Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-05 / 231. szám, szerda

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2016. október 5 I 3 Nem segítettek a határon túliak A határon túli voksolók véleménye nem tért el a magyarországi szavazók véleményétől (MTi-feivétei) FINTA MÁRK Mint az várható volt, nem mozgatta meg a határon túli magyarokat a magyar kormány érvénytelenül végződő kvótaellenes népszavazása. Az országos átlaghoz képest kevesebben voksoltak, ráadásul kiugró volt az érvénytelen szavazatok száma is. Mintegy 600 ezer szavazásra jo­gosult határon túli honosított ma­gyar állampolgár élhetne szavazó­jogával, ám közülük csak mintegy 275 ezren regisztráltak a választási névjegyzékbe, és voksolhattak a va­sárnapi népszavazáson. Bár a ma­gyar kormány igyekezett kiteijesz- teni kampányát a környező orszá­gokba is, az végül közel sem lett olyan intenzív, mint Magyarorszá­gon, és ez meg is látszott a határon túli magyarok részvételi arányán is: a választásra jogosultak kevesebb mint harmada, körülbelül 92 ezer ember voksolt levélben. A határon túliak szavazataikkal így nemcsak, hogy nem juttatták közelebb Orbá- nék népszavazását az érvényességi küszöbhöz, de még rontottak is a részvételi arányon. A levélben szávazó határon túli magyarok véleménye nem tért el a magyarországi szavazók vélemé­nyétől: mindössze 630 érvényes igen, és 57 392 nem szavazat érke­zett be. A nemek tehát 98,91 száza­lékkal nyertek. Anyja neve A Nemzeti Választási Iroda hon­lapján közölt adatok szerint a sza­vazatok között kiemelkedően sok, körülbelül 30 százaléknyi lett az ér­vénytelen - mindazonáltal nem ugyanazon okok miatt, mint amiért Magyarországon. A jelenség már a 2014-es országgyűlési választáso­kon is megfigyelhető volt. Elsősor­ban azért fordulhatott elő, mert a le­vélszavazatokban nagyon könnyű formai hibát elkövetni. A borítéknak tartalmaznia kell a helyesen kitöl­tött, aláírt azonosítót, és egy szintén zárt, névtelen borítékban magát a szavazólapot, s ha nem teljesülnek a feltételek, érvénytelennek számít a szavazat. Az NVI korábban közölte: az érvénytelenül szavazók többnyire nem a nyilvántartásban szereplő adatok szerint adták meg az anyjuk nevét. A Magyar Nemzet cikke sze­rint ugyanis Magyarországon min­dig a lánykori nevet kell feltüntetni, más országokban ez azonban nem gyakorlat, ráadásul Romániában az anyja neve rubrikába az „aktuális” nevet kell beírni. Aktív volt a Vajdaság A legtöbben az értesítési címek szerinti bontás alapján a várakozá­soknak megfelelően Erdélyből és a Vajdaságból szavaztak. Romániá­ból 139 regisztrált szavazóból csu­pán mintegy 36 ezer voks érkezett be, Szerbiában azonban jóval magasabb volt a választási kedv, itt 38 ezer re­gisztráltból több mint 18 ezer sza­vazott. A meglepő az alacsony er­délyi részvételi arány lehet - annak dacára, hogy a Fidesz több promi­nens politikusa is igyekezett kam- pányolni, elmaradt a hatás. Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy az RMDSZ, a legnagyobb er­délyi magyar párt - mely nem ne­vezhető a Fidesz szövetségesének - nem vett intenzíven részt a mozgó­sításban. Emellett ráadásul magukat magánemberként bemutató aktivis­ták kampányt is indítottak a népsza­vazás ellen, és bojkottra szólítottak fel. A Vajdaságban a Fidesznek ugyanakkor nagyobb klientúrája van, a Vajdasági Magyar Szövetség a párt egyik legközelebbi partnere - ennek megfelelően meglehetősen nagy kampányt folytattak, és sike­resebben mozgósítottak, mint Er­délyben. Az ukrajnai és szlovákiai adatok­ról az NVI honlapján nem kapunk teljes képet, ezekben az országok­ban ugyanis tiltott a kettős állampol­gárság, így az itteni szavazóknak rejtőzködniük kell. Az itteni vokso­lók táborát sem könnyű megtalálni az NVI értesítési cím szerinti bontásá­ban. Őket takarja a „kettős állam- polgárságot tiltó országok” kategó­riában beérkezett 1162 szavazat, nagy valószínűséggel a 729 ma­gyarországi értesítési című levél­szavazat, valamint az e-mailes érte­sítési című 28 275 szavazat nagy ré­sze. Azt ezekből az adatokból sem lehet kitalálni, hogy milyen arány­ban oszlottak el a szavazatok a Kár­pátalja és a Felvidék között. Szlovákiában igazi mozgósító kampány az elmúlt hónapokban nem volt. A Híd teljesen ignorálta a ma­gyar népszavazást, az MKP pedig ugyan nyilatkozatban is kiállt mel­lette, kampányt mégsem folytatott, a kettős állampolgárság tiltására hi­vatkozva. RÖVIDEN Egy áldozata van a repülőbalesetnek Magyarjakabfalva (Jakubo­vany). Három órán át kereste a rendőrség tegnap annak a sport­repülőnek a roncsait, amellyel a légi irányítás dél körül veszítette el a kapcsolatot. A gép a kissze- beni járásbeli Magyarjakabfalva (Jakubovany) mellett, a víztáro­zó közelében zuhant le, a tragé­diát a 65 éves román pilóta nem élte túl. A Lancair 360 típusú gép tegnap reggel 7:33-kor szállt fel a bukaresti reptérről és a svédországi Eskilstunába tartott. Dániel Džobanik, az epeijesi kerületi rendőrség szóvivője el­mondta: az eddigi információk szerint a kisrepülőgépen csak a pilóta utazott. Az aktuality.sk által megszólított magánpilóta szerint a kisrepülő pilótája valószínűleg Poprádon akart kényszerleszállást végrehajtani a rossz időjárás miatt. A térség­ben erős szél fuj és szakad az eső, a tragédia pontos oka egye­lőre ismeretlen. (TASR) Gaiko: hallgassák ki a volt smerest Pozsony. Haladéktalanul ki­hallgatásra kellene beidéznie a Főügyészségnek Renáta Kolenéíkovát, a Smer volt nyitrai kerületi titkárát, amiért a Denník N lapnak adott interjú­ban nyíltan beszélt a párton be­lüli korrupcióról - állítja Ľubomír Gaiko SaS-képviselő. Kolenéíková saját bevallása szerint azért távozott a Smer- ből, mert Robert Fico pártelnök korrupciója hatalmas csalódást okozott neki. A Főügyészség vizsgálja Kolenéíková kijelen­téseit, ám emlékeztetett, ha bárkinek vannak információi törvényszegésről, köteles fel­jelentést tenni. (SITA) Hosszabbított a Főnix Képviselők vizsgálták a galántai intézetet LAJOS P. JÁNOS A Főnix Polgári Társulás nem tudta fél év alatt elkölteni a magyar Miniszterelnökségtől januárban kapott 200 millió forintot (645 ezer euró), a rendezvénysorozat megvalósítására további 3 hónapot kért. A megvalósult programról azonban a szervezet most sem tájékoztat. Pozsony. Az eredeti támogatási szerződés szerint a 200 millió fo­rintból (645 ezer euró) január és jú­nius között kellett volna „a közös­ségi tudatot és az anyanyelvi okta­tást erősítő kulturális rendezvény- sorozatot” szerveznie. A mellékelt „Szakmai program” alapján január és április között 25 szlovákiai vá­rosba terveztek programot Szénétől Királyhelmecig. A módosított szerződésben már 29 rendezvény szerepel, néhány városba kétszer is elmenne, vagy már el is ment a Fő­nix. A rendezvényekről azonban egyáltalán nem lehet hallani, habár a támogatás jelentős részét 86,80 millió forintot (280 ezer euró) reklám- és propaganda kiadásokra kapták, és a módosítás alapján is meg kellett volna valósítaniuk eze­ket. A Főnix nem hajlandó tájékoztat­ni lapunkat, kérdéseinkre Pósa La­jos, a szervezet egyetlen ismert ve­zetője a következő választ küldte: „A támogatási szerződés titoktartási záradéka értelmében az eredeti, il­letve módosított szerződés tartalmi elemeiről nem áll módunkban bő­vebb információt nyújtani”. A szer­ződésben szereplő titoktartási köte­lezettség azonban azt tartalmazza, hogy a tartalmi elemek kivételt ké­peznek a nyilvánosságra hozatal ti­lalma alól. A szerződést végül Király Zoltán az Átlátszó .hu portálon keresztül benyújtott adatigénylés alapján kapta meg. Ez a módosított rendez­vénylista mellett azt is tartalmazza, hogy legkésőbb szeptember végéig meg kell valósítani a szakmai prog­ramot, majd november 30-ig el kell számolni a támogatással. Az elszá­molás eredeti határideje július 31. volt. Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal - így összegezte a galántai reszocializációs központtal kapcsolatos ellenőrzést a parlament emberjogi bizottsága. Pozsony/Galánta. Az ellenőr­zés során kiderült, hogy a munka­ügyi minisztérium alig kommuni­kál a Központi Munkaügyi Hiva­tallal. Nem világos, hogy pontosan hány panasz érkezett az intézetre, mert Ján Richter (Smer) munka­ügyi miniszter hat, míg a központi munkaügyi hivatal öt beadványról tud. A hivatal csak 2015 őszén vizsgálódott a galántai reszociali­zációs központban, holott az első panaszt 2014-ben tették az intézet ellen. „A szexuális visszaéléssel kapcsolatos panasz vizsgálatakor az ellenőrök nem jártak utána, mi­lyen munkajogi viszonyban állt az érintett terapeuta a központtal, és azt sem ellenőrizték, hogy az inté­zetben lakott-e. Csak szakmai szempontból vizsgálódtak, arra voltak kíváncsiak, hogy van-e az intézetnek pszichológusa, miköz­ben ez az intézet megnyitásának egyik alapkövetelménye” - ma­gyarázta Natália Blabová (SaS) képviselő. Erika Jurinová (OĽaNO) bizottsági elnök szerint a vizsgálat folytatódik, mert már az első ellenőrzéskor több törvény- sértésre bukkantak. Az ellenzék szerint Ján Richter munkaügyi mi­niszternek vállalnia kellene a po­litikai felelősséget és távoznia kel­lene posztjáról, mert ők rendszer- hibát lámák a galántai központ kö­rül történt mulasztások mögött. Ezt viszont Richter elutasítja s állítja, hogy egyetlen elődje sem vezetett be annyi intézkedést, mint ő. Peter Tománek, a galántai intézet igaz­gatója elutasít mindennemű hibát, vagy visszaélést. Galántán jelenleg 30 nevelt tar­tózkodik. Egy fiatalkorút áthe­lyeztek egy másik intézetbe, egy további pedig hazament. A bíróság már a többi nevelt ügyében is dön­tött, el kell hagyniuk a központot, erre azonban önként nem hajlan­dóak. Őket rövidesen akaratuk el­lenére is áthelyezik. (ie, TASR) A Főnix idei tervezett akciói ► Január: Kassa ► Február: Szene ► Március: Léva, Nyitra, Érsekújvár, Nagykürtös, Ipolyság, Zselíz, Losonc, Fülek ► Április: Rimaszombat, Tornaija, Nagyrőce, Rozsnyó, Szepsi, Királyhelmec, Nagykapos ► Május: Vágsellye,Ógyalla, Nagymegyer, Diószeg, Kassa, Komárom, ► Június: Dunaszerdahely, Komárom, Gúta, Rimaszombat, Szene ► Szeptember: Galánta

Next

/
Thumbnails
Contents