Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. november 22. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre kelendőbb a napkollektor Pozsony. A napkollektorokra nyújtott támogatási program negyedik fordulójára elkülönített 2,5 millió eurót tegnap 20 perc alatt szétkapkodták - nyilatkozta Stanislav Jurikovič, a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) szóvivője. A tegnap délben induló programot már 12 óra 20 perckor kénytelenek voltak berekeszteni, az érdeklődők száma ugyanis 1,5-szerese volt a felkínált összegnek. Jurikovič szerint azokat a jelentkezőket, akik a pályázat lezárását követően jelentkeztek, 24 órán belül e-mailben értesítik arról, hogy nem jártak sikerrel. Az időben benyújtott kérvényeket 30 napon belül bírálják el. Az állam legfeljebb a tényleges kiadások 50%- át téríti meg. A támogatási program 5. fordulója a tervek szerint november 29-én, délben startol. (SITA) Trükköznek az áramszolgáltatók Berlin. A német LichtBlick ökoáram-termelő vállalat felmérése szerint a német áramszolgáltatók valótlan adatokat adnak meg ügyfeleiknek az általuk fogyasztott ökoáram mennyiségéről. Jóval kevesebb szén- és atomerőműben termelt áramot szerepeltettek az ügyfeleiknek bemutatott nyilvántartásban, mint amennyit valójában felvásároltak. Volt közöttük olyan is, amely 42 százalékkal több áramot vásárolt fel hagyományos forrásból, mint amennyit kimutatott. A valótlan adatok miatt a kínált fogyasztói csomagok , jcömyezetbarátabbnak” tűnnek a ténylegesnél. (MTI) Elégedetlen uniós agrártermelők Brüsszel. Az uniós tagországok mezőgazdasági termelői elégedetlenek a jövedelmi helyzetükkel, és már nem bíznak abban, hogy ez a helyzet lényegesen jobbra fordulhat az elkövetkező időszakban - derül ki az Európai Unióban gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók és szövetkezetek érdekvédelmi szervezete, a COP A-COGECA legújabb elemzéséből. Az elemzők az általános hangulat és megelégedettség mérésére egy úgynevezett megelégedettségi bizalmi indexet használnak, amelyet több mint 8 ezer gazdának megküldött kérdőívre adott válaszok alapján, félévenként kalkulálnak ki. Ez az index 2001 -ben az EU egészére számítva a mínusz 5-ös értékről indult, majd csaknem folyamatosan emelkedve 2014-ben elérte a plusz 5-ös értéket, 2016-ra viszont egy gyors zuhanással megközelítette a mínusz 10-es értéket. (ú) aktuális középárfolyamok I VALUTA IMM£E!M!MMI VALUTA Árfolyam Angol font 0,8572 Lengyel zloty 4,4307 a Cseh korona 27,032 a Magyar forint 309,13 a Hoivát kuna 7,5368 n Román lej 4,5105 EJ Japán jen 117,59 Svájci frank 1,0727 a Kanadai dollár 1,4308 D USA-dollár 1,0631 n VÉTEL ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,09-1,03 27,85-26,23 323,47-295,61 OTP Bank 1,11-1,02 28,23-25,85 323,06-295,83 Postabank 1,10-1,02 28,00-26,11 mmm Szí. Takarékpénztár 1,10-1,02 27,77-26,23 323,06-295,24 Tatra banka 1,10-1,03 27,91-26,18 322,35-296,67 ČSOB 1,09-1,03 27,73-26,35 MM Általános Hitelbank 1,10-1,03 27,84-26,22 322,72-294,93 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! 1 ■ W Nem lesz sokkal olcsóbb a tabun A tartalomból: • A tehenek éves takarmányellátása i Ragadozó atkát a szőlőbe és a gyümölcsösbe Kukorica-innováció nemcsak a szárazsággal sújtott termőföld szárnál fgal I .mára keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú] SZÓ A cégek nem készültek fel az internetes ügyintézésre A cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek a kétharmada még mindig nem kérvényezte az új típusú személyit (Gábriel Kuchta felvétele) Pozsony. A cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek nem egész hat hetük maradt arra, hogy kérvényezzék a csippel és biztonsági kóddal ellátott személyi igazolvány kiadását. Január elsejétől ugyanis a cégek kizárólag elektronikus úton kommunikálhatnak a hivatalokkal, amihez elengedhetetlen az új típusú személyi. A rossz hír, hogy eddig ezt az érintettek alig harmada intézte el. Még mielőtt bárki megijedne, jövőre csak a cégek térnek át az elektronikus hivatalos ügyintézésre, vagyis emiatt új személyi igazolványra egyelőre az egyéni vállalkozóknak és az alkalmazottaknak sem lesz szüksége. Persze a helyzet így sem túl biztató, a cégek aláírási joggal rendelkező képviselőinek a kétharmada ugyanis még mindig nem kérvényezte az új személyit. Az elektronikus ügyintézésről szóló döntést az esetükben már 2013- ban meghozták. Eszerint erre idén júliustól kellett volna áttérniük a cégeknek, ez utóbbiak katasztrofális felkészültségére hivatkozva azonban az áttérést jövő januárra halasztották. Jelenleg 260 ezer cégnek van elektronikus postaládája a hivatali ügyintézéshez. Új típusú, csippel ellátott személyije azonban csupán 95 ezer ügyvezetőnek van, biztonsági kóddal pedig csak 38 ezer rendelkezik. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a cégek alig harmada készült fel az átállásra, ami nagyrészt a rendkívül silány tájékoztatás számlájára írható” - nyilatkozta Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. A cégvezetők ódzkodása azonban az elemzők szerint érthető. „Az elektronikus ügyintézést a többség elfogadná, a probléma csupán annyi, hogy az állam részéről minden eddigi próbálkozás kudarccal végződött. Jövőre a gyakorlatban így nagyobb káosz lehet majd, mint idén” - mondta Juraj Borgula, a Gépipari Szövetség alelnöke. A belügyminisztérium például már pár héttel ezelőtt bevallotta, hogy nincs elég leolvasója az új típusú személyikre, vagyis problémák lehetnek a cégek hivatali ügyintézésével. (SITA, TASR, mi) Orbán: előnyben a multik Csak a nagyvállalati szektornak jelent érezhető könnyebbséget az Orbán-kormány javaslata, amely révén Magyar- országon jövőre egységesen 9 százalékra mérséklődik a társasági nyereségadó, míg a kisebb vállalkozások nem lesznek képesek kigazdálkodni a kötelező béremelést. Budapest. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tegnap közzétett elemzése szerint az adócsökkentés ugyan jelentősen növelheti Magyarország versenyképességét más országokkal szemben, az intézkedés azonban csak az 500 millió forintnál nagyobb eredményt elérő vállalatokat érinti pozitívan, ahol idén még 19 százalékos a társasági nyereségadó. A kis- és közepes vállalkozásokra (kkv), amelyekre 10 százalékos nyereségadó vonatkozik, a kormány intézkedése révén csupán 1 százalékpontos csökkenés vonatkozna. Az MNKSZ ezért úgy véli, hogy a kormány által javasolt 4 százalék- pontos munkáltatói járulékcsökkentés és a nyereségadó mérséklése nem képes érzékelhetően segíteni a vállalkozásokat a kötelező béremelés kigazdálkodásában. Kiemelték: a tervezett 15 százalékos minimálbér és 25 százalékos szakmunkás garantált bérminimum emelést és a bérstruktúrára gyakorolt hatásait képtelenek előteremteni azok a vállalkozások, amelyek tevékenységüket nem az ország prosperáló részein folytatják, illetve a feketegazdaságban tevékenykedő piaci szereplőkkel kénytelenek nap mint nap versenyezni. A szövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a 2017-es bérek és bérterhek érdekegyeztetési folyamatába vonja be az MNKSZ-t és a kkv-szektor más civilszervezeteit, mert szerintük a kormány béremelési javaslata ellehetetleníti a magyar vállalkozásokat, és csak a nagyvállalatok érdekeit veszi figyelembe. (MTI) Késik a támogatások felhasználása Az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia az egyik leggyengébben teljesítő tagország. A 2013-ban végződő első programozási időszakra elkülönített támogatások nagy részét csak az utolsó pillanatban sikerült felhasználni. Szlovákia ennek ellenére nem tanulta korábbi hibáiból. Pozsony. Hogy az uniós támogatásokkal kapcsolatos helyzet szinte semmit sem változott, arra legújabban az Állami Számvevőszék (NKÚ) hívta fel a figyelmet. Az állami és önkormányzati pénzek felhasználását ellenőrző hivatalnak azt kellett volna kiderítenie, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszak első három évében hogyan használták fel az uniós támogatásokat. (Képarchívum) Az eredmény azonban katasztrofálisra sikeredett. „A második programozási időszak első három évében olyan kevés pályázatot hirdettek meg, hogy ezek felülvizsgálata érdemben nem lehetséges” - nyilatkozta Karol Mitrík, az NKÚ elnöke, aki az áldatlan helyzetről levélben Robert Fico kormányfőt is tájékoztatta. A második programozási időszak hét évére 13,99 milliárd eurót különítettek el Szlovákiának, ebből azonban az eltelt három évben az operatív programokban - a vidék- fejlesztési program kivételével - csupán 226 millió eurót használtak fel, ami alig 1,6 százalékos merítésnek számít. Mitrík ezért azt javasolja a kormánynak, hogy a jövőben növelje az uniós támogatások merítésének a hatékonyságát, ellenkező esetben megismétlődhet a tavalyi helyzet, amikor az előző programozási időszakból az utolsó pillanatban több százmillió eurót kellett felhasználni. (SITA, mi)
