Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-29 / 252. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2016. október 29. | www.ujszo.com Danko alkotmányt módosítana Andrej Danko (SiTA-fotó) Parlamenti kettős mérce FINTA MÁRK Pozsony. Igor Matovič hasonlata miatt esett egymásnak Andrej Danko SNS-es házelnök és az Egyszerű Emberek vezetője. Igor Matovič néhány nappal ezelőtt a parlamentben azt mondta a házszabályról: „Ez ugyanaz, mint ha a koncentrációs táborban focimeccset játszanának a zsidók és az őrök. S egyszer csak az őrök azt mondják, hiszen mi vagyunk az őrök, így a láger vezetője lesz a bíró... Ez pont ugyanolyan beteg dolog. Mi mint ellenzéki képviselők, a rövi- debbet húzzuk itt. Ahogy a zsidók is a koncentrációs táborban.” Matovič ás Kotlebáók Andrej Danko házelnök péntek délelőtt felháborodott hangú sajtótájékoztatót tartott az ügy miatt. „Ilyen perverz szövegeknek nem szabad elhangozniuk. Ez nemzetgyalázás” — mondta az újságíróknak. Véleménye szerint Matovičnak bocsánatot kell kérnie minden zsidótól és a holokauszt áldozataitól. Ennyivel azonban nem elégszik meg. Kijelentette, fegyelmi eljárás indítását javasolja a mandátumvizsgáló és mentelmi jogi bizottságnál Matovič, valamint a szélsőjobboldali ĽSNS több képviselője ellen. Elmondása szerint az utóbbiak durva zsidó- és cigányellenes kijelentéseket tettek a parlamentben. Danko egyes kijelentések miatt a fegyelmi beadvány mellett a Főügyészséghez is fordul. Mentelmi jog A házelnök emellett a képviselők mentelmi jogának további szűkítését is kilátásba helyezte. A mentelmi jogot 2012-ben szűkítették legutóbb, s az már csak a parlamentben tett kijelentésekre vonatkozik, és ha fegyelmi eljárás folyik valamelyik képviselő ellen, akkor is legfeljebb 1000 euróra büntethető. Danko most azt javasolja, a kijelentések köréből kerüljenek ki a faj- és nemzetgyalá- zó kifejezések, és ezért büntetőjogilag is felelősségre lehessen vonni a képviselőket. A módosításhoz alkotmánymódosításra lenne szüksége. A nap folyamán Bugár Béla, a Híd elnöke is kiállt Danko mellett. Közleményében nem nevezte ugyan néven sem az ĽSNS-t, sem Matovičot, ám jelezte, hogy gyűlöletet gerjesztenek, és visszaélnek a 20. század legnagyobb tragédiájával. Ezért fontosnak tartja, hogy olyan eszközöket keressenek, melyekkel megakadályozhatok a parlamentben az embercsoportokat lebecsülő kijelentések. Robert Fico kormányfő is szót ejtett pénteki sajtótájékoztatóján az esetről. Matovičot ő sem nevezte néven, de kijelentette, hogy „ellenzéki politikusok” durván megsértették a holokauszt áldozatait. Matovič: le akar járatni Igor Matovič azzal védekezik, hogy a házelnök kiszakította a mondatait a kontextusból. „Elnézést kérek a hasonlat miatt, ám máshogy talán nem értik meg. Ahogy a zsidóknak a lágerben talán a levegővétel volt az egyetlen joguk, úgy nekünk egyetlen jogunk van a parlamentben, beszélni. Ezt a jogot veszik el tőlünk” — mondta Matovič, aki bevallása szerint Andrej Danko totalitárius hozzáállására akarta felhívni a figyelmet. „Meggyőződésem, hogy ha a náci korszakban született volna, egy koncentrációs tábor vezetője lett volna, és kivégeztetett volna engem csak azért, hogy megmutassa, mennyire hatalmas” - jelentette ki. Leszögezte: Danko le akarja őt járatni, ezért feljelentést tesz ellene hamis vád miatt. ÖSSZEFOGLALÓ A médiabizottság után a Smer-SNS-Híd koalíció képviselői a polgári titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottságot is összehívták Grendel Gábor állítólagos levelezése és SMS-iizenetei miatt. Pozsony. „A bizottság határozatot fogadott el, melyben - tekintettel a nyilvánosságra került levelezésre, üzenetváltásra és arra, hogy az ügyben eljárás indult - azt javasolja Grendel Gábornak, hogy a politikai kultúra jegyében mondjon le a bizottság elnöki posztjáról” - mondta Anton Hmko (SNS) a tanácskozást követően. Arra a kérdésre, normáÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismeretlen tettes ellen tett büntető feljelentést Tibor Gašpar (Smer-j elölt) országos rendőrfőkapitány. így reagált Marek Gajdoš, a Gorilla-ügy kivizsgálásával megbízott nyomozó állításaira. Gajdoš 5 éve vezeti a Gorilla-ügyben folyó nyomozást, a közelmúltban váratlanul úgy döntött, hogy kilép a rendőrségtől. Lépését azzal indokolta, hogy elfogadhatatlan körülmények között kell dolgoznia. „Vizsgálják ki, hogy valóban befolyásolja-e valaki a nyomozás menetét” - mondta a rendőrfőkapitány, aki szerint így Gajdoš kénytelen lesz pontosan leírni, ki és hogyan akadályozta a munkáját. Az ellenzéki képviselők azért hívták össze a parlament védelmi bizottságát, hogy meghalllisnak tartja-e, hogy a parlamenti képviselők napok óta olyan információkkal foglalkoznak, melyeket a maffialistán szereplő Marian Kočner tett közzé, s melyek hitelessége egyelőre nem bizonyított, azt felelte: nem igno- rálhatják azokat. „Felmerül a gyanú, hogy olyan információkat adtak tovább, melyekhez nem férhettek volna hozzá. Ha Grendel ellen vádat emelnek, és önszántából nem mond le, a bizottság leváltja” - mondta Hmko. Az ügy egyébként 2012-be nyúlik vissza, amikor Grendel Dániel Lipšic belügyminiszter szóvivője volt. Grendeí Gábor egyelőre nem távozik a bizottság éléről. Állítja, hogy tiszteletben fogja tartani a bizottság döntését, melyben a kormánykoalíció többségben van és dönthet menesztéséről. (TASR, ie) gassák a nyomozót, illetve szembesítsék Robert Kaliňák belügyminiszter és Gašpar állításaival. Kaliňák azonban megtiltotta Gajdošnak, hogy részt vegyen a tanácskozáson. „Azért nem szeretnék, hogy Gajdoš is állást foglaljon, mert így senki nem vonja kétségbe az ő verziójukat” - mondta Richard Vašečka (OĽaNO). „Egyértelmű, hogy a Gorillaügyben folyó nyomozás egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy Robert Fico járt-e a Vazov utcai lakásban” - foglalta össze a zárt ülésen elhangzottakat Ľubomír Gaiko (SaS). A koalíció egy emberként kiállt Kaliňák mellett, sem Gajdoš meghallgatását, sem pedig egy újabb ülés összehívását nem támogatták. A parlament alkotmányjogi bizottsága dönt arról, hogy a védelmi bizottság meghallgathatja-e Marek Gajdošt. (ie) Feljelentés Gajdoš miatt A kisebbségi nyelvek használatát nem ellenőrzik Római Katolikus A kulturális minisztérium nyelvrendőrei által kifogásolt feliratok egyike Bősön (Bartalos Éva felvétele) DEMECS PÉTER Jelenleg nincs tervben az szlovák államnyelvről szélé törvény módosítása, a kisebbségi nyelvek használatát nem ellenőrzik. Pozsony. Legutóbb 2012-ben, Iveta Radičová kormányzása alatt módosították a szlovák államnyelvtörvényt, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának véleménye szerint így is rengeteg értelmetlen passzus maradt benne. „A Híd viszont akkor azt állította, hogy csupán ilyen változásokra volt politikai akarat. Jelenleg ezért olyan törvény érvényes, amely alapján a kulturális minisztérium nyelvrendőrei szó szerint sika- nírozhatják az önkormányzatokat, ha kedvük tartja” - mondta lapunknak Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője. Bőst több alkalommal ellenőrizte a tárca, mindig lakossági beadvány alapján. Kifogásolták, hogy a község területén levő két emlékmű tábláján nincs szlovák szöveg, hogy a községi hangosbemondón először magyarul hangzik el a hirdetés, hogy a községi hivatal faliújságján nincs minden kétnyelvűén feltüntetve. „A honlapot átszerkesztettük, megfordítottuk a hirdetések sorrendjét és a faliújságot is átrendeztük. Látszólag nagyon jó a szlovák-magyar viszony, de ez az eset is mutatja, hogy az első adandó alkalommal belekötnek az önkormányzatokba” - nyilatkozta Fenes Iván, Bős polgármestere. Lakossági beadvány miatt kellett az Izsai Múzeum felújításáról szóló emléktáblát egy másikkal kiegészíteni, amelyre a kulturális tárca utasítására rávésték a magyar Himnusz első mondatának „Bože, požehnaj Maďara” szlovák fordítását. Az MKP sajnálatosnak tartja, hogy míg az államnyelv használatát a legszigorúbb módon és teljes terjedelmében megkövetelik, addig a kisebbségi nyelv érvényesülését ahol lehet, gátolják vagy szabotálják. „A kisebbségi nyelvhasználat területén ugyanis számos olyan, törvényben lefektetett kötelezettsége van az államnak, amelyet egyáltalán nem hajlandó betartani. Az 1995-ben megalkotott államnyelvtörvény azon fő vonása, hogy az államnyelvet éppen a kisebbségi nyelvektől védi, továbbra is érvényes” — közölte Menyhárt József, az MKP elnöke lapunknak elküldött nyilatkozatában. Meggyőződése, hogy amíg az állam nem fogja ellenőrizni a kisebbségi nyelv betartását, addig a hősihez hasonló ellenőrzések minden egyes esetben a szlovákiai magyarok tudatos diszkriminációjához fognak vezetni. Rigó Konrád, a kulturális minisztérium (Híd-jelölt) államtitkára szerint a minisztérium ilyen ellenőrzései nem boszorkányüldözésről, hanem egy érvényes jogszabály betartásának ellenőrzéséről szólnak. Hivatalból nem ellenőriznek, kizárólag lakossági beadványok alapján. S bár evidens, hogy az államnyelvtörvény abszurd követeléseknek és előírások betartására is lehetőséget ad, egyhamar nem fog megváltozni. „Ez nem szerepel a kormányprogramban” - válaszolta Rigó. Energiáról a Tatra Summiton Pozsony. Szükség van az energiaforrások stabil szállítási útvonalainak biztosítására, és azok tagállamok közötti összeköttetésére - mondta Maroš Šefčovič, az Európai Unió energiaügyekért felelős biztosa a pozsonyi Tatra Summit nemzetközi fórumon. Az ötödik alkalommal megrendezett fórum középpontjában az EU-t érintő fontos kérdések állnak, mint az energetikai unió vagy a migráció. Az energiabiztonság megteremtése rendkívül nehéz feladatnak bizonyult az Európai Unió számára, mivel az EU tagállamainak energiafüggősége eltérő. Šefčovič szerint annak ellenére, hogy Norvégia nem tagja az EU-nak, kulcsfontosságú partnere az EU energiapiacának, a norvég gáz biztosítja majd az energiadiverzifikációt. A vasárnapig tartó pozsonyi fórumra ellátogatnak az EU tagállamainak pénzügyminiszterei, az EU öt biztosa, Hernádi Zsolt, a MOL-csoport vezérigazgatója, Rord Lien norvég energiaügyi miniszter és az ipartestületek képviselői. (nv)
