Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)

2016-11-09 / 260. szám, szerda

4 KÜLFÖLD 2016. november 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Több száz fogoly az Iszlám Állam kezén Moszul. Az Iszlám Állam fog­lyul ejtette az iraki biztonsági erők 295 egykori tagját és 1500 családot Moszul környékén - mondta Ravina Shamdasani ENSZ-szóvivő. Az elrabolt em­bereket a dzsihádisták „valószí­nűleg élőpajzsként akaiják fel­használni, vagy meg akarják gyilkolni őket” - figyelmeztetett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos­ságának szóvivője. A túszejtést a múlt héten hajtották végre, mi­után az iraki elitalakulatok beha­toltak Moszul keleti negyedeibe. Az ENSZ szerint a szélsőségesek legalább 30 sejket túszul ejtettek a jazidik lakta Szindzsár körzet­ben november 3-án. Eközben iraki nyomozók egy tömegsírt vizsgáltak a Moszultól 30 km-re fekvő Hammám el-Aliiban, kb. száz holttest feküdhet a sírban. A települést vasárnap foglalták vissza az iraki erők. (MTI) Németország: fal a menekültek ellen Berlin. Lakossági nyomásra fal­lal vesznek körül egy menekült­szállást Németországban. Mün­chen Neuperlach városrészében már két éve terveznek egy 160 fős közösségi szállást fiatalkorú menedékkérőknek, de a környék lakóinak egy csoportja tiltakozott a terv ellen és megtámadta bíró­ságon az építési engedélyt. Mivel zajszennyezés fenyegeti a nyu­galomra vágyó szomszédokat, ezért zajvédő fallal veszik körül a szállást. Őrizetbe vettek a német hatóságok öt embert, akik a gya­nú szerint kapcsolatban állnak az Iszlám Állam terrorszervezettel. Az elfogott feltételezett terroris­ták között egy iraki születésű embert is őrizetbe vettek, aki a németországi iszlamizmus köz­ponti figurája lehet. (MTI) Theresa May ma Orbánnal tárgyal London. Ma Londonba utazik Orbán Viktor kormányfő, akit fogad Theresa May brit minisz­terelnök. Egyesek attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja megosztani az uniós államokat annak érdekében, hogy kedvezőbb pozícióból in­dulhasson a kilépési tárgyaláso­kon. A Politico brüsszeli hírpor­tál arról írt, vezető uniós és euró­pai illetékesek azzal vádolták a brit kormányfőt, hogy az „oszd meg és uralkodj” elve mentén szorosabbra próbálja fűzni a kapcsolatot Órbánnal. (MTI) Párizsi merénylet: újabb fontos szál Párizs. A párizsi és brüsszeli terrortámadások újabb lehetséges kitervelőjét azonosították a ható­ságok: a marokkói származású belga Oussama Atar a gyanú szerint Szíriából mozgathatta a szálakat. A 32 éves férfi az Isz­lám Állam tagja, és a tavaly no­vember 13-i párizsi, valamint a március 22-én elkövetett brüsz- szeli terrorcselekmények koor­dinálásában is részt vehetett. (MTI) Amerika elnököt választott A felfokozott választási kampány után várakozásokat meghaladó mértékben szavaztak New Yorkban óriási tömeg kígyózott a szavazásra várva (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje aratta le az első győzelmet az amerikai elnöki posztért tegnap kezdődött választáson. A választás előtti utolsó felmérés szerint 90 százalék az esélye annak, hogy Clinton lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A rendkívüli érzelmi hullámzást átélt amerikaiak a finisben már azért fohászkodtak, hogy érjen véget ez a nem jó értelemben vett történelmi el­nökválasztás. Aminek csak a hivata­los napja a tegnapi, de nem a kezdete. A törvények adta lehetőséget kihasz­nálva ugyanis 37 államban, szeptem­ber 19-étől levélben vagy személye­sen a mai umanyitásig akár már 42 millióan is szavazhattak. A többi 80-100 millió amerikai közép­európai idő szerint déltől dönthette el, ki legyen az elnöke, szenátora, kép­viselője vagy éppen seriffje. A hangulatraj ellemző, hogy a New York-i Jericho általános iskolában, ahol 4 évente eljátsszák az elnökvá­lasztást a gyerekekkel, az ideit le kel­lett fújni, mert nemcsak az iskolások­nak, hanem a tanároknak is elegük lett az egészből. A tanárok akkor döntöt­tek úgy, hogy véget vetnek a hagyo­mánynak, amikor a gyerekek Trump nevét skandálták a menzán, és többen arról beszéltek, hogy nem akarnak muszlimokat látni az iskolában... T rump T rumpra szavaz A felfokozott érzelmek követ­kezményeként a kora reggeli órák­ban a keleti parton - ahol az időel­tolódás miatt korábban, közép­európai idő szerint délben kezdő­dött a voksolás - meglepően sokan jelentek meg az urnáknál, a szava­zók nem érdektelenek. Egyes tele­püléseken már a szavazóhelyiségek megnyitása előtt egy-két órával sorban álltak az emberek. Floridá­ban például alig három óra leforgá­sa alatt a szavazásra jogosultak 50 százaléka már leszavazott, konkré­tan 13 millió emberből 6,4 millió. Hillary Clinton a férje kíséretében már kora reggel voksolt a New York melletti Chappaqua egyik iskolájá­ban. „Úgy döntöttem, hogy Trumpra szavazok” - viccelődött tegnap reg­gel Donald Trump. A republikánus elnökjelölt „csodálatos folyamat­nak” nevezte a kampányt, melynek során megtanulta, milyen fantaszti­kusak az amerikaiak. Megismételte ugyanakkor, „borzasztó pénz-, energia- és időpocsékolás” lesz, ha nem nyer. Trump középső fia, Eric a szavazólapjáról a Twitteren osztott meg képet az alábbi szöveggel: „Ha­talmas megtiszteltetés az apámra szavazni! Kiváló munkát fog végez­ni az USA-nak!” New Yorkban egyébként továbbra is tilos lefény­képezni a kitöltött szavazólapot. A szabálysértők akár ezer dolláros bír­ságot és egy év börtönt is kaphatnak. Van, ahol szinte mindig a győz­tesre szavaznak. Nevada államot 1912 óta egyetlen kivétellel (1976- ban) mindig a nyertes elnökjelölt vitte. Ohio államban 1986 óta mindössze kétszer nyerte meg a vesztes jelölt, és 1964 óta, vagyis zsinórban 13-szor a későbbi nyertes mellett szavazott az állam. Végeze­tül Vigo megye Indianában 1888 óta csak kétszer szavazott a vesztesre. Lázadó elektor Elsőként az északkeleti New Hampshire állam három településén nyíltak meg a szavazóhelyiségek, az első eredmény Dixville Notchban született, ahol a 8 voksból 4-et a de­mokrata Hillary Clintonra adtak. A másik településen, Millsfieldben, a republikánus Donald Trump aratott elsöprő győzelmet: a 21 szavazatból 16-ot szerzett, míg a harmadik pa­rányi településen, Hart's Location- ben a 31 szavazóból 17-en Clinton mellett döntöttek. Természetesen ezek csupán szim­bolikus jelzések, hiszen a republiká­nus elnökjelölt esélye attól függ, hogy hogyan teljesít Floridában, Pennsyl­vaniában és Michiganben. Ha e 3 ál­lam közül kettőben veszít, akkor sen­ki nem veheti el az elnökséget Clin­tontól. A politikus ugyanis az elnök­séghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Az elektorok elvileg kötelesek az őket delegáló párt jelöltjére szavazni, ám előfordul, hogy ezt megtagadj ák vagy elmulasztják, amiért pénzbüntetés jár, de más szankció nem. Ilyen mó­don még nem dőlt el elnökválasztás. De a mostani feszült helyzetre jel­lemző, amilyen felzúdulás fogadta, hogy Washington állam egyik de­mokrata elektora, a puyallup indián törzshöz tartozó Robert Satiacum be­jelentette, semmi szín alatt nem haj­landó Clintonra szavazni... Ha kedd, akkor választás 1845 óta mindig kedden választa­nak elnököt az Egyesült Államok­ban. Akkor döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást. A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még agrár­állam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenye­rét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és idő kellett az utazáshoz, és szavazóhelyiségeket csupán megye- székhelyeken állítottak fel. A válasz­tást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították. Vasár­napra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November ele­jén szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. így esett a választás novem­berre. De vajon miért az első novem­beri hétfő utáni keddet választották? Mert a törvényhozók el akarták ke­rülni, hogy a választás napja novem­ber elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak. November elseje Min­denszentek napja, a római katoliku­sok számára szent nap, de több orto­dox keresztény és protestáns feleke­zet is ünnepli. A kereskedők többsé­ge az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig ag­gódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését. Az elmúlt másfél száz esz­tendőben senki nem akarta mégboly­gatni ezt a rendet. (MTI, Index, Origó) Leszavazták Orbán Viktor alkotmánymódosítását A jobbikosok a szavazáskor egy molinót tartottak fel, ezen volt egy narancs ló­gó, melyben arab betűkre hasonlító tipográfiával szerepelt a Fidesz neve. (MTI) Nem fogadta el tegnap az Országgyűlés Orbán Viktor kvótákról szóló alkotmány- módosítását. A Jobbik, az MSZP ós az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, így nem lett meg a szükséges kétharmad. Budapest. Régen volt ilyen: Or­bán Viktornak nem sikerült keresz­tülvinni az akaratát. A Fidesz-KDNP természetesen megszavazta a kor­mányfő kvóták elutasításáról szóló javaslatát, a Jobbik viszont nem nyo­mott gombot. A baloldali képviselők már korábban jelezték, nem támogat­ják a módosítást. Az ellenzék tehát le­szavazta a kormányfőt, Orbánnak nem sikerült keresztülvinni a politi­kai akaratát. Az utolsó pillanatig kér­déses volt, mi lesz a szavazás vége. A Jobbik ugyanis elvben támogatja, hogy az uniós menekültkvóták ellen alkotmánymódosítás szükséges. Magával a módosítás szövegével, tartalmával sem vitatkoztak, ám vé­gül nem szavaztak Orbán javaslatára. Am Vona Gábor, a Jobbik elnöke kö­zölte, csak akkor szavaznak igennel a jobbikosok, ha a Fidesz megszünteti a letelepedési kötvényt, amire a kor­mánypárt egyelőre nem hajlandó. Ezért a Fidesz képviselői lehazaáru- lóztákanem szavazójobbikosokat. A jobbikosok erre azzal vágtak vissza, hogy - ahogy Mirkóczki Ádám szó­vivő a parlamentben fogalmazott - a Fidesznek azt kell megmagyaráznia, „miért fontosabb a terroristák mocs­kos pénze, mint az ország biztonsá­ga”, és miért nem szüntetik meg a le­telepedési kötvényt. A Jobbik szóvi­vője a letelepedési kötvény nemzet- biztonsági kockázatáról beszélt napi­rend előtti felszólalásában. Mirkócz­ki Ádám a Magyar Nemzet hírére hi­vatkozott, miszerint Irak egyik váro­sában, Erbílben is forgalmazzák az állampapírt. Az októberi kvótanépszavazás után jelentette be Orbán Viktor, hogy kez­deményezi az alaptörvény 7. módo­sítását. Hiába lett érvénytelen a nép­szavazás, a kormányfő politikai szempontból kötelezőnek érezte 3,3 millió nemmel szavazó akaratát. Ezért nyújtotta be a 7. alkotmánymó­dosítást. Orbán szerint a módosítás legfontosabb része: „a szabad moz­gás és tartózkodás jogával nem ren­delkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egye­dileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott tör­vény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet be­telepíteni. Tilos a csoportos betele­pítés.” Az MSZP szerint Orbán mi­niszterelnök minden idők legdrágább szavazását bukta el tegnap. (MTI, index)

Next

/
Thumbnails
Contents