Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-09 / 260. szám, szerda

6 KULTÚRA 2016. november 9. | www.ujszo.com Az óletjeleket rejtő kietlenség képei Riskó Gáspár Összeolvadás című fotósorozata december 13-ig látható a Pozsonyi Magyar Intézetben TALLÓSI BÉLA Pozsony. A most zajló 26. Fotóhónapot a Pozsonyi Magyar Intózet Riskó Gáspár összeolvadás című tárlatával gazdagítja. A budapesti Mai Manó Ház által összeállított anyag december 13-ig tekinthető meg. Riskó Gáspár Összeolvadás című fotósorozata a magányról, a termé­szet magányának, elhagyatottságá- nak mélabús harmóniájáról üzen. Mégsem lehúzó, hanem feltöltő. A széria fotóin az emberi élet nyomait valamilyen módon magán viselő, el­hagyatott természeti részletek látha­tók: perifériák személytelen terei, lakhelyektől félreeső zugok, elha­gyatott zónák területei, az emberi életteret körbeölelő folyó (amely hordalékával világokat mozgat, ala­kít, rombol és épít). Riskó Gáspár azonban az elhagyatottságban olyan természeti helyszíneket, elemeket örökít meg, amelyek magánya - mi­vel egyedüllétük törvényszerű és ter­mészetes létezésük része - nem pusz­tulásba vezető kietlenség. Az elha­Riskó Gáspár: Magtár - Árpádhalom, 2014 (Reprodukciós felvétel) gyatott, zord vidék, terep vagy épített objektum életjeleket rejt. A hóval bo­rított, széttöredezett, korhadó tarló téli magánya a tavaszi újjászületésről, a sáson, nádason átvezető hóösvény az újrasaijadásról (is) üzen. De még az épített, az ember által létrehozott, a természet rendjét megzavaró objek­tumokra is érvényes ez: a szemétle­rakat a növényi saij megkapaszkodá­sának, a megtisztulásnak, az élet új­raindulásának lehetőségéről, vagyis a természet rendjének visszaállásáról (is) szól. A magányosan, üresen álló magtárépület magában rejti ugyan az átépítés lehetőségégét, de azt is, hogy a természet erej e bánik el vele. Riskó Gáspár szériájának felvéte­lei - csupasz-puszta, elárvult, elha­gyatott, lepusztult, tönkretett valósá­gukkal - a végső pusztulás előtti szár­ba szökkenés lehetőségében erősíte­nek meg, nemcsak a természetre, ha­nem az életmódra és a különféle vi­szonyokra (társadalmi, gazdasági) vonatkozóan is. „Riskó Gáspár e látszólagos ket­tősségben teszi fel létezésre, elmú­lásra vonatkozó kérdéseit és adja meg saját képválaszait újabb kérdések születéséhez” - fogalmazott Csízek Gabriella, a kiállítás kurátora. Kezdődik az amatőr színj átszók szemléj e JUHÁSZ KATALIN Szepsi/Buzita. Hétverseny- és hat vendégelőadást láthatnak az érdeklődők a holnap kezdődő Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon. A komáromi Jókai Napok mellett ez a hazai amatőr színjátszás másik fontos seregszemléje, amely falusi színjátszók országos fesztiváljaként indult, mostanra azonban már nincs ilyen, a település jellegét meghatáro­zó kitétel a versenyszabályzatban. Az elmúlt 17 év mérlege: több mint 170 előadás, több ezer szereplő, barátsá­gok, vendégszereplések egymás te­lepülésén és visszajáró résztvevők. A jó hangulatáról híres fesztivál idei fő­védnöke Haraszti Attila, Magyaror­szág kassai fökonzulja, aki a holnapi megnyitó előtt ünnepi beszédet mond Egressy Béni szobrának koszorúzá­sán. Ugyancsak holnap adják át az Egressy Béni Fesztivál Díjat (régi ne­vén Mics Károly-díj), amellyel az amatőr színjátszó mozgalom szerve­zésében, fejlesztésében nyújtott ki­emelkedő teljesítményeket jutal­mazzák. Maga a verseny 19.30-kor veszi kezdetét a rozsnyói G.I.K.SZ.E.R. színjátszó csoport előadásával, ame­lyet Gogol műve ihletett. A revizor nyomában című komédia rendezője Kovács Péter és Kristóf Roland. Ez­után a Csécsi Éneklő- és Hagyo­mányőrző Csoport tagjai lépnek színre. Ismét saját gyűjtés alapján összeállított humoros jelenetsort mutatnak be Snyír Mária rendezésé­ben, Kukoricafosztás címmel. A péntek délelőtt a vendégelőadá­soké, amelyekre az eddigi tapaszta­latok alapján elsősorban a helyi diá­kok kíváncsiak. A fuleki Apropó Kisszínpad Szvorák Zsuzsa rendezé­sében adja elő Tasnádi István drámá­ja nyomán a Rebellis című „lovagló­gyakorlatot”, a szepsi szlovák mű­vészeti alapiskola tanulói egy verses­zenés összeállítással készülnek, a szlovák gimnazisták pedig a Prístav (Kikötő) című darabot viszik színre. A jókai színjátszó csoport László Miklós Illatszertár című kétfelvoná- sosát adja elő 14 órától, Mészáros Beáta és Farkas Anna rendezésében. A füleki Zsákszínház egy kamarajá­tékkal készül, Mastrosimone A pu- lóveres lány című darabját Mázik Ist­ván és Gulyás László rendezte. 18.30- kor az abaújszinai Rozmaring Eszt- rádcsoport következik Miénk ez a cirkusz című műsorával, majd a fesz­tivál „sztárcsapatának” számító ná­naiak jönnek Karinthy Frigyes A tek­nősbéka című vígjátékával, Lengyel­falusi Juhász Mária rendezésében. A versenyelőadások után egy kas­sai származású fiatal színművész, Havasi Péter mutatja be Őijárat - Sé­ta Márai Sándorral címmel összeál­lított önálló estjét. A fesztivál utolsó versenyelőadása szombaton Buzitán látható, a helyi művelődési házban 13.30-kor a Nagytárkányi Színjátszó Csoport Martha P. Ildikó: Kukás Guru című bohózatával igyekszik megnevettetni a nézőket. Az előadás rendezője Baj­zák Katalin és Pásztor János. 15.30- tól a fulekiek Buzitán is előadják a Rebellis című színdarabot, ezután a szakmai zsűri értékeli a bemutatott versenyelőadásokat. A zsűri összeté­tele ezen a fesztiválon többé-kevésbé állandó (idén Regős János és Körömi Gábor Budapestről, Szvorák Zsuzsa Fülekről és Havasi Péter Kassáról), ami lehetővé teszi a visszajáró cso­portok fejlődésének figyelemmel kí­sérését. A program szombaton 17 órakor folytatódik a Sárospataki 8-kor Szín­ház Egmont nyitány című verses­zenés pódiummüsorával, amely az 1956-os magyar forradalom és sza­badságharc tiszteletére készült, kora­beli hangdokumentumokkal tarkítva. A 18.30-kor kezdődő ünnepélyes eredményhirdetés előtt a Buzitai Ci- terazenekar, valamint Horňák Marek és zenekara lép fel. A színjátszó csoportokról, a bemu­tatott előadásokról és a fesztiválhan­gulatról a naponta kétszer is megje­lenő Lakoma fesztiválújság tudósít, a zsűri pedig számos díjat oszt ki, ju­talmazva minden ötletet, teljesít­ményt, pozitívumot, amit a változa­tos műfajú kavalkádban érzékel. Menekülteknek ingyen Pozsony. A hazánkban letelepe­dett menekültek ingyen vehetnek részt a brit Asian Dub Foundation együttes szombati koncertjén. A harcos, szókimondó szövegeiről elhíresült zenekart több mint húsz év­vel ezelőtt pakisztáni bevándorlók gyermekei alapították Londonban. Zenéjük az ázsiai dallamok, az un­derground elektronika és a hip-hop érdekes keveréke, és nemzetközi szinten is hamar népszerűvé tette őket. A tagok politikai nagygyűlé­seken, tüntetéseken is rendszeresen részt vesznek, zeneiskolát működ­tetnek hátrányos helyzetű ázsiai be­vándorlók gyermekei számára, dala­ikban pedig már jóval a migránsvál- ság előtt figyelmeztettek a várható káoszra. Nemcsak az európaiaknak a más bőrszínű és vallású bevándor­lókkal szembeni előítéleteit kritizál­ják, hanem a militáns iszlám moz­galmakat is. A menedzsment közlése szerint a mostani tűmé valamennyi állomásán szeretettel váiják azokat, akik polgárháborúk elől menekülve, illetve politikai okokból voltak kény­telenek elhagyni szülőföldjüket. A zenekar kezdeményezése annyi­ra megtetszett a pozsonyi koncertet szervező ügynökségnek, hogy az il­letékesek bejelentették: a jövőben valamennyi általuk szervezett ren­dezvényre ingyen engedik be a me­nekülteket. „Meg akarjuk mutatni ezeknek az embereknek, hogy Szlo­vákiában nem mindenki tekinti őket ellenségnek. Szeretnénk a magunk módján megkönnyíteni számukra az újrakezdést egy ismeretlen környe­zetben”- mondta Tomáš Tauber, az Ore Pole ügynökség vezetője. A koncert november 12-én, szombaton lesz a Majestic Music Clubban. (juk) Az Asian Dub Foundation (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents