Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-27 / 250. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. október 27. HASZNOSTANÁCS I 9 Változó halottak napi szokások ÖSSZEFOGLALÓ Amint véget ért a nyári grill- partik szezonja, a kereskedők máris kirakták a halottak napi portékáikat: hetek óta gyer­tyák, mécsesek, krizantémok, tökök, cukorkák, ijesztő maszkok sokaságából válogathatunk az üzletekben. Mindez azonban csak eszköz - végső soron nem az a lényeg, ki mit visz a temetőbe, hanem a megemlékezés a fontos. Az elkövetkező napokban sokan útra kelnek, felkeresik rokonaikat, együtt látogatnak a temetőbe. Egyesek templomba mennek és imádkoznak, mások pedig hallowe- enpartira készülnek. De olyanok is akadnak, akik egy nap alatt győznek mindent: a miséről sietnek gyertyát gyújtani, a temetőből pedig rohan­nak a boszorkányok és más ijesztő figurák maszkabáljába. Közben pe­dig elfeledkezünk arról, valójában miről is szól a mindenszentek és a halottak napja. Pszichológusok szerint az ünnepeknek nem a for­mális temetőlátogatásról kellene szólniuk: nem az a lényeg, hogy mi­nél díszesebb koszorút, a lehető leg­nagyobb csokor virágot, vagy minél több gyertyát helyezzünk el a síro­kon, hanem lassítanunk kéne, meg kell állnunk egy pillanatra, és tuda­tosítanunk kellene halandóságun­kat, meg kellene emlékeznünk sze­retteinkről. Virtuális sírok Noha október vége, november eleje Szlovákiában egy kisebb nép­vándorlásra hasonlít, hiszen ilyen­kor a távolabbi sírhelyeket is fel szoktuk keresni, szakemberek sze­rint a temetőbe járás hagyománya fokozatosan kezd a háttérbe szorul­ni. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években sok helyen szerveznek hal­TEMA: mindenszentek és halottak napja ? loweenpartit, másrészt az internet és a számítógépek korában az emberek egyre inkább elkényelmesednek, és mindent a számítógép mellől, onli­ne akarnak elintézni. Ezzel össz­hangban már kialakítottak virtuális temetőket is. Ez azt jelenti, hogy a világhálón az igazi temető alapján megalkottak egy digitális térképet, ahol a látogató - miután kikeresi a megfelelő sírhelyet -, ráklikkel a felkínált virágcsokorra és gyertyára, és néhány pillanat alatt kidíszíti a virtuális sírt. Eleinte az online sír­helyeken csak gyertyákat lehetett gyújtani és koszorút lehetett elhe­lyezni, a nagy érdeklődésre való te­kintettel azonban fokozatosan bő­vítik a szolgáltatásokat. Napjaink­ban a virtuális sírhelyekhez már in­formációkat, fényképeket is lehet csatolni a halottakról, így a családok egyfajta krónikát alakíthatnak ki, mely megmarad a későbbi generá­ciók számára. A szentek kultusza Az idősebbek és a konzervatívab­bak szerint csak úgy lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak, ha személyesen keressük fel a sírokat. A temetőlátogatás ősrégi szokás, ugyanakkor évszázadokkal ezelőtt az emberek csak ritkán, egyházi ünne­pekkor jártak a sírokhoz, és azokat semmivel sem díszítették. A virág­csokrok és a gyertyák csak a 20. szá­zadban jelentek meg. A minden­szentek ünnepe a katolikus keresz­tény egyház saját ünnepe, ami a tör­ténelem folyamán összekapcsoló­dott az ősszel tartott ősi kelta Sam- hain pogány ünneppel. A Samhain jelentette a kelta népek számára az újév, valamint a tél és a sötétség kez­detét. Úgy hitték, hogy az ünnep éj­szakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel az év során elhunyt lelkek ezen az éjjelen vándorolnak át a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoz­tak, hogy megkönnyítsék a vándor­lásukat. A keresztény közösségek a hetedik századtól kezdődően ünnep­ük a szenteket. így a pogány halot­takra emlékező ünnep mindenszen­tek ünnepeként élt tovább. A római katolikus egyház a 9. században vezette be a halottak emlékének szentelt napot, az evan­gélikusok a múlt század első felétől gyújtanak gyertyát, mely az örök életet jelképezi. Míg a minden­szentek ünnepe a katolikus egyház­ban az összes üdvözölt lélek em­léknapja, a reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak nap­ja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus ha­lotti kultuszt, és a katolikus szen­teket sem ismerik el. Az evangéli­kusok megtartják a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a halottak napi szokások - a gyertyagyújtás és sír­gondozás - új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás. (sza) Utazás halottak napjára Október végén, november elején valóságos kis népvándorlás indul meg, ezért az ünnepek alatt a vasút megerősíti a járatokat. A leg­nagyobb érdeklődés évek óta a Pozsony-Kassa útvonal iránt van, de a többi országrészbe is sokan utaznak, ezért tanácsos előre beszerezni a helyjegyeket. Menetjegyet akár 60 nappal előre is le­het vásárolni, ezt a legkényelmesebben és a leggyorsabban az in­terneten keresztül lehet megtenni a www.zssk.sk honlapon. A bu­szok is ünnepi menetrend szerint közlekednek, s ebbe már előre beépítették a megerősített járatokat. Buszjegyet is lehet az inter­neten keresztül előre venni a www.slovaklines.sk weboldalon. Milyen színű gyertyát gyújtsunk? Sok európai országban szo­kás, hogy mindenszentek és ha­lottak napján az emberek meg­látogatják és rendbe teszik el­hunyt hozzátartozóik sírját, vi­rágot visznek és gyertyákat, mé­cseseket gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jel­képezi, a katolikus egyház szer­tartása szerint a temetők „nagy keresztjénél”, a „mindenki ke­resztjénél” elimádkozzák a min­denszentek litániáját, és meg­áldják az új síremlékeket. Egyes vidékeken régebben harangoz- tattak is a család halottaiért. Sírok díszítése A sírok virágokkal és koszo­rúkkal való feldíszítése a 19-20. században terjedt el német ka­tolikus hatásra. E szokást nem­csak a katolikusok, hanem a pro­testánsok és a nem hívők is át­vették. Mivel a krizantém fehér és színes változatai minden­szentek és halottak napja körül nyílnak, leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Elter­jedt szokás volt az is, hogy ha valaki nem tudott elmenni a te­metőbe, az otthon gyújtott gyer­tyát a halottja tiszteletére. Ré­gebben azt figyelték, hogy kinek ég el hamarabb a gyertyája, mert a népi hiedelem szerint az hal meg előbb a családban, akié előbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyújtás szokásáról ke­reszténység előtti eredetet felté­teleznek. Ok azt tartják, hogy azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek meleged­ni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve hogy visszatalál­janak sírjaikba, és ne nyugtala­nítsák az élőket. Lila és sárga Egyes feltételezések szerint az sem mindegy, hogy mikor mi­lyen gyertyát gyújtunk. Jan Sa­avedra cseh lélekbúvár szerint főleg a gyertya színét kell meg­fontoltan kiválasztani, ugyanis mindegyik színnek megvan a maga jelentése. A fehér semle­ges, megnyugtató árnyalat, alá­zatot, békét, pozitív energiát su­gároz - ilyen színű gyertyát bár­mikor használhatunk, nem csak mindenszentekkor. Halottak napján a lila ideális választás - megnyugtat, serkenti az emlé­kezést, segít ellazulni. A piros is nyugtat, segít csökkenteni az ünnepek alatt felgyülemlő érzel­mi feszültséget, s mivel ez vi­dám szín is egyben, erővel, örömmel ruházhat fel, de ag­resszivitással is párosulhat. „A sárga tökéletesen illik a minden­szentekhez. Bölcsességet jelké­pez, megtisztít a bűnöktől és arra ösztönöz, hogy bocsássunk meg magunknak” - magyarázta a szakértő. A kék ugyancsak nyu­galmat, belső békét, kiegyensú­lyozottságot, bizalmat jelképez. „Az következő napokban álljunk meg egy pillanatra, emlékez­zünk, s amikor úgy érezzük, le­zajlott bennünk ez a lelki folya­mat, nézzünk bele a lángba, s nyugodt szívvel mondjuk ki hangosan: csodálatos volt, most már továbbléphetek” - tette hoz­zá Saavedra. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: INGATLANOK BÉRBEADÁSA ■ MIKOR KELL ADÓT FIZETNI, MILYEN KÖTELESSÉGEI VANNAK A BÉRLŐNEK ÉS A TULAJDONOSNAK A gyertyagyújtást a legkisebbek is szeretik (Ján Krošlák illusztrációs felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents