Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-09 / 260. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2016. november 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Több száz fogoly az Iszlám Állam kezén Moszul. Az Iszlám Állam foglyul ejtette az iraki biztonsági erők 295 egykori tagját és 1500 családot Moszul környékén - mondta Ravina Shamdasani ENSZ-szóvivő. Az elrabolt embereket a dzsihádisták „valószínűleg élőpajzsként akaiják felhasználni, vagy meg akarják gyilkolni őket” - figyelmeztetett az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője. A túszejtést a múlt héten hajtották végre, miután az iraki elitalakulatok behatoltak Moszul keleti negyedeibe. Az ENSZ szerint a szélsőségesek legalább 30 sejket túszul ejtettek a jazidik lakta Szindzsár körzetben november 3-án. Eközben iraki nyomozók egy tömegsírt vizsgáltak a Moszultól 30 km-re fekvő Hammám el-Aliiban, kb. száz holttest feküdhet a sírban. A települést vasárnap foglalták vissza az iraki erők. (MTI) Németország: fal a menekültek ellen Berlin. Lakossági nyomásra fallal vesznek körül egy menekültszállást Németországban. München Neuperlach városrészében már két éve terveznek egy 160 fős közösségi szállást fiatalkorú menedékkérőknek, de a környék lakóinak egy csoportja tiltakozott a terv ellen és megtámadta bíróságon az építési engedélyt. Mivel zajszennyezés fenyegeti a nyugalomra vágyó szomszédokat, ezért zajvédő fallal veszik körül a szállást. Őrizetbe vettek a német hatóságok öt embert, akik a gyanú szerint kapcsolatban állnak az Iszlám Állam terrorszervezettel. Az elfogott feltételezett terroristák között egy iraki születésű embert is őrizetbe vettek, aki a németországi iszlamizmus központi figurája lehet. (MTI) Theresa May ma Orbánnal tárgyal London. Ma Londonba utazik Orbán Viktor kormányfő, akit fogad Theresa May brit miniszterelnök. Egyesek attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja megosztani az uniós államokat annak érdekében, hogy kedvezőbb pozícióból indulhasson a kilépési tárgyalásokon. A Politico brüsszeli hírportál arról írt, vezető uniós és európai illetékesek azzal vádolták a brit kormányfőt, hogy az „oszd meg és uralkodj” elve mentén szorosabbra próbálja fűzni a kapcsolatot Órbánnal. (MTI) Párizsi merénylet: újabb fontos szál Párizs. A párizsi és brüsszeli terrortámadások újabb lehetséges kitervelőjét azonosították a hatóságok: a marokkói származású belga Oussama Atar a gyanú szerint Szíriából mozgathatta a szálakat. A 32 éves férfi az Iszlám Állam tagja, és a tavaly november 13-i párizsi, valamint a március 22-én elkövetett brüsz- szeli terrorcselekmények koordinálásában is részt vehetett. (MTI) Amerika elnököt választott A felfokozott választási kampány után várakozásokat meghaladó mértékben szavaztak New Yorkban óriási tömeg kígyózott a szavazásra várva (íasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hillary Clinton, a demokraták elnökjelöltje aratta le az első győzelmet az amerikai elnöki posztért tegnap kezdődött választáson. A választás előtti utolsó felmérés szerint 90 százalék az esélye annak, hogy Clinton lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A rendkívüli érzelmi hullámzást átélt amerikaiak a finisben már azért fohászkodtak, hogy érjen véget ez a nem jó értelemben vett történelmi elnökválasztás. Aminek csak a hivatalos napja a tegnapi, de nem a kezdete. A törvények adta lehetőséget kihasználva ugyanis 37 államban, szeptember 19-étől levélben vagy személyesen a mai umanyitásig akár már 42 millióan is szavazhattak. A többi 80-100 millió amerikai középeurópai idő szerint déltől dönthette el, ki legyen az elnöke, szenátora, képviselője vagy éppen seriffje. A hangulatraj ellemző, hogy a New York-i Jericho általános iskolában, ahol 4 évente eljátsszák az elnökválasztást a gyerekekkel, az ideit le kellett fújni, mert nemcsak az iskolásoknak, hanem a tanároknak is elegük lett az egészből. A tanárok akkor döntöttek úgy, hogy véget vetnek a hagyománynak, amikor a gyerekek Trump nevét skandálták a menzán, és többen arról beszéltek, hogy nem akarnak muszlimokat látni az iskolában... T rump T rumpra szavaz A felfokozott érzelmek következményeként a kora reggeli órákban a keleti parton - ahol az időeltolódás miatt korábban, középeurópai idő szerint délben kezdődött a voksolás - meglepően sokan jelentek meg az urnáknál, a szavazók nem érdektelenek. Egyes településeken már a szavazóhelyiségek megnyitása előtt egy-két órával sorban álltak az emberek. Floridában például alig három óra leforgása alatt a szavazásra jogosultak 50 százaléka már leszavazott, konkrétan 13 millió emberből 6,4 millió. Hillary Clinton a férje kíséretében már kora reggel voksolt a New York melletti Chappaqua egyik iskolájában. „Úgy döntöttem, hogy Trumpra szavazok” - viccelődött tegnap reggel Donald Trump. A republikánus elnökjelölt „csodálatos folyamatnak” nevezte a kampányt, melynek során megtanulta, milyen fantasztikusak az amerikaiak. Megismételte ugyanakkor, „borzasztó pénz-, energia- és időpocsékolás” lesz, ha nem nyer. Trump középső fia, Eric a szavazólapjáról a Twitteren osztott meg képet az alábbi szöveggel: „Hatalmas megtiszteltetés az apámra szavazni! Kiváló munkát fog végezni az USA-nak!” New Yorkban egyébként továbbra is tilos lefényképezni a kitöltött szavazólapot. A szabálysértők akár ezer dolláros bírságot és egy év börtönt is kaphatnak. Van, ahol szinte mindig a győztesre szavaznak. Nevada államot 1912 óta egyetlen kivétellel (1976- ban) mindig a nyertes elnökjelölt vitte. Ohio államban 1986 óta mindössze kétszer nyerte meg a vesztes jelölt, és 1964 óta, vagyis zsinórban 13-szor a későbbi nyertes mellett szavazott az állam. Végezetül Vigo megye Indianában 1888 óta csak kétszer szavazott a vesztesre. Lázadó elektor Elsőként az északkeleti New Hampshire állam három településén nyíltak meg a szavazóhelyiségek, az első eredmény Dixville Notchban született, ahol a 8 voksból 4-et a demokrata Hillary Clintonra adtak. A másik településen, Millsfieldben, a republikánus Donald Trump aratott elsöprő győzelmet: a 21 szavazatból 16-ot szerzett, míg a harmadik parányi településen, Hart's Location- ben a 31 szavazóból 17-en Clinton mellett döntöttek. Természetesen ezek csupán szimbolikus jelzések, hiszen a republikánus elnökjelölt esélye attól függ, hogy hogyan teljesít Floridában, Pennsylvaniában és Michiganben. Ha e 3 állam közül kettőben veszít, akkor senki nem veheti el az elnökséget Clintontól. A politikus ugyanis az elnökséghez szükséges 270-nél jóval több, 303 elektor támogatására számíthat. Az elektorok elvileg kötelesek az őket delegáló párt jelöltjére szavazni, ám előfordul, hogy ezt megtagadj ák vagy elmulasztják, amiért pénzbüntetés jár, de más szankció nem. Ilyen módon még nem dőlt el elnökválasztás. De a mostani feszült helyzetre jellemző, amilyen felzúdulás fogadta, hogy Washington állam egyik demokrata elektora, a puyallup indián törzshöz tartozó Robert Satiacum bejelentette, semmi szín alatt nem hajlandó Clintonra szavazni... Ha kedd, akkor választás 1845 óta mindig kedden választanak elnököt az Egyesült Államokban. Akkor döntöttek arról, hogy mindig november első hétfője utáni kedden tartják az elnökválasztást. A hagyomány azokra az időkre nyúlik vissza, amikor Amerika még agrárállam volt. Az amerikaiak többsége akkor még farmerként kereste kenyerét, mélyen vallásos hittel templomba járt, és idő kellett az utazáshoz, és szavazóhelyiségeket csupán megye- székhelyeken állítottak fel. A választást a farmergazdák elfoglaltságaihoz és életritmusához igazították. Vasárnapra nem lehetett kiírni a szavazás napját, mert az emberek templomban voltak. Tavasszal vetettek, nyáron a földeken dolgoztak, majd arattak, novemberre azonban már a késő őszi aratásnak is vége lett. November elején szerte az országban még enyhe volt az időjárás, nem köszöntött be a kemény tél, a földutak még járhatóak voltak. így esett a választás novemberre. De vajon miért az első novemberi hétfő utáni keddet választották? Mert a törvényhozók el akarták kerülni, hogy a választás napja november elsejére essék. Ennek vallási, gazdasági és természetesen politikai okai voltak. November elseje Mindenszentek napja, a római katolikusok számára szent nap, de több ortodox keresztény és protestáns felekezet is ünnepli. A kereskedők többsége az előző havi könyvelését mindig november első napján készítette el, a kongresszusi politikusok pedig aggódtak, hogy a gazdaság előző havi sikere, vagy éppen sikertelensége azonnal befolyásolhatja a választók döntését. Az elmúlt másfél száz esztendőben senki nem akarta mégbolygatni ezt a rendet. (MTI, Index, Origó) Leszavazták Orbán Viktor alkotmánymódosítását A jobbikosok a szavazáskor egy molinót tartottak fel, ezen volt egy narancs lógó, melyben arab betűkre hasonlító tipográfiával szerepelt a Fidesz neve. (MTI) Nem fogadta el tegnap az Országgyűlés Orbán Viktor kvótákról szóló alkotmány- módosítását. A Jobbik, az MSZP ós az LMP képviselői nem nyomtak gombot, három független nemmel szavazott, így nem lett meg a szükséges kétharmad. Budapest. Régen volt ilyen: Orbán Viktornak nem sikerült keresztülvinni az akaratát. A Fidesz-KDNP természetesen megszavazta a kormányfő kvóták elutasításáról szóló javaslatát, a Jobbik viszont nem nyomott gombot. A baloldali képviselők már korábban jelezték, nem támogatják a módosítást. Az ellenzék tehát leszavazta a kormányfőt, Orbánnak nem sikerült keresztülvinni a politikai akaratát. Az utolsó pillanatig kérdéses volt, mi lesz a szavazás vége. A Jobbik ugyanis elvben támogatja, hogy az uniós menekültkvóták ellen alkotmánymódosítás szükséges. Magával a módosítás szövegével, tartalmával sem vitatkoztak, ám végül nem szavaztak Orbán javaslatára. Am Vona Gábor, a Jobbik elnöke közölte, csak akkor szavaznak igennel a jobbikosok, ha a Fidesz megszünteti a letelepedési kötvényt, amire a kormánypárt egyelőre nem hajlandó. Ezért a Fidesz képviselői lehazaáru- lóztákanem szavazójobbikosokat. A jobbikosok erre azzal vágtak vissza, hogy - ahogy Mirkóczki Ádám szóvivő a parlamentben fogalmazott - a Fidesznek azt kell megmagyaráznia, „miért fontosabb a terroristák mocskos pénze, mint az ország biztonsága”, és miért nem szüntetik meg a letelepedési kötvényt. A Jobbik szóvivője a letelepedési kötvény nemzet- biztonsági kockázatáról beszélt napirend előtti felszólalásában. Mirkóczki Ádám a Magyar Nemzet hírére hivatkozott, miszerint Irak egyik városában, Erbílben is forgalmazzák az állampapírt. Az októberi kvótanépszavazás után jelentette be Orbán Viktor, hogy kezdeményezi az alaptörvény 7. módosítását. Hiába lett érvénytelen a népszavazás, a kormányfő politikai szempontból kötelezőnek érezte 3,3 millió nemmel szavazó akaratát. Ezért nyújtotta be a 7. alkotmánymódosítást. Orbán szerint a módosítás legfontosabb része: „a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés.” Az MSZP szerint Orbán miniszterelnök minden idők legdrágább szavazását bukta el tegnap. (MTI, index)