Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-02 / 254. szám, szerda
2 I KOZELET 2016. november 2. | www.ujszo.com Nem a leginkább rászorulókat támogatja a kormány LAJOS P. JÁNOS RÖVIDEN Összevonnák a választásokat Pozsony. Nem kizárt, hogy 2022-től egyszerre fogják megrendezni az önkormányzati és a megyei választásokat - a változásokhoz több törvényt is módosítani kell; a tervezetet a Smer és a Híd képviselői dolgozták ki. A megyei választások jövőre lesznek, az önkormányzatiak egy évvel később. A koalíció most az alkotmánytörvény módosításával akarja négyről öt évre bővíteni a megyefőnökök és megyei képviselők mandátumát, minek köszönhetően a két választás 2022-ben találkozna, s egy időpontban lehetne megszervezni. (TASR) Procházka lelép a parlamentből Pozsony. Radoslav Procházka lemondott képviselői mandátumáról, és kilép az általa alapított Sieť pártból is. Procházka lépéséről a párt szóvivője, Karmen Németová tájékoztatott. Procházka azt nyilatkozta: visszatér jogi praxisához függetlenül attól, hogy megválasztják-e az Európai Bíróság bírójának, vagy sem. A parlamentben Zuzana Zimenová válthatja a volt pártelnököt, ezzel várhatóan eggyel csökken a koalíciót támogató képviselők száma. Zimenová közvetlenül a választások a Miroslav Beblavý fémjelezte csoporttal közösen tartott sajtó- tájékoztatón kijelentette, hogy nem támogatja a koalíciót. Később viszont az oktatási minisztériumnál helyezkedett el szakértőként. (SITA) Pozsony. A munkaerőpiac legnagyobb problémája már évek óta a tartós munkanólkiiliség. Az állam a legtöbb pónzt mégis a rövid távú munkanélküliség csökkentésére költi. A mintegy 294 ezer munkanélküli csaknem fele, 146 ezer ember több mint egy éve nem dolgozott, vagyis tartósan munkanélküli. Ezek közül is szinte minden másodiknak - 64 ezer munkanélkülinek - több mint négy éve nem volt munkája. A tartós munkanélküli átlag 7300 eurójába kerül az államnak, miközben a munkanélküliség átlag 5,2 évig tart. Rengeteget megtakaríthatna az állam, ha sikerülne csökkenteni a tartós munkanélküliség hosszát, egy átlagos munkanélküli ugyanis - 2,6 évet számítva - „mindössze” 2300 euróba kerül. A Pénzpolitikai Intézet (IFP) és a szociális ügyi minisztérium analitikai központjának elemzése szerint azonban az állam mégsem a tartósan munkanélküliek számát akarja csökkenteni, ezt mutatja ugyanis a munkaügyi hivatalok költségvetésének elemzése. A leginkább támogatott foglalkoztatáspolitikai eszközök (átképzések, aktivációs munkák stb.) nem az elsődleges célcsoportokat célozzák, és nem egyeznek más országok gyakorlatával sem. „A támogatá- sokjelentős részét, mintegy 60%-át a rövid távú munkanélküliekre fordítják, a nehezebben alkalmazható, tartósan munkanélküliekre csak Közmunkások mintegy 40% jut - áll a elemzésben. - Túlsúlyban van a munkahelyek létrehozásának támogatása, és elmarad a képzési és tréningprogramok finanszírozása.” Ráadásul az sem hatékony eszköz, amivel jelenleg az állam a tartósan munkanélkülieket segíti. Az elemzők szerint ugyanis az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül mindössze egy támogatja ezt a csoportot: a közmunkaprogram. Ennek azonban nincs meg a várt hatása, nem képes visszavezetni az állástalanokat a munkaerőpiacra. „A közfoglalkoztatás támogatása nem tűnik sikeresnek a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása „A közfoglalkoztatás támogatása nem tűnik sikeresnek a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából." az IFP elemzése szempontjából, a közmunka inkább a szociális politika egyik formája(Ján Krošlák felvétele) ként jelentkezik” - állítják az elemzők. Vagyis tartós munkát nem szavatol a programban résztvevőknek, viszont legalább bizonyos bevételt hoz a legszegényebbeknek. Ezzel érvel a szociális ügyi minisztérium is, ezért nem akarja megszüntetni a programot. A munka-, szociális és családügyi hivatal az egyik legnagyobb állami intézmény. Évente mintegy 1,5 milliárd eurót költ el, aminek a túlnyomó többségét, közel 80 százalékát a szociális segélyek teszik ki. A munkanélküliség elleni intézkedésekre csak 8,8 százalék jut. Fiktív napközi után nem járna pénz (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Polis: az emberek nem akarnak új pártokat IBOS EMESE Az iskolák finanszírozását szabályozó törvény előkészítése mellett számos egyéb feladaton is dolgozik az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya. Pozsony. Szeptembertől négy fővel működik az oktatási minisztérium kisebbségi osztálya, decembertől pedig újabb, immár az ötödik munkatárssal bővülhet. Az új munkatársak egyike, Ga- lyasová Silvia a roma iskolaüggyel foglalkozik. Prékop Mária, a tárca kisebbségi osztályának vezetője szerint a roma gyerekek oktatásával kapcsolatban számos kérdést kell mielőbb orvosolniuk, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek mellé igényelhető asszisztensek kérdését. Jelenleg az iskolák szeptemberben kérvényezhetik és januárban, azaz a tanév ötödik hónapjában kapják meg az asszisztenseket. „Elképzelésünk szerint júniusban kell igényelni az iskoláknak, és szeptemberben már beléphetne az asszisztens. Az új törvényben módosítanák a napközik finanszírozási rendszerét is. Prékop Mária szerint ugyanis sok olyan település is megkapta a támogatást, ahol egyáltalán nem működött napközi. Itt a napközi, hol a napközi? Emellett kidolgozták az oktatási miniszter egyik tanácsadó szervének, a nemzetiségi tanácsnak az alapszabályát is, mely eddig csak formálisan működő tanácsadói szerv volt. „A tanácsnak hozzászólási, véleményezésijoga lesz a nemzetiségi kisebbségeket érintő kérdésekben. Megemeltük a nemzetiségek létszámát is, három-három magyar, roma, valamint egy-egy ruszin, ukrán és német tagja lesz. Reményeim szerint a tárcavezető még idén kinevezi őket” - mondta Prékop Mária. A tagoknak a tárca által a közelmúltban nyilvánosságra hozott nemzeti oktatási programot is véleményezniük kellene. Különös tekintettel a stratégia nemzetiségi oktatással foglalkozó fejezetére. A tanácsba egyébként a civilszervezetek és a kormánybiztosok is jelölhetnek embert. Az iskolák finanszírozását szabályozó törvény átfogó módosítása jövőre kerülhet nyilvános és tárcaközi véleményezésre, utána a kormány és a parlament elé. DEMECS PÉTER Pozsony. A parlamenti ellenzékre fókuszált a Polis ügynökség legutóbbi felmérése, melynek eredményeittegnaptettékközzé. A megkérdezettek többsége szerint az ellenzék legjelentősebb személyisége Richard Sulik, az SaS elnöke, ám a válaszokból kiderül az is, hogy az emberek szerint nincs sok értelme újabb politikai pártot létrehozni. A Polis felmérése október közepén készült, 1409 ember részvételével. A legtöbb válaszadó (27,8%) épp Sulíkot jelölte meg a legjelentősebb ellenzéki személyiségnek, második helyre került az OĽaNO-NOVA elnöke, Igor Matovič (14,6%). A harmadik Daniel Lipšic lett (13,7%), aki viszont az általa okozott halálos közúti baleset miatt szeptember 30-ával lemondott parlamenti mandátumáról, így már nem parlamenti képviselő. A hetedik Simon Zsolt 1,1%-kal. A felmérés során azt is megkérdezték, melyik ellenzéki párt lenne képes kormányozni Szlovákiában. A válaszadók körében itt is az SaS nyert 13,2 százalékkal, a második helyen Marian Kotleba pártja, az ĽSNS végzett 8,6, a harmadikon pedig az Ol’aNO-NOVA 5%-kal. A válaszolók többsége, 39,4 százaléka azonban azt nyilatkozta, hogy egyik ellenzéki párt sem lenne képes kormányozni Szlovákiában. Mivel az elmúlt időszakban újabb politikai pártok létrehozását jelentették be, a Polis munkatársai arra is rákérdeztek, mi erről az emberek véleménye. A legtöbben (63,5%) azt állítják, hogy a pártalapításnak jelenleg semmi értelme, a válaszadók 14,6 százaléka ennek a lépésnek inkább nem látja értelmét, mint igen. Csak 15,7 százaléknyian gondolják úgy, hogy van értelme új pártot alapítani. Tőlük azt is megkérdezték, hogy ennek a pártnak milyennek kellene lennie: 34 százalék szerint j obboldali pártra van szükség, 26,4 százalékuk liberális pártot szeretne, 11,3 százaléknyian pedig egy új keresztény pártnak örülnének leginkább. Top3 Az ellenzék legjelentősebb személyiségei: Richard Sulik 27,8% Igor Matovič 14,6% Daniel Lipšic 13,7%
