Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-22 / 270. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. november 22. RÉGIÓ I 5 Mégsem költözik a pozsonypüspöki kórház BARTALOSÉVA „ ^ A városrész vezetése ellenzi a bezárás tervét, és keresi a megoldásokat (Miroslava Cibulková felvétele) A polgármester bízik benne, hogy meg lehet oldani a problémákat, sőt bővíteni lehet az egészségügyi intézmény szolgáltatásainak sorát. nšmmmmi A napokban felmerült, hogy az egészségügyi minisztérium bezáratná a pozsonypüspöki kórházat. A városrész vezetése ellenezte a tervet. Ožvald Erzsébet, Pozsonypüspöki polgármestere tegnap tárgyalt Tomáš Drucker egészségügyi miniszterrel. A minisztérium gazdasági szempontok miatt költöztette volna a pozsonyi egyetemi kórházba a pozsonypüspöki részlegeket. Zuzana Eliášová, az egyetemi kórház szóvivője a TASR hírügynökségnek elmondta, mivel bérlik a helyiségeket, az ügyben a tulajdonjogi és a gazdasági szempont is mérvadó. A polgármester levélben kért tájékoztatást a minisztertől. „Korábban olyan információkat kaptunk, hogy a minisztérium bezáratná a kórházat. Mivel ezt semmiképp nem akartuk, találkozót kértem a tárca- vezetőtől” - nyilatkozta lapunknak Ožvald Erzsébet. Hozzátette, eredményes és konstruktív volt az egyeztetés. A későbbiekben további találkozókat terveznek, amelyekbe a városrészen és a minisztériumon kívül Pozsony megye vezetését is bevonják. „Bízunk benne, hogy bővíthetjük a kórházban nyújtott szolgáltatások sorát és támogatást kérhetünk az intézmény fejlesztésére. Együtt arra törekszünk, hogy a következő fél évben megoldjuk a problémákat” - folytatta a városrész polgármestere. A pozsonypüspöki kórház több mint 65 éve fogadja a betegeteket. A geriátriai fekvőbeteg részlegen kívül tüdőgyógyászati klinika is működik az intézményben. A polgármester szerint a kórházban minden feltétel adott egy geriátriai központ kialakításához. A gyermekosztályt azonban jövő nyáron átköltöztetik a fővárosi, kramá- rei gyerekklinikára. „Ez a részleg a pozsonyi kórházhoz tartozik” — mondta a polgármester. A kép disztópia: egy olyan jövő képét vetíti elénk, amelyet nem várunk, de lehetséges (Képarchívum) Posztapokaliptikus festmény alkotója kapta a födíjat GULYÁSZSUZSANNA Temesi Attila 250 éves a Mária Valéria híd című festménye nyerte az Eurohíd Alapítvány és az esztergomi Kaleidoszkóp Ház Kulturális Központ által hirdetett össz- művészeti verseny fődíját. Pályázni képzőművészeti és irodalmi alkotással, zeneművel valamint filmmel lehetett. A pályázat témája az 1895-ben átadott Mária Valéria híd volt. A hidat az első és a második világháborúban is találat érte. Újjáépítésére 2001-ig kellett várni. Azóta nemcsak Párkány és Esztergom, hanem az Eurorégió jelképévé is vált. Temesi Attila képe a kiszáradt Dunát ábrázolja, háttérben a híddal. A festményen a megfeneklett hajó, az autóroncs, az eldobott sörösüveg egy elhagyott, lerombolt város képét vetítik előre. Egy olyan városét, amelyre már rég nem tekint le az Isten, de a híd így is szilárdan és rendíthetetlenül áll. A kép disztópia: egy olyan jövő képét vetíti elénk, amelyet nem várunk, de lehetséges. „Mindannyian mélyen kötődünk a hídhoz, a valóságoshoz és a jelképeshez'is. Szeretnénk, ha sokáig, nagyon sokáig ott állna, és összekötne embereket, országokat, a földet és az eget” - mondta a kiállítás megnyitóján Paál Anikó irodalmár. A beérkezett pályaműveket háromtagú szakmai zsűri (Paál Anikó, Kontsek Ildikó művészet- történész, a Keresztény Múzeum igazgatója és Vida Judit iparművész) bírálta el. A legjobb alkotásokat bemutató kiállítás november 27-ig a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Vármúzeumában-hétfő kivételével- 11 és 16 óra között tekinthető meg. RÖVIDEN Műjégpálya a Széchenyi téren Esztergom. 200 négyzetméteres műjégpályájával várja november végétől a korcsolyázni vágyókat a város önkormányzata. A pálya november 25-től december 30-ig üzemel a Széchenyi téren, a helyszínen lehet korcsolyát kölcsönözni. Az ingyenesen használható 10x20 méteres jégpálya minden nap minimum nyolc órán keresztül - igény szerint akár tovább is - tart nyitva. November végétől a Széchenyi téren a műjégpálya mellett adventi vásár és ünnepi rendezvények is várják az érdeklődőket. (guzsu, hfdlap.hu) Tovább élnek a nők GULYÁS ZSUZSANNA A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 végén Nyitra megyének 822 527 lakosa volt. Az előző évhez viszonyítva lakéinak száma 2395 fővel csökkent, amit a migráció, a születések és az elhalálozások száma is befolyásolt. A megyei és az országos statisztikák szerint a nők tovább élnek, mint a férfiak. Szlovákia lakosainak várható élettartama 78 év. Az országos statisztika szerint a férfiak ennél rövidebb, a nők hosszabb ideig élnek. A férfiak átlagos élethossza 72, a nőké 80 év. Ez a jelenség nem csak országos szinten érvényes. Nyitra megye idős lakosainak is jelentősebb része nő. Az öregedési index — ami az idős korú népességnek (65 évnél idősebb) a gyermekkorú népességhez (14 évnél fiatalabb) viszonyított arányát fejezi ki - Nyitra megyében a nőknél 152,3, a férfiaknál viszont mindössze 86,2 volt. Az öregedési index a népesség korösszetételi változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora. Ennek demográfiai szempontból kiemelt jelentősége van. Az öregedési index Nyitra megyében (118,1) meghaladja az országos átlagot (94,2), ami azt jelenti, hogy a produktív, munkaképes lakosok száma egyre csökken. A produktív életkorú (15-64 év) lakosok aránya Nyitra megyében 70,8 százalék. A gyerekek (0-14 év) a megye lakosságának 13,4 százalékát, az öregek (65 évnél idősebbek) 15,8 százalékát képezik. Az elöregedés leginkább az Aranyosmaróti járást érinti, ahol az öregedési index 129,3. Ez a mutató a Vágsellyei járásban a legalacsonyabb - 105,3. 2015-ben Nyitra megyében az elhalálozások száma (7822 fő) 1945-tel haladta meg a születések számát. A legmagasabb halandóságot a Statisztikai Hivatal a Lévai járásban (0,6 százalék) mutatta ki. A Nyitrai járás kivételével a halálozási arány az ország minden járásában meghaladta a születési arányt. Feltérképezik a vízi turisztikában rejlő lehetőségeket V.KRASZNICA MELITTA CETlkjldiJI A vízparti turisztikai lehetőségek feltérképezését, további fejlesztések tervezését, valamint a kulturális-természeti örökségvédelem és a fenntartható fejlődés közti egyensúly megteremtését célozza az a pályázat, amelyet Pons Danubii Európai Területi Fejlesztési Társulás (EGTC) további négy ország - Hollandia, Olaszország, Írország, Litvánia - egy-egy térségével közösen valósít meg egy sikeres pályázatának köszönhetően. Az öt partner összesen 1,4 millió eurót nyert az Interreg Europe 2014-2020 pályázatán, ebből 160 ezer eurót kap a Pons Danubii. A pályázat nyitókonferenciáját a vezető partnernél, Hágában tartották egy hónappal ezelőtt, a napokban pedig Komáromban tanácskoztak a témában érdekelt helyi szereplők - a területileg illetékes megyék, városok, vízügyi hatóságok képviselői, vállalkozók stb. „Olyan térségekkel közösen kapcsolódtunk be a pályázatba, ahol komoly hagyománya van a vízparti turizmusnak mondta Bara Zoltán, a Pons Danubii igazgatója a konferenciát követően. - Nálunk itt van a Duna, a Vág, Tatán több tó, de a vizeinkben rejlő idegenforgalmi lehetőségek még nincsenek kiaknázva. A pályázatnak köszönhetően ellessük, miként működik ez más térségekben, mi az, amit átvehetünk, megvalósíthatunk ezekből.” Első lépésként a Pons Danubii valamennyi partnerrégióra kiterjedő, átfogó tanulmányt készít a témában, amelyből kiindulva mindenki elkészíti saját akciótervét. Az igazgató megemlítette, hogy Hollandiában nagyon jól összekapcsolják a vízi közlekedést a turizmussal, szolgáltatások egész rendszere épül rá. Nálunk hiányoznak a vízparti attrakciók, látványosságok, szolgáltatások, például a csónakkölcsönzők, a turisták szállítására alkalmas 20-30 fős kishajók, tájékoztató kiadványok, térképek, amelyek segítséget nyújtanának abban, mit érdemes és milyen módon lehet vízi úton felkeresni. A mostani projekt a feltérképezést, tervezést szolgálja, az ötletek, a fejlesztések megvalósítására további pályázatokon szeretnének pénzt lehívni.
