Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-29 / 252. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. október 29. KÖZÉLET I 3 Skócia újra szavazhat a függetlenségről Kaya Mar brit karikaturista a brexitről készült festményével jelent meg azon a bírósági tárgyaláson, amelyet brexitel- lenes aktivisták kezdeményeztek (TASR/AP-feivétei) NÉMETH VIKTÓRIA Veszélyben lehet az Egyesült Királyság egysége, miután Nicola Sturgeon, Skécia miniszterelnöke újra meglebegtette a skét függetlenségről szélé népszavazás lehetőségét. Emellett Északírországban is egyre fokozédik a feszültség. Az elemzők szkeptikusak egy újabb referendum sikerét illetően. Az edinburghi kormány a napokban társadalmi konzultációra bocsátotta a skót függetlenségről szóló népszavazás tervezetét, miután Sturgeon kormányfő kifejtette aggodalmát Nagy-Britanniának az Európai Unió egységes belső piacáról történő távozásával kapcsolatban. Skócia mellett Wales és Észak-írország is ragaszkodik Nagy-Britannia hozzáféréséhez az EU egységes piacához, azonban ha a brit központi kormány - Theresa May kormányfő ígérete szerint - 2017 márciusában aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, Skócia és a többi országrész is kilépésre kényszerül a közösségből. Egyelőre korántsem biztos, hogy egy újabb - a 2014-es skót népszavazáshoz hasonló - referendumot tartanak, ugyanis ez a brexit forgatókönyvétől függ. Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint a népszavazásra abban az esetben kerülhet sor, ha Nagy- Britannia az úgynevezett „kemény brexit” szerint távozik az EU egységes piacáról, azaz uniós egyezmények nélkül. A szigetország elsősorban a munkavállalók beáramlásának a korlátozását kívánja elérni, ami az egységes belső piac egyik alappillére. Ezzel szemben Skócia továbbra is nyitott maradna a külföldről érkező munkavállalók előtt. A hét folyamán tartott kormányközi konferencián, amelyen részt vett a brit központi kormány képviselője és a regionális kormányok - Wales, Skócia és Észak-írország - vezetői, nem derült ki, hogy Nagy-Britannia milyen módon kíván megválni a közösségtől. Sturgeon miniszterelnök szerint a „kemény brexit” elsősorban az országrész gazdaságát veszélyeztetné. A skót kormány még a nyár folyamán készített elemzésében ismertette a brexit negatív hatásait a skót gazdaságra nézve, miszerint 2030-ra jelentősen csökkenhet az országrész adóbevétele vagy akár a munkahelyek száma és a skótok életszínvonala. Ráadásul jelenleg a skót olajipart - ami a brit gazdaság egyik legnagyobb iparágazata - a zuhanó árak veszélyeztetik. Fontos kiemelni, hogy Édinburgh 2014-ben az északitengeri olajra építette az önálló Skócia költségvetését, ám az olajár csökkenését alábecsülték. Ezáltal kérdéses, hogy az ország gazdasága mennyire maradhatna stabil Nagy- Britannia nélkül. Az az elképzelés, miszerint Skócia az Egyesült Királyság és egyúttal az EU egységes belső piacának a része maradhatna, továbbra is a vita tárgyát képezi. Soeren Keil Nagy- Britanniában élő német politológus lapunknak azt nyilatkozta, hogy ebben az esetben kérdésessé válna Anglia, Skócia, Wales és Észak-írország egységes piaca. Skóciának nincs joga megvétózni az Egyesült Királyság és az EU között kötött egyezségek bármely részét. „Úgy gondolom, nem valószínű, hogy Skócia az Egyesült Királyság és az EU egységes piacának a része marad, ha a brit kormány a »kemény brexit« mellett dönt” - tette hozzá Soeren Keil. Ráadásul a brit kormány kizártnak tartja azt, hogy Skócia számára speciális feltételeket fogadjanak el, ugyanis az veszélyeztetné az Egyesült Királyságnak mint egységes államalakulatnak az érdekeit. A brit álláspont szerint ez korlátozhatná a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyságon belül. A társadalom megosztott Nicola Sturgeon kormányfő a népszavazás lehetősége kapcsán megjegyezte: a brexittel a brit kormány tovább növelte a be nem tartott ígéretek számát. Soeren Keil szerint a skót politikussal egyet lehet érteni, mivel 2014-ben a népszavazás során az Egyesült Királyság azzal érvelt, hogy Skócia uniós tagságát az garantálná, ha továbbra is Nagy-Britannia része marad. Ha azonban Skócia önálló állammá válnak, Skócia nem lehet automatikusan tagja az EU-nak. „Ez az ígéret azonban megtört 2016 júniusában, amikor a skótok kétharmada az EU- tagság, míg Nagy-Britannia mint egész a kilépés mellett voksolt” - tette hozzá Keil. Az edinburghi kormány álláspontja szerint Skócia akarata ellenére lép ki az Európai Unióból, miután a júniusi, EU- tagságról szóló népszavazás során a skótok 62 százaléka és az észak-írek 56 százaléka a bennmaradás mellett voksolt. Ezért a kormány a választópolgárok kezébe kívánja adni a döntést az északi országrész függetlenségéről. Az elemző szerint a Skót Nemzeti Párt (SNP) csak abban az esetben rendez egy újabb népszavazást, ha biztos abban, hogy a skótok megszavaznák az ország függetlenedését az Egyesült Királyságtól. A 2014-ben tartott referendum során a választópolgárok 44,7 százaléka voksolt a függetlenség mellett, és 55,3 százalékuk az Egyesült Királyságtól történő elszakadás ellen szavazott. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint azonban a skót önállósodást támogatók tábora a brexit után sem nőtt, így egyelőre a napokban ismertetett népszavazás lehetősége nem élvez kellő támogatottságot a közvélemény részéről, ami azonban a szakértő szerint még változhat. „Sók függ az Egyesült Királyság és az EU között zajló tárgyalásoktól. Amennyiben a sziget- ország elhagyja az egységes piacot, és bekövetkezik az úgynevezett kemény brexit, azt követően a közvélemény változhat Skóciában, és az SNP második népszavazást fog kezdeményezni a függetlenségről” - tette hozzá Soeren Keil. Egy ilyen forgatókönyv mellett már a központi brit kormány szerepe is mérvadó. Ugyanis a brit alkotmány szerint egy országrész egyoldalúan nem írhat ki népszavazást, ehhez szükség van a britek beleegyezésére is. A jelenlegi brit kormány - Theresa May vezetésével - nem támogatja a skót kormány javaslatát, annak ellenére, hogy az angolok éppen a demokratikus elvekre hivatkozva tették lehetővé az EU-tagságról szóló népszavazást. „Úgy gondolom, ha elég erős társadalmi támogatás lenne a második szavazás mögött a skótok részéről, a brit kormány be kellene hogy adja a derekát. De jelenleg a nyomást az SNP és a skót kormány gyakorolja rájuk, nem a skót társadalom” - tette hozzá Soeren Keil. Az EU- ban maradnának Ha mégis sor kerülne egy sikeres népszavazásra, Skócia mint önálló európai ország - az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének értelmében - kérhetné csatlakozását az európai közösséghez. Amit minden bizonnyal megtenne, mivel az országrész az EU egységes belső piacának a részese kíván maradni. „A nép könnyen befolyásolható populisták vagy szélsőségesek által, vagy mint ahogy az Egyesült Királyságban történt, szimplán hazugságokkal." Soeren Keil politológus Azonban egy új állam csatlakozásának feltétele, hogy egyik tagállam se vétózza meg. Az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők egyhangúlag döntenek a tagjelölt státuszáról, itt pedig néhány tagállam ellenezhetné Skócia felvételét az EU-ba, köztük Franciaország Korzika miatt, Spanyolország a katalánok önállósodási törekvései miatt, de akár Szlovákia és Románia magatartása is kérdéses ezzel kapcsolatban. Soeren Keil szerint viszont elképzelhető, hogy Skócia csatlakozását támogatnák až unió tagállamai. „Ráadásul az esetleges csatlakozása nem volna olyan hosszadalmas, mint korábban a keleteurópai államok csatlakozása, mivel Skócia Nagy-Britannia részeként több mint negyven éve tagja az EU- nak.” Bizonytalan északírek „Valódi kockázatnak tűnik, hogy a brexit eredményeként új országhatár lesz Írország és Észak-írország között” - mondta Soeren Keil. Az új országhatár ugyanis megnehezítené annak a több ezer munkavállalónak a helyzetét, akik naponta utaznak délre, valamint nemcsak az országrész gazdaságát és Írországgal folytatott külkereskedelmét sújtaná, hanem a több éven át tartó békefolyamatot Írország és Észak-írország között. Nagy-Britannia kilépésével az országrész exportja a magas vámtételek miatt kárt szenvedhet. Ráadásul mindezt tovább bonyolítja az országrész ingatag belpolitikai helyzete, ami a szakértő szerint új feszültségeket szülhet Észak-írországban. Az országrészben 2016 júniusában a választópolgárok 56 százaléka szavazott a bennmaradás mellett, és a skótokhoz hasonlóan nem akarnak megválni az EU egységes piacától. Kell-e népszavazás? Az EU-tagságról szóló júniusi brit referendum az első lépcsőfoka Nagy-Britannia távozásának az európai közösségből. Annak ellenére, hogy az érvényes referendum semmire sem kötelezi a parlamentet, a brit kormányfő nyilatkozataiban leszögezte: tiszteletben tartják a választópolgárok döntését és a jövő évtől kezdetét veszi a legalább kétéves kilépési folyamat első szakasza. A brit kormány nem áll készen az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások megindítására, amit bizonyíthat az is, hogy a kilépési tárgyalások forgatókönyve korántsem világos és nem átlátható, még a skót, walesi és északír regionális kormányok számára sem, amelyek nem nézik jó szemmel, hogy nincsen semmilyen beleszólásuk az ügybe. A szakértő szerint komoly problémához vezethet, hogy ha az olyan fontos kérdéseket, mint az Egyesült Királyság EU-tagsága vagy az unió migránsokkal kapcsolatos lépései, a politikusok visszaadják az emberek kezébe. A demokratikus rendszerekben azért választunk politikusokat, hogy ők hozzák meg a fontos döntéseket, egyúttal a választók a politikusokra ruházzák át a döntéshozást. „A nép nem értheti és nem láthatja át teljesen ezeket az összetett kérdéseket, és könnyen befolyásolható, populisták vagy szélsőségesek által, vagy mint ahogy az Egyesült Királyságban történt, szimplán hazugságokkal” - mondta lapunknak Soeren Keil. Hogyan szavaztak a brexitről? ► Egyesült Királyság: 51,9% a távozás, 48,1% a maradás mellett ► Anglia: 53,3% a távozás, 46,7% a maradás mellett ► Wales: 52,5% a távozás, 47,5% a maradás mellett . ► Skócia: 38,0% a távozás, 62,0% a maradás mellett ► Észak-írország: 44,2% a távozás, 55,8% a maradás mellett Nicola Sturgeon skót kormányfő a londoni Downing Streeten (TASR/AP-feivétei)
