Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-10 / 261. szám, csütörtök
KULTÚRA 14| PENGE Nagypapa ós a halál Abból, hogy jó az emlékezőtehetségünk, még nem következik, hogy a megfigyelőképességünk is jó. Márpedig az egyik nincs meg a másik nélkül: a múlt iszapos káoAYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA szába vetve magunkat nem árt, ha birtokában vagyunk ennek a két biztonságot jelentő tulajdonságnak. Legalább annyira, mint Har- tay Csaba. A Szarvason élő író, költő új, Holtág című regényében beszélgetnek. Nagypapa az unokájával, apa a lányával, jelen a múlttal. Ebben a könyvben nyomunkban a határokat nem ismerő emlékezés, és úgy nyel be, mint a sebes Kőrös. Könyvünk hőse - hívjuk csak így - egy javíthatatlan, anekdotázás- ban verhetetlen, ital- és dohánycentrikus, na meg a maga módján kellően szeretetközpontú nagypapa. A könyv narrátora az írnoka, Olivér, a dolgokról az ő szemszögéből értesülünk. (A gyermeki hangot néha nem találja el a szerző, hol olyat ad a szájába, amit egy gyerek egyszerűen nem mond, hol olyat, amit egy ilyen korú gyerek már nem mond). A kép tiszta és idilli lehetne, ha nem szakítaná meg a goromba és kikerülhetetlen elmúlás. A haldokló nagypapa alakja lassan történetté, szimbólummá lényegül, és Olivér múltjának lesz rendhagyó eleme. A közel nem laboratóriumi körülmények között megteremtett mondatok sodornak magukkal, mint a kavicsok felzavarta folyó, hullámos színvonalon. Kisebb- nagyobb igazítás helyenként ráfért volna a túlontúl élőbeszédűre sikerült szövegre, azonban annyira egyben tartja a sok-sok ütős párbeszéd, erős kép és filmszerűjelenet a Holtágat, hogy ha szigorúra vett esztétikai érzékünk ber- ženkedik is egy keveset, könnyen túllépünk a hasonló hibákon. A témával járó giccs és szentimen- talizmus színes jelmezét szerencsére nem öltötte magára Hartay. Az emlékezés rózsaszínje nem él meg ezen a tájon. Itt más színek az uralkodók. A szerző költő mivoltát nem tagadja meg, sőt, előszeretettel alkalmaz erősen metaforikus, lebe- gős alakzatokat a nagypapa nyersebb hangvételű monológjaiban is, hát még az Olivér fantáziája életre hívta környezetben. Hála ennek, otthonossá és metafizikaivá válik a nyers valóság és a haláltudat szürkéjének ponyvája alatt feszülő világ. Hartay Csaba: Holtág. Athenaeum Kiadó, 2016.221 oldal. Értékelés: 8/10 RÖVIDEN Elhunyt a világhírű francia operatőr Párizs. Elhunyt Raoul Coutard világhírű francia operatőr, aki a francia új hullám nagy rendezőivel dolgozott együtt, ő fényképezte Jean-Luc Godard Kifulladásig című filmjét is. A 92 éves Coutard kedden halt meg. Majdnem ötvenéves pályafutása alatt több mint 75 filmet forgatott, Truffaut-val például a Lőj a zongoristára, a Jules és Jim, valamint A menyasszony feketében volt című filmet. Rendezőként 1970-ben debütált a Hoa- Binh című alkotással, amely a vietnámi háború borzalmait idézte fel egy gyermek életén keresztül. A filmet Oscar-díjra jelölték, a cannes-i filmfesztiválon pedig a legjobb első film díját kapta. (MTI) Dylan Stockholmban sem ad interjút Stockholm. Az irodalmi Nobel-díj idei kitüntetettje, Bob Dylan a decemberi díjátadón nem ad interjút Stockholmban-jelentette a svéd TT hírügynökség. Dylan még nem erősítette meg határozottan, hogy részt vesz-e a december 10-i díjátadón, ám stábja azt már közölte az eseményt szervező Svéd Akadémiával, hogy amennyiben a költő-zenész személyesen átveszi a Nobel-díját, akkor sem tart sajtó- értekezletet és nem ad interjút újságíróknak. A Svéd Akadémia október 13-án jelentette be, hogy az irodalmi Nobel-díjat az amerikai költő-dalszerzőnek ítélték oda „a nagyszerű amerikai dalok hagyományába illeszkedő új költői kifejezésmódjáért”. A bejelentés után Dylan hetekig nem szólalt meg, hallgatását utóbb azzal magyarázta, hogy nem volt képes szavakba önteni érzéseit. (MTI) Passiótörtónetet rendez Alföldi Budapest. Formabontó színpadi megoldásokkal, újrahangszerelt mai magyar slágerekkel (pl. a Tankcsapda, a Quimby, az Anna and the Barbies dalaival), több mint 150 táncossal mutatja be Jézus szenvedéstörténetét a Passió XXI című darab Alföldi Róbert rendezésében. A produkciót a Papp László Budapest Sportarénában egyetlen alkalommal, 2017. április 9-én, virágvasámap láthatja a közönség. A rendező szerint Székely Csaba műve azt kutatja, hogy Jézus szenvedéstörténete mit mond a 21. század emberének, illetve ha Jézus ma élne, vajon az emberek felismemék-e, elfogadnák-e benne a megváltót. (MTI) 2016. november 10. | www.ujszo.com Az elismert nyelvészprofesszor, Louise Banks (Amy Adams) első találkozása az űrlényekkel A jelek értéséről Mától a mozikban Denis Villeneuve filozofikus sci-fije, az Érkezés TALLÓSI BÉLA Denis Villeneuve rendező és stábja Ted Chiang sci-fi íré 1998-as Story of Your Life című novelláját ültette át a film nyelvére, a legjobbat hozva ki az irodalmi alapból és a műfajból. Az Érkezés igényesen, magas színvonalon elkészített mozi. A technikai kategóriákban - hangeffektusok, vizuális hatások - újat, különlegeset, minőségit hoz. Ilyen filozofikus, innovatív űrlényes sci-fi nem pergett még előttünk a vásznon. Az idei velencei mustrán hatalmas kritikai sikert ért el az Érkezés. Nemcsak a technikai újításai előtt hajolt meg a kritika, hanem azt is méltatta, milyen fontos bölcseleti kérdésekkel foglalkozik ez az amerikai tudományos-fantasztikus mozi. Azt a problémát veti fel, miként határozza meg a nyelv a valóság érzékelését. A filmnek ez a tartománya alapos figyelmet és a témában némi jártasságot igényel. A gyereknéző - a korhatár 12 év — a szemantikai kérdéseket talán kevésbé fogja átlátni, de a film ennek a problémának a maradéktalan értése nélkül is élvezhető és elgondolkodtató. A hatásos vizuális és hangeffektusoknak, valamint annak köszönhetően, hogy a történet - egy nem mindennapi találkozás, amelynek nagy és valódi a tétje - végig képes feszültségben és izgalomban tartani a nézőt. Rejtélyes földönkívüli lények érkeznek a bolygónkra, a fold tizenkét különböző pontján ereszkednek le óriási, alagútszerű úrhajóval. Riadalmat és káoszt okoznak, mivel nem lehet tudni, milyen céllal jöttek. Ezért nehéz helyesen dönteni, hogyan reagáljon a földlakó az érkezésükre. Hiszen nem sejtheti, milyen szándékkal szálltak le, és nem tudja, hogyan kommunikáljon velük. Az Érkezés erre próbál meg elfogadható lehetőséget találni-mutatni. Az egyik lehetséges megoldás, amelyre a kínai Shang generális (Tzi Ma) készül, Érkezés ■ Eredeti elm: Arrival ■ Szlovák elm: Arrival - Prvý kontakt ■ Színes amerikai sci-fi, 2016,116 perc ■ Rendező: Denis Villeneuve ■ Forgatókönyvlró: Eric Heisserer ■ Operatőr: Bradford Young ■ Zene: Jóhann Jóhannsson ■ Szereplők: Amy Adams, Jeremy Renner, Forest Whitaker, Michael Stuhlbarg, Mark O'Brien, Tzi Ma A film előzetesét megnézhetik az ujszoxem-on. hogy támadást indít az országa területén állomásozó űrhajó ellen. Ha ezt bontaná ki az Érkezés, olcsó akciófilmbe fulladna. Bár a fegyverkezés több országban megindul, a film mégis annak a csapatnak az igyekezetéről szól, amely a kapcsolatfelvételt tartja járható úrnak. Ök abból indulnak ki, hogy az űrlények is ugyanerre törekednek, hiszen nem hagyják el a bázisukat, nem támadnak. Ellenkezőleg, a hajó ajtaja tizennyolc óránként kinyílik, amiből arra lehet következtemi, hogy fogadni szeretnék a földi lények látogatását. Felsőbb katonai utasításra Weber parancsnok (Forest Whitaker) felkér két tudóst, Ian Donnelly matematikust (Jeremy Renner) és Louise Banks nyelvészt (Amy Adams), hogy egy szigorú biztonsági intézkedésekkel kísért tudományos kísérletként szálljanak be az űrhajóba, és próbálják felvenni a kapcsolatot az utasaival. A nyelvész az első találkozáskor kimondott és írott szóval próbálja megértetni a misztikus lényekkel, hogy emberek vagyunk. Következő alkalommal már személyesebb, Louise néven mutatkozik be, s mindkétszer választ kap: az idegenek akusztikus jelekkel és elmosódó fekete ködkarikákkal kommunikálnak. De milyen jelentést hordoz a kör: fegyvert, szerszámot, ajándékot jelent-e? Minél előbb rá kellene jönni a jelentéstartalomra, mert a különböző országok kormányai nem mutatnak hajlandóságot az együttműködésre, és Shang generális részéről egyre inkább fenyeget a katonai támadás veszélye. A kapcsolatkeresést elkápráztató képi világ és soha nem hallott, beszédes akusztikus megszólalás erősíti. Hangulatilag pontosan illő zenei futamok és hangeffektusok kísérik az idegen lényekkel való találkozást - előzményeit és körülményeit —, a kontaktus kialakulását, a különleges dialógust. A két felet egymáshoz egyre közelebb hozó találkozókból mozgalmas akciók nélkül is idegfeszítő helyzeteket tud teremteni a film. Mert rólunk van szó, a világunkról, és nem mindegy, hogyan döntünk - és ezt ez a mozi elhiteti. Ebben van a nagy ereje: nem hamisítja meg a lényeget, nyelve a valóságot érzékelteti félreérthetetlenül, pontosan, precízen, szabatosan. Az Érkezés a tudományos-fantasztikus mozgóképes elbeszélés csodálatra méltó példája. Különösen, hogy Denis Villeneuve rendező (és csapata) az alaptémát megfejeli bizonyos paranormális jelenségek vizuális érzékeltetésével is. Izgalmas logikai-képi meglátásokat és megoldásokat tálal, bár ezek (a szemantikai elemzések mellett) a legnehezebben követhető, értelmezhető részei a filmnek.
