Új Szó, 2016. november (69. évfolyam, 254-277. szám)
2016-11-02 / 254. szám, szerda
www.ujszo.com ! 2016. november 2. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Vendégmunkások nélkül lelassulhat a növekedés A szlovákiai vállalatok egyre nehezebben találnak szakképzett hazai munkaerőt (Ján Krošlák felvétele) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pozsony. Szlovákiában még soha annyian nem dolgoztak, mint jelenleg, aminek köszönhetően az állástalanok aránya is látványosan csökkent. Az e- lemzők szerint azonban a szlovák munkapiac mára elérte a csúcspontját, lassan ugyanis feléli a hazai tartalékokat, így egyre több külföldi vendég- munkásra lesz szükség, ha fenn szeretnénk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Az idei év közepén Szlovákiában 2,49 millió embernek volt munkája, ami az itteni munkapiacon történelmi rekordnak számít. Csak emlékeztetőül: a gazdasági válság kirobbanása előtti évben, 2008-ban, amikor a szlovák gazdaság teljesítménye soha nem látott csúcsponton volt, 86 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint jelenleg. Ezzel párhuzamosan idén 10 százalék alá csökkent az állástalanok aránya is, amely így most először esett az uniós átlag alá. Felgyorsul az elöregedés Az elemzők azonban már most figyelmeztetnek arra, hogy a hazai munkaerővel az elkövetkező években gondok lesznek, vagyis nem számíthatunk arra, hogy a foglalkoztatottság növekedése továbbra is ilyen dinamikus lesz, mint jelenleg. „Szlovákia lakosságának demográfiai profilja látványos változáson megy át. Míg tíz évvel ezelőtt a foglalkoztatottak táborában a legnépesebb korcsoportnak a 26 és 30 év közöttiek számítottak, manapság már a 40 év körüliek dominálnak. Az elkövetkező tíz évben ráadásul 130 ezerrel nő a nyugdíjasok száma, miközben a 26 és 30 év közötti korosztály nagyjából 120 ezer fővel zsugorodik” — nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, a pénzintézet aktuális felmérésére hivatkozva. „A szlovák munkapiac elérte a csúcsot, az elkövetkező években a gazdaságilag aktív népesség zsugorodására számíthatunk, a munka- nélküliség így akkor is csökken majd, ha nem jönnek létre új munkahelyek. Csak a demográfiai változásoknak köszönhetően jövőre 0,2-0,3, 2018-ban 0,3-0,4, 2019Miközben az Európai Unió csúcsvezetői azt hangoztatják, hogy kiemelt jelentősóget tulajdonítanak a mezőgazdaságnak, mivel a költségvetés 40%-a ezt az ágazatot szolgálja, az EU közös agrárpolitikája (KAP) katasztrofális hatással van a tagországok foglalkoztatottságára. Brüsszel. Azt ma már minden tagország látja, és kimondja, hogy a közös agrárpolitika nem tekinthető sikeresnek. Míg 1962-ben az európai keresőképes lakosság 20%-a dolgozott a mezőgazdaságban, ma ez az arány az EU átlagában nem éri el a 4%-ot sem, Szlovákiában pedig csupán 2,2%. Éric Andrieu francia EU-képviselő szerint a KAP mindent a termelékenység és az export ben pedig akár 0,5 százalékponttal is csökkenhet az állástalanok aránya” - mondta Arady. Alacsony képzettség Szlovákiában ugyan még mindig nagyjából 265 ezer állástalan van, ezek nagy része azonban már nem felel meg a munkáltatók elvárásainak, több mint a felüknek ugyanis csupán alapiskolai vagy érettségi nélküli középfokú végzettsége van. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy az új állásajánlatoknak csupán a negyede számol az ilyen alkalmazottakkal. Az állástalanok csaknem 60 százaléka, nagyjából 154 ezer ember, ráadásul több mint egy éve, a negyedük (kb. 70 ezer állástalan) pedig már négy éve nem dolgozik, ami megnehezíti az újbóli beilleszkedésüket. Folytatódik az elvándorlás A közeljövőben a szlovák munkapiac problémáira gyógyírt jelenthetne a külföldön dolgozók hazacsábítása, az elemzők szerint azonban erre nincs sok esély. Jelenleg nagyjából 165 ezren dolgoznak külföldön. Harmaduk Ausztriában, negyedük Csehországban, ötödük Németországban, 5%-uk Nagy-Britanniában talált fokozásának rendelt alá, aminek következtében a tagországokban olyan tömegű munkaerő szabadult fel, amelyet az ipar és a szolgáltatások már nem tudnak felszívni. Nyilvánvaló, hogy minél hatékonyabb a termelés, annál kevesebb ember szükséges egy bizonyos mennyiségű termék előállításához. A KAP azt hirdette, hogy a tagországok között bizonyos szakosodást kell megvalósítani, minden terméket ott kell előállítani, ahol az a leghatékonyabban megoldható, pl. a gabonatermesztést Franciaországra, a sertéshús előállítását Németországra kell koncentrálni. Nehezen eldönthető azonban, hogy más körzetekben mennyire kell az adott termék előállítását visszaszorítani, mert a kevésbé hatékony termelés is munkahelyeket biztosít. Az agroinform.hu portál szerint a munkát. „A külföldön dolgozók aránya nem hogy nem csökken a munkapiac stabilizálódásával párhuzamosan, hanem az elmúlt időszakban még nőtt is a külföldön dolgozók száma. Míg 2012-ben az aktív lakosság nem egész 5%-a dolgozott külföldön, manapság ez megközelíti a 7%-ot” - mondta Arady. Egyre több a külföldi A szlovákiai cégek az említett változások miatt egyre több külföldit kénytelenek alkalmazni. Míg a korábbi években nagyjából stagnált a külföldi dolgozók száma, az elmúlt egy évben ez 25 százalékkal nőtt. Hivatalosan ma 27 ezer külföldi dolgozik Szlovákiában, akiknek nagyjából a harmada romániai, 17 százaléka csehországi, 15 százaléka magyarországi, 13 százaléka lengyel, 5 százaléka pedig bolgár. A külföldieknek csupán 14 százaléka egyszerű, szakképesítés nélküli segédmunkás, csaknem ötödük magasan képzett szakember, 6 százalékuk pedig vezető pozícióban van. Döntő többségük azonban az összeszerelő üzemekben végez szalagmunkát, és sokan dolgoznak a szolgáltatásokban is. (mi) KAP az új tagországokban ráadásul még nagyobb arányban csökkentette a mezőgazdasági foglalkoztatottságot. Egyrészt a nagyobb hatékonysággal előállított és időnként döm- pingben érkező nyugati termékek beáramlása miatt kevesebb hazai termékre volt szükség, másrészt a keletiek kevésbé tudtak versenyezni az exportpiacokért. Andrieu szerint az egyik megoldás az lehetne, ha az EU nem kreálna versenyhelyzetet a tagországok között. „Inkább a helyi problémákra kell koncentrálni, rövid ellátási láncokat és fenntartható termelési feltételeket kialakítva, a támogatásokat pedig elsősorban a kis- és középvállalkozók számára biztosítva, illetve jobban kapcsolva a munkahelyteremtéshez” - mondta Andrieu. (TASR, agroinf.) IKEA: interneten is vásárolhatunk Pozsony. Az elmúlt üzleti évben lendületesen, 10%-kal nőtt a szlovákiai IKEA lakberendezési áruház forgalma, elérve a 97,6 millió eurót, ezzel a svéd társaság 5. legdinamikusabb piacának számít - közölte Marek Félti, a cég középeurópai igazgatója. Idén további 3 ezer új termékkel bővült a kínálat, talán ennek is köszönhető, hogy az augusztusban zárult üzleti évben 3 milliónyian fordultak meg az IKEA pozsonyi üzletközpontjában. A cég ugyan fontolgatja egy kassai bolt megnyitását is, azonban egyelőre még nem választották ki a megfelelő helyszínt. Jövőre még egyszerűbbé válik a vásárlás, ugyanis 2017 márciusában indítják az e-shopot, ennek köszönhetően az interneten megrendelt árut házhoz szállítják. E téren máris komoly riválisuk akad, ugyanis a Kika üzletlánc rövidesen szintén lehetővé teszi az internetes vásárlást. (só) Csúcson a szlovákiai lakáshitelezés Pozsony. Az egyre alacsonyabb hitelkamatoknak köszönhetően látványosan megugrott a lakáshitelek iránti érdeklődés. A jegybank legfrissebb adatai szerint szeptember végére a lakáshitelek összege elérte a 21,142 milliárd eurót, ami 14 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A lakáshitelek piacának csaknem a kétharmadát három pénzintézet, a Szlovák Takarékpénztár, az Általános Hitelbank (VÚB) és a Tatra banka uralja. (Sita) A magyar példát követnék a csehek Prága. Csehország számára is egyszerűbb lenne, ha a temelíni atomerőmű új energiablokkját nem nemzetközi pályázat, hanem egy kormányközi szerződés útján építenék meg - jelentette ki Petr Závodský, a ČEZ atomerőmű építési osztályának igazgatója. Závodský Magyarországot hozta fel példaként, amely a paksi atomerőmű bővítését 2014-ben magyar-orosz kormányközi szerződéssel pályázat nélkül oldotta meg. Jan Mládek cseh ipari miniszter szerint a cseh kormányzat még nincs felkészülve egy ilyen lépésre, elméletileg^azonban ez az út elképzelhető. A CEZ korábban nemzetközi pályázatot írt ki a temelíni atomerőmű két új energiablokkjára, de azt 2014-ben eredmény nélkül visszavonta. Ennek oka az volt, hogy az energetikai cég nem kapott az államtól semmiféle garanciát az építésre. A cseh kormány állami energetikai programja szerint a temelíni atomerőmű, esetleg a Dukovany-i atomerőmű bővítéséről 2017 tavaszán kellene a döntést meghozni. (MTI) Itt az újabb piramisjátók Budapest. OneCoin a neve az újabb piramisjátéknak tűnő vállalkozásnak, amely után Európa számos országában nyomoznak. A OneCoin azt használja ki, hogy jó ideje létezik a Bitcoin virtuális fizetőeszköz, amelynek bár szintén nem egyértelmű a megítélése, a két rendszer közt nagyon kevés a hasonlóság. Noha a OneCoin ezt tagadja, a kriptovaluták hivatalos hírmondója, a Cointelegraph szerint piramisjátékról van szó. Míg a Bitcoin pénzért kapható, pénzzé tehető, lehet vele vásárolni, addig a OneCoinnal nem lehet. Belső rendszere nélkül még pénzzé tenni sem lehetséges, ráadásul ennek az előfeltétele az egyre drágább oktatócsomagok megvásárlása. A OneCoin első körben az északi országok hiszékeny polgárait célozta meg, a svéd és a finn rendőrség már nyomoz több ügyben, mára azonban régiónkat is megcélozta. (24.hu) Európát nem rázta meg a brexit Brüsszel. Semmiféle hatással nem volt a brexit-referendum az euró- zóna gazdasági növekedésére— legalábbis az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat most közzétett jelentése szerint. A brit uniós kilépésről szóló népszavazás utáni első teljes negyedévben - azaz 2016. július-szeptemberben - pontosan ugyanannyival bővült a valutaövezet gazdasága, mint az előzőben: negyedév/negyedév alapon 0,3, év/év alapon 1,6%-kal. (TASR) A turisták elkerülik Törökországot Isztambul. A júliusi puccskísérlet és a szaporodó terrortámadások miatt idén tömegesen fordítottak hátat a turisták Törökországnak. A török idegenforgalmi tárca szerint az év első kilenc hónapjában 32 százalékkal kevesebb külföldi turista érkezett az országba, mint tavaly, ezzel párhuzamosan a turizmusból származó bevételek is a harmadával csökkentek. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,9017 n Lengyel zloty 4,3085 D Cseh korona 27,024 Magyar forint 307,73 D Horvát kuna 7,5080 n Román lej 4,5055 n Japán jen 115,57 n Svájci frank 1,0823 n Kanadai dollár 1,4730 n USA-dollár 1,1025 n VETÉL - ELADÁS BANK DOLLÁR CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,13-1,06 27,84-26,22 322,10-294,64 OTP Bank 1,14-1,05 28,22-25,84 322,02-294,88 Postabank 1,14-1,05 27,98-26,08 HH Szí. Takarékpénztár 1,13-1,06 27,75-26,21 322,56-294,78 Tatra banka 1,13-1,06 27,89-26,16 321,31-295,71 ČSOB 1,12-1,07 27,72-26,34Általánoe Hitelbank 1,13-1,06 27,84-26,21 323,32-295,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Katasztrofális az uniós agrárpolitika
