Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-12 / 263. szám, szombat

[20 SZALON ■ 2016. NOVEMBER 12. www.ujszo.com M <D % C CT> OO er» % A szocialistaellenes erők nyugtalanságot akarnak koltoni A pénteki tüntetésnek nem volt halálos áldozata A Szovjetunió nem** avatkozik a szocialista országok beiügyeibe ÍGY irtunk mi (ČSTK) - Mint ismeretes, pénteken nagygyűlést és (elvonulást tartott^ Prá­gában a diákok 1939. november 17-ének 50. évfordulója alkalmából. Már az enge­délyezett akció folyamán voltak törekvé­sek. hogy azt a szocialista társadalmi rendszer, a CSKP és a kormány elleni tüntetéssé változtassák. Később, atováb- bi eseményekben is ezek a törekvések nyilvánultak meg. amikor a tömeg az esti órákban elindult a főváros központjába^ Megzavarták a közrendet és a nyugalmat a város több helyén. A nem engedélyezett akció résztvevőit a rendfenntartók több mint ötven percen át szólitgatták távozás­ra. Az ismételt felszólításoknak az embe­rek egy része ongedelmeskedeU. a többin­ek - mintegy kétezres csoport - folytatták a tüntetést. A rend és a nyugalom helyreállítása érdekében a közbiztonsági szervek egy­ségei közbeléptek. A beavalkozásná a közbiztonsági szervek hét tagia sérül meg. A helyi rendőrőrsre 143 személyt vezettek elő. közülük 9 letartóztatásba került bűntett elkövetésének alapos gya­nújával, s 70 személyt vettek őrizetbe Vétség elkövetéséért. Huszonegy sze­mélyt szabálysértési bírsággal sújtottak _ A tüntetés kapcsán a nyugati hírközlő eszközök azt terjesztik, hogy az egyik résztvevő belehalt sérüléseibe. Az Arr hírügynökség pedig azt állítja hogy négy ember halt meg. Néhány hírügynökség tudni véli az elhunyt fiatalember nevét is: Martin Sitiidről szólnak a hírek. Ez azon­ban szándékos hazugság. 1989. november 20. A d I r\i vmoga (ČSTK) - A kelet-európai orszá­gokban végbemenő viharos folya­matok nagy figyelmet és érdeklődést keltenek a Nyugaton - írja tegnapi kommentárjában Jurij Komyilov, a TASZSZ munkatársa. A Csallóközben is (Munkatársunktól) - Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) a hóesés és a hi­deg ellenére a városi művelődési ház mögötti parkolóban mintegy 5-600 fős tömeg gyűlt össze. A szónokok szlovák és magyar nyelven felhívták a város és a járás lakosait arra. hogy sorakozzanak föl azokhoz, akik elítélik a prágai brutális rendőri beavatkozást. Felhívták a csalló­közi magyarság figyelmét arra, hogy egyértelműen álljanak ki a hazánkban zajló demokratizálódási folyamatok mellett. Ne történjen meg az ami a múltban, hogy a kisebbséget ilyen sorsdöntő napokban leválasszák a többségnek az igyekezetétől. É m> A Szovjetunió tá­tja a kelet-európai országok­ban végbemenő pozitív változáso­kat, azonban sosem kívánta „koor­dinálni“ ezeket a folyamatokat. A re­formok végrehajtásának üteme és jellege kizárólag az adott állam sza­bad választásától (ügg. Nem tartjuk lehetségesnek a beavatkozást e szuverén országok beiügyeibe. 1989. november 21.- ^ $ Szó állásfoglalása Ä2S3SSÖ«: ugyanakkor a demoS!f0Unte‘ésére’ mus és foaáliam « K. us “oclaliz- kednek. 9"teremtésére tőre­« sár­tünk egye, a^lJÍľkként nem ér­a Párt elszakadt a néS°w ml”erínf s«kadt el, hanená a ň*?6” 3 párt Ezzel eovide/rtia- m “érvvé váltak, dalml realitáiolrtól i“2ak a “raa' Ságétól is. ’ amint a part tao­1989. Párt tag­november 28 Felvételünk a kát küldöttség találkozóján készült (Vladimír Benko - ČSTK) A párbeszéd folytatódik (Munkatársunktól) - Több mint két és fél óráig tartott az a meqbeszélés SZSZK „io AÖmHri VfJÓk’ az®ZSZK korrr,ányfóje, valamint Stefan Murin, az SZSZK első miniszterelnök-helyettese, Milan Čló, az SZSZK iaazsáaüaví minisztere találkozott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen ooiaárí SÄÄ* Budajjal, LüboSfrwÄrÄSÄ ífk ii’AEU?*n Gindltel- Milan Kftazkóval, Ján Lángossal Frantl- °ÍkÓrf,-*^adÍ8lav Snopkóval, Kamii Procházkľvaľ Szia«« L szlóval, Martin šimečkával, Peter Tatárral és Juraj Zarišsal. 9 A helyzet súlyos, de van kiút A CSKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai lemondtak tisztségeikről • A központi bizottság új főtitkára Karel Urbánek elvtárs Az ülés elején mhos Jakes elv­társ, a CSKP KB főtitkára előterjesz­tette a CSKP KB Elnökségének az időszerű belpolitikai helyzetről szóló beszámolóját. Bevezetőben utalt ar­ra, hogy a CSKP Központi Bizottsá­ga nagyon feszült helyzetben ült össze. Fővárosunk már egy hete él lázas légkörben, nagy demonstráci­ók közepette. Feszültség fokozato­san a köztársaság más városaiban is kialakult. Nyíltan meg kell monda­nunk, országunk sorsaonto Helyzet­be került. Felelősségtudattal kell el­bírálni a kialakult helyzetet, le kell vonni a szükséges következtetése­ket, s aktivizálni kell a pártot, önkriti­kusan kell értékelnünk tevékenysé­günket.- A CSKP KB 7. ülése óta eltelt időszakban elsősorban a gazdasági reformra és a gazdasági élet de­mokratizálására összpontosítottuk figyelmünket - folytatta Miloš Jakeš. 1989.’november 25. fffffffffffffffffffffffír A HET ESEMENYE Ha Hillary Clinton nyert vol­na, egy darabig foglalkoztak volna vele a médiák, az összees­küvés-elméletek kedvelői pedig megerősítve érezték volna ma­gukat abban a hitükben, hogy minden úgyis le volt zsírozva, hogy az „establishment” meg­őrizze a pozícióit... És az élet ment volna tovább. Termé­szetesen, az élet megy tovább Donald Trump győzelme után is, de egyszer csak óriási lett a bizonytalanság, milyen is lesz a jövőnk. Igen, a mi jövőnk, mert ha csak az amerikaiakról lenne szó, az ember kárörven- dően elmosolyodhatna, hogy nesze nektek, amit választot­tatok. Az ország olyannyira kettészakadt, hogy azt innen, az óceánon túlról is látni. Hi­szen elég megnézni az amerikai vidéki fotókat, ahol az apukák és anyukák gyerekeikkel együtt katonai parádékra járnak, s a kicsik csodálattal szorongatják apró kezecskéjükben a gép­fegyvereket. Ez is Amerika. A bugyuta filmek is, a popkultú­ra, s a százszor ismételt frázis: „Ezt meg kell beszélnünk”. És Bob Dylan is. A végtelen sza­badság. És az egyén hatalma, aki beperelheti a befolyásos korpo­rációt, és ne adj’ isten még meg is nyerheti. Mint minden idei választáson, most is az emoci- onálisabb, ésszerűtlenebb lehe­tőség nyert. Talán már hozzá is szokunk lassan. A kérdés, hogy Trump kiszámíthatadansága mennyire változtatja meg az amerikai külpolitika irányvona­lát. A gondolat, hogy kezet fog Putyinnal, és meghagyja neki Európát (hol is van az?) szabad terepként, dermesztő számunk­ra. Csakúgy, mint az inspiráció, amely úgy terjed Amerikából, mint a Chuck Norris-kultusz, s mely így szól: nézd, választó- polgár, bármilyen hülyeséget ta­lálsz ki, megvalósíthatod! Nem véledenül fedték fel magukról a szlovák politikusok is Ficótól egészen Sulikig, hogy ennek a politikának a támogatói. Más­ban nem rúgnának labdába. Fontos, hogy az értelmesebb le­hetőség választói ne higgyék el, hogy valójában nem is léteznek. Mind a távoli Amerikában, mind nálunk. MÁRIUS KOPCSAY a SME publicistája Qf :ája W'.MJL A hét külföldi eseménye nem az, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, ha­nem az, hogy nem Hillary Clin­ton győzött. Aki pedig mindent megtett azért, hogy elhitesse Amerikával: neki jár az elnök­ség, politikusként és nőként is. A Bengázi-botrány nem érde­kes, az e-mail-botrányt csak fel­fújták, korrupt alapítványának FBI-vizsgálata csak republikánus ármány, meg amúgy is, mellette állt a mainstream média, hát mi baj lehetne? Az, hogy sem ő, sem a networkje nem ebben a világ­ban élt, hanem az általuk kreált, racionálisnak hitt valóságban. Hillary azt hitte, lenyomható a torkokon a hataloméhes ar­rogancia és a felsőbbrendűségi komplexus, megúszható 30 ezer e-mail és pár telefon megsem­misítése, vagy pl. az az egymillió dolláros adomány, amit férje a katari államtól kapott szülinap- játa. Az ügyek szépen összeadód­tak, Hillary vesztett, Donald bejött, mi pedig pontosan abban reménykedhetünk, ami eddig Donald ellen szólt: hogy nagyon gyorsan megváltoztatja a vélemé­nyét mindenről. * * * A hét hazai eseménye kétségkí­vül a magyar kormány néhány héten belüli második lyukra fu­tása: nemcsak a kvótanépszava­zás volt eredménytelen, hanem az alkotmánymódosítás is, ami az alaptörvénybe foglalta volna, hogy „Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be”. A tahó megfogalmazás net­tó hazugságot takart: senki nem akart semmilyen „idegen népes­séget” ide telepíteni, kb. másfél ezer háborús menekült befo­gadása pedig (addig, amíg ké­relmüket elbírálják) nem olyan ügy, amit alkotmányba kell ik­tatni. Az igazi botrány persze a beetetési, elnézést, letelepedési kötvény körüli hercehurca: hi­ába köszönnek el tőle hivatalo­san, ha a fél világban máig hir­detik, hogy jó pénzért ide lehet költözni, a schengeni térségbe, Afrikából éppúgy, mint Irakból. Az egyik legismertebb betelepü­lő, egy al-Kaidát támogató ál­professzor épp Orbán szomszéd­ságába költözött, kötvény nélkül is. A magyar nemzetbiztonság és a hazudozásmentes közélet leg­nagyobb dicsőségére. SERES LÁSZLÓ a HVG publicistája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents