Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-05 / 231. szám, szerda
2 I KOZELET 2016. október 5. | www.ujszo.com Visszatérnek a veszteséges IC-vonatok Érsek Árpád közlekedési miniszter kénytelen volt felszállni az InterCityre, amelyet Andrej Danko, az SNS elnöke miatt állítottak be isméta peronra (SiTA-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. A december 11-től hatályos új vasúti menetrenddel visszatérnek az állami InterCity (IC) vonatjáratok a Pozsony-Kassa vonalra, holott az év elején azért lettek törölve a menetrendből, mert veszteségesek voltak. A vonalon már közlekedő RegioJet jelezte, ha emiatt vesztesége lesz, befejezi tevékenységét ezen a vonalon, ám az sem kizárt, hogy bepereli az államot. Az IC-járatok ismételt bevezetése nem meglepő lépés. Andrej Danko, az SNS elnöke erősen bírálta az előző közlekedési miniszter, Ján Počiatek (Smer) döntését a járatok eltörléséről. „Ennek megint csak az állampolgárok isszák meg a levét. Az út nemcsak hosszabb lesz számukra, hanem kényelmetlenebb is” - válaszolta év elején Danko arra a kérdésre, miért akarná visszaállítani az IC-vonatokat. Ez a követelés pártja választási programjába is bekerült, s a koalíciós tárgyalások során azt is elérte, hogy a kormány programnyilatkozatának is része legyen. Azt, hogy a Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) részéről nem pusztán kommersz, gazdasági mutatókon alapuló intézkedésről van szó, tegnapi sajtótájékoztatóján Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter is elismerte. „Politikai és gazdasági döntésről beszélünk. Az emberek részéről viszont van igény erre a járatra, s számunkra ez a legfontosabb” - mondta tegnap Érsek. A gazdaságosság kérdése Az ország két legnagyobb városa között közlekedő InterCity-járatok soha nem részesültek állami támogatásban, és most sem fognak, mivel kommersz vállalkozásról van szó. Ezek a vonatok soha nem termeltek hasznot, minden évet átlagban több mint egymillió eurós veszteséggel zártak. Az állami IC-vonatok iránt csökkent az érdeklődés a RegioJet társaság érkezése után, amely nemcsak olcsóbb, hanem jobb minőségű szolgáltatásokat kínált. Az igazi érvágás végül az előző Smer-kormány által bevezetett ingyenvonatozás volt; az utasok jelentős része - a RegioJet adatai szerint 50 százaléka - emiatt a gyorsvonatot választotta az IC helyett, s azok, akik gyorsabban akarták megtenni a távot, inkább a RegioJettel utaztak. Ez vezetett végleg az IC-járatok eltörléséhez. Danko szerint az állami IC- vonatok is termelhetnek nyereséget, azt viszont nem árulta el, hogyan. Meglepő módon a vasúttársaság és a minisztérium jelenlegi vezetése sem tudja, nyereségesek lesznek-e egyáltalán valaha ezek a járatok. „Én nem állítom, hogy most azonnal egyik napról a másikra nyereséget termelünk, ám három-négy éven belül már eljuthatunk erre a szintre” - mondta tegnap Filip Hlubocký, a ZSSK vezérigazgatója. Drágábbjegyek A nyereség lehetőségét abban látja, hogy már nem fog árháborúba kezdeni a RegioJettel. Az utasok tehát nem számíthatnak olyan olcsó jegyekre, mint korábban. Azt, hogy mennyit fognak fizetni egy útért, egyelőre nem akarták elárulni, a gyorsvonatokhoz képest 10-15 százalékos drágulás valószínű. A fizető utasok jelenleg a Pozsony és Kassa között közlekedő gyorsvonat második osztályára 18,76 euróért tudják megvenni a legolcsóbb jegyet. Az IC-vonatra ezért körülbelül 20-22 euró lesz az egyirányú jegy. Hlubocký ugyanakkor abban bízik, hogy a járatok telítettsége 70 százalék körül fog mozogni. Kevesebb megálló A ZSSK azt ígéri, hogy a 445 kilométeres távot a két város között 4:45 óra alatt teszi meg az állami InterCity. A RegioJettel az út több mint öt óráig tart. Az IC azzal takarít meg időt, hogy kevesebb állomáson áll meg. Míg korábban például Trencsénben és Rózsahegyen is megállt, decembertől már csak hat állomás lesz a vonalon. Pozsonyon és Kassán kívül még Nagyszombatban, Zsolnán, Poprádon és Sároskőszegen (Kysak). Azt, hogy mikor indulnak majd pontosan a vonatok, egyelőre nem akarták elárulni. A ZSSK volt vezérigazgatója, Pavel Kravec az IC-járatok ismételt bevezetését hibának tartja, szerinte ugyanis a gyakorlat igazolta, hogy állami dotáció nélkül ezeket a járatokat nem lehet nyereséggel üzemeltetni. „Másrészt a vonatok bevezetése után majd meglátjuk, miképp reagál a piac, s hogy valóra váltja-e a RegioJet a kivonulásról szóló fenyegetéseket” - mondta tegnap Kravec. Harc a RegioJettel Radim Jančura, a RegioJet főnöke egyelőre nem tudja, bepereli-e az államot az IC-vonatok ismételt bevezetéséért, korábban már fenyegetőzött perrel. „Ezen a vonalon nem közlekedhetnek áron alul. Ha mégis túl olcsó jegyeket kínálnának, perelhetnénk, de várjuk ki, milyen hatása lesz ennek a lépésnek. Ha elveszik utasaink egy részt, romlanak a gazdasági eredményeink s meg kell majd fontolni, érdemes-e a vonalon maradni” - mondta a RegioJet vezetője. Hlubocký tegnap kihangsúlyozta, minden vállalkozásnak megvan a veszélye, az egyik pedig az, hogy perbe keverednek. „Mi erre is felkészültünk. Másrészt állítjuk, hogy az utasokért folytatott harc nem szólhat kizárólag ajegyek áráról. Ez már nem modem” - mondta a ZSSK igazgatója, aki szerint az utasoknak kínált szolgáltatásokon is javítanak, ám erről sem akart egyelőre részleteket elárulni. A RegioJet 2014-ben lépett a piacra, azóta már kétszer emelte a jegyek árát. Jelenleg a legolcsóbb 12,10 euróba kerül, hétvégén viszont drágább az állami vasúmái, kerek 21 euró. 23 eurós béremelést javasolnak Korlátozott szerződések az állástalanoknak LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Csak egy bizonyos időszakon át alkalmazhatnának a cégek munkanélkülieket megbízási szerződésre, javasolja a szociális ügyi minisztérium. A javaslat a cégeknek és egyes szakértőknek sem tetszik. Csökkenhet azonban számukra a járulékteher. Már tárgyalnak Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint sok munkanélküli és cég él vissza azzal a lehetőséggel, hogy a munkanélkülinyilvántartásban szereplőknek havi 148,57 eurós egyéb jövedelmük lehet. Már a napokban tárgyalni szeretne a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel a jelenlegi szabályozás szigorításáról, tehát a módosítás akár már januártól életbe léphet. Richter szerint az lenne a megoldás, hogy a munkanélkülieket csak egy bizonyos időszakra alkalmazhatnák megbízási szerződésre, ezt követően vagy felveszik őket rendes munkaszerződésre vagy megszüntetik velük a munkaviszonyt. Az időszak hosszát Richter nem konkretizálta. Az is egy változat lehet, hogy teljesen megszüntetik a munka- nélküliek számára, hogy munkából származó jövedelmük legyen, vagy legalább csökkentenék a jelenlegi 148,57 eurós határt. Viliam Páleník, a Foglalkoztatáspolitikai Intézet munkatársa szerint azonban a teljes tiltás inkább a feketemunka növekedéséhez vezetne. Járulékcsökkentés Ivan Švejna (Híd), a tárca államtitkára ugyanakkor azt szeretné, hogy a diákokhoz hasonlóan más, megbízási szerződésre dolgozó munkavállalóknak se kelljen járulékot fizetni bevételükből, ha havi jövedelmük legfeljebb 200 euró. Ez mintegy 18 eurós havi megtakarítást jelentene számukra. A Híd ezt már ellenzéki pártként is javasolta. Švejna csökkentené az egyéni vállalkozók járulékterheit is, habár a kormány már elfogadta az adóterhek csökkentését - az átalányköltségeket a jelenlegi 40%- ról 60%-ra, és az éves korlátot a jelenlegi 5040 euróról 20 ezerre emeli. „Látok esélyt a járulék- csökkentésre is, de előbb ezt is a koalíciós partnereinknek akarjuk bemutatni” - mondta lapunknak az államtitkár. Huszonhárom euró minden köz- és állami alkalmazottnak, kivéve a pedagógusokat - ezzel az ajánlattal állt elő Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter a legutóbbi kollektív bértárgyalásokon. A szakszervezet és a KOZ ellenzi a javaslatot. Pozsony. Közel 3%-kal, egészen pontosan 23 euróval emelné a kormány jövőre minden köz- és állami alkalmazott bérét, leszámítva a pedagógusokat. „Az ő bérüket ellentétben a többi közalkalmazottéval már 6%-kal valorizáltuk” - érvelt Peter Kažimír (Smer) pénzügyminiszter, utalva a pedagógusok legutóbbi, szeptemberi béremelésére. A kormány a százalékos emelés helyett inkább konkrét összeggel emelné a béreket. Azt állítja, hogy így elsősorban azokon segítenének, akik a bértáblázat legalacsonyabb osztályába vannak besorolva, és akiknek a legalacsonyabb a jövedelmük. Anton Szalay, az egészség- ügyi szakszervezetek vezetője elmondta, hogy a közel 3%-os béremelési javaslattal nem értenek egyet. A pedagógusokhoz hasonlóan ők is legalább 6%-os béremelést várnak a 2017-es évre. „A minimálbér jövőre 7,4%-kal emelkedik, ugyanilyen béremelés illemé meg az állami és a közalkalmazottakat is, hogy ne nyíljon tovább a társadalmi olló a minimálbérért dolgozók, illetve az állami és a közalkalmazottak között” — érvelt Szalay. A kormány viszont azt állítja, hogy nincs pénze a nagyobb mértékű béremelésre, holott idén a tervezettnél egymilli- árd euróval több adót szednek be. A 23 eurós béremelési javaslattal a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) sem azonosul, amely eleve 10%-os béremelést javasolt, viszont a pedagógusok mellőzése ellen nem tiltakozik. „A 3%- os javaslatnál mindenképpen magasabb béremelést szeretnénk kiharcolni” - zárta Martina Némethová, a KOZ szóvivője. Pavol Ondek, a szakszervezet vezetője ma tárgyal Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszterrel. A tárcavezető egyébként elfogadhatónak tartja Peter Kažimír érvelését, mely alapján a pedagógusok bére legközelebb 2018-ban emelkedhet bizonyos megszorító intézkedések után. Ondek viszont arra figyelmeztetett, hogy a szeptemberi 6%-os béremelés a tudományos dolgozókra és a nem pedagógus alkalmazottakra nem vonatkozott. A pedagógus-szakszervezet és társ- szervezetei eredetileg 25%-os béremelést szerettek volna kiharcolni az oktatásügyben dolgozók részére. A kollektív bértárgyalások második fordulója után azonban elképzelhető, hogy újabb béremelés nélkül maradnak. A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) nevetségesnek tartja a kormányjavaslatát. Válaszlépésként folytatnák a fokozatos sztrájkot, a pénteki négyórás mellett október 13-án, 19-én és 25-én sem vennék fel a munkát, az egész napos sztrájk helyett továbbra is az első négy tanítási órán. Az őszi sztrájkot eddig nemcsak a kormány, hanem a pedagógusok is ignorálták, átlag 2000-en csatlakoztak hozzá. Állami és közalkalmazottak ► 2014-ben 16 euróval emelkedett a bérük ► 2015-ben 2,5%-os volt a béremelés ► 2016-ban eddig 4%-kal emelték a bérüket ► 37,5 órás a munkaidejük ► 5 hét, 33 éves kortól 6 hét szabadság jár nekik
