Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-24 / 272. szám, csütörtök

101 HASZNOS TANÁCS 2016. november 24. | www.ujszo.com A családi erőszak áldozatai általában félnek segítséget kérni (Fotó: fotoiia) Az erőszak nem magánügy Miért nehéz otthagyni az erőszakoskodót? A családon belüli erőszakról nagyon sok tévhit terjedt el. Amellett, hogy a jelenséget so­kan magánügynek tartják, az emberek többsége meg van róla győződve: maguk az áldozatok akarják, hogy kínozzák őket, el­lenkező esetben rég elszöktek volna, otthagyták volna erősza­koskodó partnerüket. A dolog azonban ennél sokkal összetet­tebb. Az áldozatok sokszor nem tudják, hová és kihez fordulja­nak segítségért. Azt kockáztat­ják, hogy a környezetük azzal fogja vádolni őket, hogy szét­dúlták a családot. Ezenkívül sok áldozatnak már van olyan rossz tapasztalata, hogy kértek segít­séget, de a rendőrség vagy a kör­nyezetük, a család bagatellizálta az ügyet, nem hittek neki. Az áldozat sokszor annyira fél a támadójától, hogy félelmében elmenekülni sem tud. Az erő­szakoskodó azzal fenyegetőz­het, hogy úgyis megtalálja őt, s akkor maj d megbünteti. Azzal is ijesztgetheti, hogy eladja a kö­zös vagyonukat, s a bevételből nem ad neki semmit, elveszi tő­le a pénzét, a gyerekeket. Azzal is zsarolhatja, hogy ha elszökik, a gyerekeket fogja kínozni, mi­közben ez a veszély bizonyít­hatóan reális, és annak a nőnek, aki az erőszaktól és a folytonos megalázástól képletesen szólva szinte teljesen lebénul, alapo­san meg kell fontolnia minden egyes lépést. Mivel gazdasági­lag is teljesen a partnerétől függ, gyakran nincs hová menekülni. Nem tud saját lakást bérelni vagy venni, ha elszökik a közös háztartásból, sokszor a sze­génység határára kerül. Ezen­kívül néhányan - a partner örö­kös bocsánatkérései és ígérge­tése alapján - még bíznak ben­ne, hogy a helyzet egyszer ja­vulni fog. (sza) Az agresszor sajátosságai ► Mások problémái iránt közömbösek ► Korlátolt gondolkodásúak ► Megvalósíthatatlan elvárásaikvannak ► Beszédük durva, bántó ► Bagatellizálják az erőszakot ► Tárgyként kezelik az embereket ► A hozzátartozói kapcsolat megvonással zsarolnak ► Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben ► Hirtelen indulatkitöréseik vannak ► Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával ► Hiperérzékenyek ► Féltékenyek ► Erőszakosak, durvák a szexben ► Bűnelkövetésre hajlamosak ► Áldozatkénttüntetikfel magukat önigazolásként ÖSSZEFOGLALÓ A családon belül elkövetett erőszak súlyos társadalmi jelenség. A történelem során mindig is létezett, és szinte mindegyik társadalomban tabutémának számított. Az áldozatok döntő többsége nő, az erőszakoskodó pedig általában férfi, és a megtörtént esetek csupán töredéke jut a hatóságok tudomására. A családon belüli erőszak etnikai, vallási és társadalmi osztályoktól függetlenül minden emberi kultúrá­ban előfordul, és még a mai modem korunkban is tabunak számít: mind az agresszor, mind az áldozat igyekszik eltitkolni. A külső környezet sem se­gíti a családon belüli erőszak feltá­rását, a társadalom nagy része úgy te­kint a jelenségre, mint családi prob­lémára, mely nem rá tartozik. Egyes becslések szerint 3 családon belüli erőszakos esetből csupán egyet je­lentenek, és egyes országokban ma­ga a hatóság is gyakran elutasító az ilyen ügyekben. Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) intézet szerint a csalá­don belüli erőszakos esetek kb. 32 millió olyan amerikai állampolgárt érintenek évente, akik testi sérülése­ket is elszenvednek vagy más egész­ségügyi problémát okoz nekik az erőszak. Ez az amerikai lakosság 10%-a. A szlovák hatóságok statisz­tikái szerint a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények 70%-a otthon, a családon belül történik. Az uniós tagállamok statisztikái szerint minden ötödik nő életében legalább egyszer elszenved valamilyen erő­szakos támadást a partnerétől, és négyből egy esetben az agresszor a félj vagy az élettárs. Bűn és büntetés Általánosságban az erőszak első­sorban a fizikai bántalmazást jelent, erőszakos cselekedetnek számít azonban a bántalmazás valamennyi formája és minden olyan megnyil­vánulás, amikor az agresszor a felsőbbrendűségét fitogtatja, vissza­él a hatalmával, fenyegetőzik, testi, lelki és szexuális nyomást gyakorol az áldozatára. Noha a családon be­lüli erőszakról nincs egységes defi­níció, a jelenség ismertetőjegyei alapján egyértelműen meghatá­rozható ez az erőszaktípus, az elkö­vető felelősségre vonható és büntet­hető. A büntető törvénykönyv szó szerint nem említi a családon belüli erőszakot, helyette a 208. cikkely a közeli és a ránk bízott személy zak­latásáról, kínzásáról szól, de ez pon­tosan felsorolja a családon belüli erőszakkal összefüggő bűncselek­ményeket, beleértve a fenyegető­zést is. A kiszabható büntetés eny­hébb esetekben 3-tól 8 évig teijedő szabadságvesztés, súlyosabb ese­tekben 15-től 25 évig terjedő bör­tönbüntetés, ha pedig az erőszak ha­lállal végződik, az elkövető az élete végéig rács mögé kerülhet. A hatá­lyos törvény értelmében az erősza­koskodó személyt vizsgálati fog­ságba is helyezhetik, így megelőz­hető és megakadályozható az áldo­zat további kínzása. A törvény vi­szonylag szigorú, a gond az ügyek felderítésével és a bizonyítással van. A meggyötört áldozatok ritkán mennek el a rendőrségre feljelentést tenni, s ott sem veszik őket mindig komolyan. Tanúk nélkül Az erőszakot a legközelebbi hoz­zátartozók körében, tanúk nélkül, otthon vagy olyan helyen követik el, melyet a nyilvánosság nem ellen­őrizhet, bár vannak olyan esetek is, amikor az erőszakoskodó minden­hová követi áldozatát, házon kívül sem képes már uralkodni magán, és idegenek szeme láttára is rátámad. Az erőszak alatt az áldozat többnyi­re annyira el van szigetelve a külvi­lágtól, hogy esélye sincs segítséget hívni. Mivel a támadásra a lakás­ban, házban kerül sor, akár évekig is titkolni lehet - szakemberek szerint éppen ezzel magyarázható, hogy az emberek miért olyan közömbösek a jelenség iránt, és miért tartják ma­gánügynek. Csakhogy nem árt tu­datosítani: negatív jelenségről van szó, melyet nem szabad bagatelli­zálni. Az erőszakot nem lehet meg­bocsátani - a testi és lelki kínzás, amikor az egyik ember a másik fö­lötti hatalmát bizonyítja, nem lehet magánügy, a társadalom nem huny­hat szemet felette! A családi erő­szak rendszerint a gyerekek szeme láttára történik, számukra ez súlyos trauma, hosszú időre megbélyegzi őket - egyrészt komoly lelki prob­lémákkal küszködhetnek, másrészt hasonló magatartásformákat sajá­títhatnak el, és a saját bőrükön ta­pasztalt, beteges szociális és visel­kedési mintákat később saját maguk is alkalmazhatják, számukra ez lesz a normális. Amellett, hogy a családi erőszak otthon, titokban történik, egy másik fontos ismertetőjegye, hogy az ál­dozat teljesen alá van rendelve az erőszakoskodónak. Az agresszor célja teljhatalmat gyakorolni áldo­zata felett, amit úgy tud elérni, hogy lelkileg rendszeresen és ismételten traumatizálja őt. Az áldozat pedig éppen azért teljesíti az utasításait, mert reméli, így nem haragítja újból magára, s csökkenti a támadások számát, vagyis ha alkalmazkodik, a helyzet változik. Sok nő azt hiszi, az erőszak minden párkapcsolat szer­ves részét képezi, ezért eszükbe se jut tenni ellene. Nem tudatosítják: ha eleget tesznek az agresszomak, et­től vérszemet kap, egyre több kí­vánsága lesz, az erőszak fokozódni fog. A családon belüli bántalmazás egy spirál, ami azt jelenti, hogy egy­re súlyosabb formát ölt, és ami ele­inte egy rángatás vagy egy pofon volt, az idővel élet elleni bűncse­lekménnyé fajulhat. Ilyen esetek­ben a családi terápia már nem segít, és a jelenség magától nem fog el­múlni. Gyakran előfordul az is, hogy ami eleinte imponál a nőknek, az később erőszakká alakul át. Ne legyünk közömbösek Néhány országban a lányokat úgy nevelik, hogy a férjnek jogában áll megbüntetni a feleségét, ráadásul maguk a nők sem szívesen vallják be, hogy kínozzák őket - szégyellik ma­gukat miatta, vagy egyszerűen fél­nek megvádolni a családtagot. Ese­tenként az erőszakoskodó bosszújá­tól is tartanak. Ebből kifolyólag na­gyon nehéz pontosan feltárni a csa­ládon belüli erőszakot. Éppen ezért szakemberek szerint a megelőzés nagyon fontos. „A legfontosabb: ne legyünk közömbösek, és ne féljünk segítő kezet nyújtani az áldozatok­nak!” - buzdít a családi erőszak problémájával évek óta foglalkozó ÓtödikNő Polgári Társulás. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: KARÁCSONYI NYUGDÍJ ■ A NYUGDÍJASOKNAK JÁRÓ KIEGÉSZÍTŐ JUTTATÁS FELTÉTELEI, KINEK JÁR, MEKKORA ÖSSZEGBEN

Next

/
Thumbnails
Contents