író harmadik, Die Liebe című kötetéből kapjuk meg. Időzzünk el egy kicsit a borítónál. Álmokat imitáíó halványkékbe lép egy kemény, ellenvetést nem ismerő, acélbetétes csizma. Rögtön kijelöli a lépést, áthágja a képzelet és a valóság közt feszülő határt. Határátlépő, a legális fajtából. Aki itt benyit, veszélyes területre téved, ahol a vigasztalan káosz hamar megfertőzheti. Eredeti, bátor hangvétel, drámaian bizarr humor jellemzi a novellákat. Már a szövegek felütése is szokatlan, nem igazán találjuk párját a kortárs magyar prózairodalomban. Újvidék újragombolva, a posztapokalipszis szép fényébe helyezve, ahol világos képet kaphatunk a globalizmus és a technika uralta és torzította jövőről. A szerző boncol: húst, megrögzött ideákat, túlságosan is emberi viszonyokat. A pszichonovellák szereplői tulajdonságok nélküli emberek, hajlamaik, furcsa szokásaik, az agresszió, a fájdalom és a szenvedés ruházza fel őket, kölcsönöz alakot nekik. Jódal a legkisebb félelmeinket is felnagyítja. Hétköznapi emberi konfliktusok, mindennap megélt apró hatalmi játszmák következményeként a vereség nagytotálba kerül, mintha egy hatalmas, társadalomérzékeny nagyítón keresztül szemlélnénk mindent. Ettől Thomas Bernhard és Lars von Trier is megnyalná mind a tíz ujját. Jódal itt-ott túlírja, túlzsúfolja képeit, olyankor pedig csak a pont parancsol megálljt a szövegnek. A rendkívüli líraiságról és vizuali- tásról árulkodó címek és leírások, a habkönnyű nehézvízgyász vagy a zselékockába dobozolt alkonykrém könnyen teret nyit a szabad asszociációnak. Néha azonban komoly fejtörést igényel, hogy kiderüljön, egy őrült elme kreálta tartományba csöppentünk, vagy a félelem és káosz legyűrte világ közegének természetessége rajzolja ki a helyszínt és a benne sínylődő alakokat hihetően és erőteljesen. Jódal Kálmán: Die Liebe. Fórum Kiadó, 2016. Értékelés: 8/10 >. AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA
