Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-10 / 261. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. november 10. KULTÚRA 113 Kezdődik a Bibliotéka könyvvásár Az idei rendezvénynek sztárvendége is van: Samuel Bjerk norvég krimiíró érkezik Pozsonyba a megnyitóra LAKATOS KRISZTINA Pozsony. Ma nyitja meg kapuit a Bibliotéka 2016 nemzetközi könyvvásár, amely vasárnap estig várja az érdeklődőket az Incheba kiállítási központban. Az idei rendezvénynek sztárvendége is van: Samuéi Bjark norvég krimiíró érkezik a megnyitóra. A skandináv krimiért rajongó olvasók igényeit kielégítendő Sámuel Bj örköt a szlovák és a magyar kiadók is felfedezték: az utóbbi két évben mindkét nyelven megjelent a Magányos utazó és A bagoly röpte című regénye. Ez utóbbi szlovák kiadása (Sova címmel) egészen friss megjelenés; a szerző a könyvvásáron a Pan- ta Rhei irodalmi kávézójában, majd később a Martinus Széplak utcai könyvesházában is találkozik rajongóival. A négynapos könyvvásárra egyébként nemcsak a kiadók, könyvterjesztők standjainak a kínálata miatt érdemes ellátogatni, hanem a kísérő- programok miatt is. A pódiumbeszélgetések, könyvbemutatók, íróolvasó találkozók sorából csak párat emelünk ki. Visegrádi irodalom? A Bibliotéka hagyományosan igyekszik odafigyelni a határon túli szlovák kisebbségek írott kultúrájára, idén sincs ez másként. A magyarországi szlovákok rögtön a nyitó napon teret kapnak: csütörtökön 15.00-kor kezdődik a Szlovák múzsák Magyar- országon című, a szépirodalomra fókuszáló beszélgetés, amelyet a magyarországi szlovák szakkönyvek bemutatója követ. A Szlovákiai Könyvkiadók és Könyvterjesztők Szövetsége és az Irodalmi Információs Központ (LIC) közös pódiumán 18.00-kor Mai visegrádi irodalom? címmel szerveznek kerekasztal-beszélgetést Ka- tarzyna Raduszynska lengyel színházi rendező, dramaturg, színész, Petr Borkovec cseh költő, műfordító, kiadó, Papp-Zakor Ilka Budapesten élő, erdélyi származású fiatal prózaíró, valamint Peter Brezňan szlovák költő és esztéta részvételével. Színezd újra! Pénteken egyebek mellett Szakáll Koléák Noémi miatt érdemes felkeresni az Incheba 2-es számú programközpontját. A festőművész 18.00- tól egy mostanság roppant népszerű műfajról, a felnőtteknek szóló kifestőkről mesél, és bemutatja saját találmányát, a stílusos nőknek szánt, kifestőkkel tarkított jegyzetfüzetet, amely a Slovartnál jelent meg. Fókuszban a fordítás Vasárnap 13.00-kor a Panta Rhei pódiuma ad otthont a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma könyvbemutatójának: Az angyal útján / Cesta anjela című kétnyelvű kötet Madách Imre válogatott verseit tartalmazza; a kiadványt a két fordító, J itka Rožňová és Daniela Kapitáňová, valamint Tóth László költő ismerteti. Az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra is visszapillant a LIC - az eseménynek idén Szlovákia volt a díszvendége, ebből az alkalomból mintegy 40 szlovák kötet magyar fordítása jelent meg. A könyvekről 14 órai kezdettel Deák Renáta és Hizs- nyai Ildikó műfordító, valamint Miroslava Vallóvá, a LIC igazgatója beszél. Utána bemutatják a 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének szlovák fordítását - a Vydedenci a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg, a könyvet Görözdi Judit irodalomtörténész, Zora Bútorová szociológus és Michal Hvorecký író, publicista méltatja. Azok a nemesi udvarok Szintén a záró napon, 15 órai kezdettel kerül sor Lengyel Tünde történész, levéltáros új kötetének bemutatójára a vásár 1-es számú programközpontjában. A Život na šľachtickom dvore a Slovart kiadásában jelent meg, és a 16-17. századi nemesi udvarok életéről mesél. Lesná” szlovákul Erdős Virág első idegen nyelvű kötetével (A szerző felvétele) „Kvetka JUHÁSZ KATALIN Közéleti versei kultikuesé váltak, ő maga pedig a magyarországi ellenzéki mozgalmak sztárja lett. Legalábbis rég fordult elő, hogy politikai tüntetéseken egy költő olvasta volna fel verseit, amelyeket a tömeg vele együtt mondott. Erdős Virág kedden a pozsonyi szlovák közönség előtt is bemutatkozott. Először jelent meg teljes kötete idegen nyelven, és ha pályája során ez lesz ez egyetlen, már akkor is boldog lesz - jelentette ki a szerző a pozsonyi könyvbemutatón. A Moja vina a iné egy ügyesen összeállított válogatás, amely a hazájában rendkívül népszerű, a szlovák közönség előtt azonban még ismeretlen költő eddigi életművének keresztmetszete. A kötet szerkesztője, Eva Andrejčáková maga is műfordító, aki képben van a kortárs magyar irodalomban. A fiatal szlovák műfordítókra tényleg büszkék lehetünk, hiszen nem minden országban fejlődik ki egy ilyen erős „lánycsapat”, mint nálunk az utóbbi két évtizedben, élén Deák Renátával, aki irodalomszervezőként is sokat letett az asztalra. Daniela Kapitáňová, a legelismertebb szlovák írónők egyike pedig mindig is felnézett a magyar alkotókra, ezért vállalta a kötet méltatását. ,A legjobb pillanatban ért el hozzám ez a könyv, mert épp azokban a napokban láttam az Egy szabad országért című dal videoklipjét, amelyet a magyar állam rendelt meg az 1956-os forradalom évfordulójára. Abban a klipben mindenki elmebeteg módjára vigyorog, és az egész rendkívül álságos, hamis, szóval méltatlan a hősök emlékéhez. Nagy üresség maradt bennem a produktum megtekintése után, és ekkor kaptam kézhez Erdős Virág Moja vina a iné című kötetét. Mintha a sors meg akart volna vigasztalni. Mihelyt beleolvastam, rögtön éreztem, hogy ez az igazi Magyarország hangja, pontos, őszinte állapotrajzzal, valós érzelmekkel. Beszélek magyarul, úgyhogy a fordítások minőségét is meg tudom ítélni. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Deák Renátáék olyan mesterműveket alkottak, amelyek eredetiként hatnak, nem érezni rajtuk a magyar mondatszerkezeteket” mondta Daniela Kapitáňová, akinek legsikeresebb műve, a Samko Tálé: Könyv a temetőről idén jelent meg magyar fordításban, az Erdős Virág köteteit is gondozó Magvetőnél. A több műfajban (vers, próza, gyermekirodalom, dráma) is alkotó Erdős Virág közéleti versei egyébként abban a Népszabadságban jelentek meg rendszeresen, amelyet alig egy hónapja szüntettek meg. Ez az információ nem kavart túl nagy port a pozsonyi könyvbemutatón, annál inkább hatott a szerző nevének tükörfordítása (Kvetka Lesná), amellyel a az esten jelen lévő lelkes fordítók rukkoltak elő. Erdős Virág a beszélgetés során is lázad bevallotta, hogy nem igazán örült a hirtelen jött „sztárságnak”, amelyet közéleti, politikai töltetű verseinek köszönhet. Szerinte ezek a szándékosan egyszerű rímelésű, konkrét társadalmi problémákra reflektáló, szerkezetükkel is az abszurd módon lebutított rendszert kritizáló versek inkább csasztuskák, mint irodalmi művek. Szerinte a több ezer Facebook-megosztás nem a versek értékét jelzi, hanem azt, hogy az emberek hálásak, ha valaki kiáll helyettük, és világosan, közérthetően megfogalmazza, amit maguk is gondolnak a mai magyar valóságról. „Sok olyan dilettáns versikét kaptam, amelyek szerzőit az én műveim ihlették meg. Egy kis utánanézéssel kideríthető, hogy ezek ugyanúgy többezres megosztásokat értek el a közösségi oldalon. Vagyis ebben az értelemben a népszerűség semmit sem jelent” - jegyezte meg a szerző, hozzátéve, hogy a maga részéről lezárta ezt a korszakát, és mostanában szabadverseket ír. „Ma már nem kiabálni kell, hanem csendes megfigyelői pozícióból próbálni értelmezni a helyzetet. A hosszú apátia korszakába léptünk” -véli Erdős Virág. Az esten egyébként csupán két vers hangzott el szlovákul, Vlado Janček költő megzenésítésében, gitár és loo- perkísérettel. A többit a szerző magyarul olvasta fel. Az Aspekt kiadó képviselőjeként a beszélgetést vezető Jana Cviková ugyanis úgy gondolta, akit érdekel a szlovák változat, az vásárolja meg a könyvet. Ez a sajátos reklámfogás végül sikeresnek bizonyult, a pozsonyi viszonylatban tömegnek nevezhető közönségből sokan dedikáltatták újonnan beszerzett példányukat a szerzővel. Új formát öltött a 19.század Budapest. Tegnaptól látható a MagyarNemzeti Galéria (MNG) újrarendezett 19. századi állandó kiállítása, amely csaknem 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat vonultat fel új válogatásban. A 19. század a magyar képzőművészet legismertebb korszaka, melynek fő műveit minden magyar jól ismeri — mondta a tárlat bemutatóján az MNG főigazgatója. Baán László emlékeztetett arra, hogy a mások mellett Ferenczy István, Izsó Miklós, Barabás Miklós, Székely Bertalan, Benczúr Gyula és Szinyei Merse Pál munkáit felvonultató kiállítás harminc év után újult meg, miután az elmúlt időszakban a múzeum állandó kiállításának számos gyűjteményi egységét gondolták újra. A megújult tárlat mind tartalmában, mind elrendezésében sokkal jobban szól a mához; a festmények és szobrok mellett korabeli enteriőrök, iparművészeti remekek mutatják be a kort a maga teljességében. Az 1810 és 1900 közötti időszakot 14 egységben tekinti át a kiállítás, amelyben egyaránt találni kronológiai, stílustörténeti, műfaji és tematikus blokkokat. Izgalmasan mutatja be a válogatás nemcsak a kor jellegzetestémáit, stílusait (a klasszicizmust, a romantikát, a plein air festészet kibontakozását, a születendő naturalizmus magyar vonatkozásait, a realizmus jeles képviselőit), hanem szemlélteti például a 19. század uralkodó kiállításrendezési stílusát, a művész és műterme viszonyát is. (MTI) 10 000 négyzetméteren több mint 200 kiállító várja a könyvbarátokat (illusztrációs felvétel) j
