Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-19 / 268. szám, szombat

KULTÚRA 2016. november 19. | www.ujszo.com 8 J_________________ RÖVIDEN Megvannak az EFA első díjazottal Berlin. Győztest hirdettek Ber­linben az idei Európai Filmdíj néhány technikai kategóriájában: a legtöbb díjat A homok alatt című dán-német háborús film alkotói kapták. A héttagú nem­zetközi zsűri a legjobb operatőr díját a háborús dráma fényképe­zéséért Camilla Hjelm Knudsen- nek ítélte oda, az alkotás jelmez- tervezője, Stefanie Bieker, to­vábbá haj- és sminkmestere, Barbara Kreuzer is díjazott lett. Vágó kategóriában A kommuna című filmen dolgozó Anne Os- terud és Janus Billeskov Jansen kapta meg az elismerést. A lát­ványtervezés díját Alice Nor- mington veheti át A szüfrazset­tért. A zsűri a (M)ucsenyik (Di­ák) című orosz film zenéjét szer­ző Ilja Demuckijnak adta a leg­jobb európai zeneszerző díját. Radoslaw Ochnio pedig Jerzy Skolimowski lengyel rendező 11 minut című filmjének hangmér­nökeként kapott elismerést. Az Európai Filmdíjakat december 10-én adják át Varsóban. Több kategóriában a gálán hirdetik ki a győzteseket. Az is ott derül ki, hogy idén melyik a legjobb eu­rópai filmdráma és vígjáték. (MTI) Egy nap dzsessz három városban Pozsony/Zsolna/Kassa. One Day Jazz Festival címmel három városban várják a közönséget válogatott nyalánkságok no­vember 28. és december3. kö­zött. A fesztivál főszervezője Martin Valihora, a nemzetközi­leg is jegyzett szlovák dobos, aki a fellépők közül többekkel dol­gozott már együtt. A pozsonyi Istropolisban november 28-án öt zenekart láthat a közönség, köz­tük a magyarországi dobosfeno- mén, Borlai Gergő European Mantra nevű formációját, a New York-i Jure Pukl szaxofonost, aki Valihorával együtt tanult a le­gendás Berklee zeneiskolában, Dán Bártát és Robert Balzar trió­ját, valamint a műfaj három ikonját, John Patituccit (basszus- gitár), Danilo Pérezt (zongora) és Brian Blade-et (ütőhangszerek). A pozsonyi mezőnyből Dán Bártáék a zsolnai színházban is fellépnek, a fesztivál legnagyobb sztáija, Lee Ritenour gitáros pe­dig mindhárom helyszínt végig­látogatja zenekarával, azaz a kassai GeS Klubban is fellép, Valihorával a dobok mögött. Q u k) Brie Larson filmet rendez Los Angeles. Samuel L. Jack- son, Joan Cusack és Bradley Whitford is szerepel a Unicom Store című vígjátékban, amellyel Brie Larson színésznő mutatko­zik be rendezőként. A film egy nőről szól, aki hazaköltözik a szüleihez, és ott különös felké­rést kap, hogy nyissa meg saját boltját. A szoba című filmért a legjobb színésznő Oscar-díjával kitüntetett Larson augusztusban vállalata el a rendezést, korábban két rövidfilmet rendezett. A női főszerepet is ő játssza, és ő az egyik producer is. (Variety) Lázadók és szülőkeresők A 18. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál játékfilmversenyének győztese a Tramontane TALLÓSIBÉLA Pozsony. 126 film közül válogathatott a 18. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál közönsége. Láthatott Oscar- dfjra nevezett európai filme­ket és olyan amerikai opust, amelyet nagy Oscar-esélyes- nek tartanak, ám - rendezője állítólagos ballépése miatt - mégis eleshet az elismeréstől. Vetítették a LUX díjra jelölt alkotásokat, és egzotikus országok életét közelebb hozó több mozgókép is szerepelt a kínálatban. Ilyen a nagyjátékfilmek versenyé­ben győztes Tramontane, amely egy libanoni kis faluban élő vak fiatal­ember, Rabih szülőkereső nagy útját követi, lenyűgöző libanoni vidékeket bejárva úgy, hogy némi képet ka­punk a periféria szegényeinek élet­módjáról is. Elveszett gyerekek A Tramontane az identitás elvesz­téséről és újraépítéséről szól. Lassú, a részletekre figyelő, a tájak miszti­kájába is bevezető filmet forgatott Vatche Boulghourjian rendező. A fényképezés is segíti, hogy Rabih vi­lágába beleélje magát a néző — sötét, alig megvilágított képsorokon át (a fiú nem gyújt lámpát) figyelhetjük hosszas éjszakai tépelődéseit. Rabih kitűnő zenész, egy kamarazenekar­ban játszik. Európai turnéra készül­nek, ezért útlevélkérelmet szeretne beadni. A rendőrségen kiderül, ha­mis a személyazonossági igazolvá­nya. Ez pedig lavinát indít el: Ra- bihnak szembesülnie kell azzal, hogy aki felnevelte, nem a biológia anyja. Magánnyomozásba kezd, távoli he­lyekre utazik el, de mindenki más­ként ismeri származása történetét. A Lion című ausztrál-angol—ame­rikai filmdráma is elveszett gyerek sorsát meséli el olyan felkavaró erő­vel, hogy a történetet végigszipogja a közönség - nagymértékben a hatásos színészi alakításoknak is köszönhető a gyakori elérzékenyülés. Garth Da­vis rendező megtörtént eseményeket dolgoz fel. Az ötéves indiai kisfiú, Saroo (Dev Patel) egy eldugott tele­pülésen él édesanyjával és bátyával, aki apaként gondoskodik az öccsé- ről. A két fiú munkát keresni indul a városba. Útközben elveszítik egy­mást. A kicsi Saroo felszáll egy vo­natra, amelyről az otthonától 1600 kilométerre, Kalkuttában tud csak leszállni. Utcagyerekként teng-leng, mígnem árvaházban köt ki. Egy ausztrál házaspár (Nicole Kidman és David Wenham) fogadja örökbe. Saroo-nak teljesen megváltozik az élete, luxuskörülmények között cse­peredik fel. Huszonévesen azonban - indiai közösségbe kerülve - egyre gyakrabban jut eszébe biológiai szü­lője és bátyja. A Google Earth segít­ségével megpróbál hazatalálni. To­rokszorító, hosszú jelenetek szólnak a fiatal férfi vívódásáról, melynek tétje egy képtelen döntés - az édes­anyja és bátyja iránti szeretet, vala­mint a nevelőanyja iránt érzett sze­retet között kell választania. Lázadó szembeszegülés Nate Parker amerikai színész első rendezői filmje, az Egy nemzet szü­letése a színes bőrű Nat Turner tisz­Nate Parker színész első rendezői filmje, az Egy nemzet születése a Nat Turner tiszteletes vezette rabszolgafelkelés­ről SZÓI (Fotó: IFF Bratislava) A díjazottak A fesztivál Kivételes Művészi Teljesítményért díját Rade Šerbedžija vehette át (TASR-felvétel) teletesről szól. Az istentiszteleteken a Bibliából csak azokat a passzuso­kat idézi a rabszolgáknak, amelyek­kel engedelmességre és tűrésre int­heti őket. Amikor már nem bírja néz­ni a gyapotfoldeken dolgozókkal szembeni kegyetlen bánásmódot - borzalmas fenyítések szemtanúi le­hetünk-, a tiszteletes kezdi a fehérek magatartására vonatkozó idézetek­kel kifejezni nemtetszését. Mígnem 1831-ben rabszolgafelkelést robbant ki, melynek elfojtása után Virginia államban még inkább korlátozták a szabad feketék jogait, ami azonban nemzetté kovácsolta őket. A Parker- opusban sokan az évad egyik nagy Oscar-várományosát látják, ám egy nemrég kirobbant botrány (a rendező diákkorában állítólag megerőszakolt egy eszméletlen lányt) ronthat a film esélyein. A lázadó magatartásról szól Leyla Bouzid LUX díjra jelölt, Felnyitom a szemem című tunéziai, francia, belga és egyesült arab emírségekbeli drámája, amely 2010 nyarán, nem sokkal az arab tavasz kezdete előtt játszódik Tuniszban, nagyrészt a város éjszakai mulatóiban. Főhőse egy nyitott szellemű 18 éves lány, Farah. A szülei orvosi pályára szán­ják, ő azonban énekesei babérokra tör. Egy politikailag elkötelezett rockbandában énekel provokatív dalokat. A lányt és zenésztársait ha­marosan lekapcsolják, és brutális vallatásnak vetik alá. Balkáni múlt és jelen Rade Šerbedžija szerb származá­sú horvát színész Szkopje felszaba­dítása című háborús drámája nyitot­ta a fesztivált annak apropóján, hogy a színész-rendező kapta idén a szemle Kivételes Művészi Teljesít­ményért díját. A második világhá­borús történet Szkopje német-bolgár megszállásáról szól egy nyolcéves gyerek szemével láttatva. Apja be­állt a partizánok közé, anyjára vi­szont szemet vet egy német tiszt, aki parancsnokként érkezik a városba, s abba a lakásba szállásolja el magát, ahonnan elhurcolnak egy zsidó csa­ládot. Az anya előbb csak takarít ná­la, aztán beleszeret a tisztbe. E kap­csolatot kihasználva a nő elintézi, hogy szabadon engedjék a sógorát, akit félholtra vernek a bolgárok. De közelednek a partizánok, élükön a fiúcska apjával. ► A legjobb nagyjátékfilm: Tramontane (libanoni, francia, katari, egyesült arab emírségekbeli) Rendezte: Vatche Boulghourjian ► A legjobb rendező: Marco Danieli, a francia-olasz Világi csaj (La ragazza del mondo) rendezője ► A legjobb női főszereplő: Mia Petricevic (Ne bámulj a tányéromba!) ► A legjobb férfi főszereplő: Michele Riondino (Világi csaj) ► A legjobb dokumentumfilm: Elsőáldozás (lengyel) Rendezte: Anna Zamecka ► A legjobb rövidfilm: Adaptálódás (lengyel) Rendezte: Bartosz Kruhlik Ognjen Sviličié Ilyenek a szabá­lyok című horvát-szerb-farancia- macedón drámájának egyszerű mun­kás házaspár a főhőse. Gyermekük, Tomica érettségire készül. Egy este véraláfutásos arccal érkezik haza. A szülők orvoshoz viszik, aki mindent rendben talál. A fiú mégis kómába esik, és pár napra rá meghal. Lassú, komótos film Sviličié munkája. Időt hagy, hogy a néző beleélje magát a szülők teszetoszaságába, határozat­lanságába. Végigjáijuk velük a rend­őrséget, a rendelőt, a kórházat - min­denütt falakba ütköznek. Egy világ­hálóra feltett videóból értesülnek ar­ról, hogy fiukat osztálytársai bántal­mazták, s tettüket mobillal rögzítet­ték. Az apa, miután sehol sem kap se­gítséget, s úgy érzi, a tettesek meg­ússzák, saját kezébe veszi az igazság­szolgáltatást. Lehangoló, kemény, igaz film az Ilyenek a szabályok. Elmondható ez a csütörtök este befejeződött mustra kínálatának java részéről. Azokról a mozgóképekről, amelyek elgondolkodtató emberi történeteket boncolgattak komótos feltárással, tiszta képi gesztusokkal és nagyon finoman alájátszó zenei kí­sérettel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents