Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-01 / 228. szám, szombat
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. október 1. I 7 Ellendrukkerek Egészségügyi kérdés:-lenyelik a békát a smeres képviselők? LAJOS P. JÁNOS T íz év helyben járás, időnként visszafelé lé- pegetés után talán esély van arra, hogy a következő években óvatos fejlődés induljon el az egészségügyben. Ez látszik legalábbis Tomáš Drucker egészségügyi miniszter napokban bemutatott, viszonylag részletes terveiből. Vizitdíj és ágydíj ugyan nem lesz, de a populista szótárt kidobták a minisztériumban. Nem árt visszanézni a Smer 2006- os választási győzelme óta eltelt tízéves időszakra. Ficóék akkori győzelmét jócskán elősegítette, hogy Rudolf Zajac egészségügyi reformjainak visszafordítását ígérték. Ebből végül csak a különféle díjak eltörlése lett, az egészségügy további reformját lehetetlenné tette a kampányban használt smeres retorika - a mindenkinek járó teljesen ingyenes egészségügy. Ugyan mindenki tudja, hogy az egészségügyért fizetni kell, és nem csak azért, mert a gyógykezelés egyre drágább. Azért is, mert amit ingyen adnak, azt általában nem értékeljük, és pazarlóan bánunk vele. Az „ingyenesítés” azóta is folytatódott, és kiegészült a „gonosz” biztosítók elleni harccal. Ezt a trendet a Radičová-kormány szűk kétéves időszaka sem törte meg, egészségügyi miniszterének, Ivan Uhliariknak sem volt átfogó koncepciója. Miközben Fico a biztosítók elleni (szélmalom)harccal, a nyereségük „államosításával”, majd az egészségbiztosítók felszámolásának tervével foglalkozott, pártjának kassai szárnya mindent megtett, hogy minél nagyobb hasznot húzzon az egészségügyből. Az eredményt láttuk, a tárca élén olyan miniszterek váltották egymást, akiknek szinte beleszólásuk sem volt a dolgokba, csak a Smer „kassai szárnyának” kiszolgálói voltak. A kórházak eladósodása folytatódott, és egyre- másra robbantak ki a botrányok a túlárazott közbeszerzések és előnytelen szerződések miatt. Nem jelenthető ki biztosan, hogy a helyzet megváltozott, de Drucker menetrendje legalább kis reményt ad a pozitív változásokra. Az első próba az előjegyzési díj visszaállítása lesz. Nem ez fogja megmenteni az ágazatot, a kórházak adósságát sem ebből fogják kifizetni, de megmutatja, hogy a miniszternek mennyire van szabad keze a tárcánál. Az előjegyzési díj eltörlése ugyanis az emberek számára is nyilvánvalóvá tenné, hogy a Smer visszalépett korábbi pozíciójából, és kénytelen elismerni, hogy a piac szabályai - legalább részben - az egészségügyben is működnek. A parlamenti szavazás azt is megmutatja majd, hogy a koalíció mennyire egységes, és Fico mennyire gondolja komolyan, hogy az egészségügynek válságmenedzserre van szüksége - így mutatta be ugyanis Druckert. És kiderül az is, hogy a smeres képviselők közül hányán tudják lenyelni a békát, és rövid időn belül ugyanarról a dologról ellentétesen szavaznak. Ez néhányuknak, például az előjegyzési díj eltörlését annak idején előterjesztő Juraj Blanámak biztosan nem lesz könnyű. JÖHETNEK A KUVYAFEJŰ Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az egri vár védelmi rendszerét ellenőrzi (Cartoon izer) Szűkösen E ddig is érzékeltem, hogy nem vet fel a pénz. Vajas kifli-paprikás krumplinapok hó végén, ruházat a turkálóból, téli kabát ötévente, nyaralás sohanapján. De most már legalább tudom, hogy nagyon sokan így vannak ezzel. Olyan sokan, hogy az már negatív statisztikai tényező. Az Allianz biztosítási csoport friss vagyonosodási listáján Szlovákia 53 ország közül a 40. helyen szerepel. Két éve még a 38. helyen álltunk. És ha hiszik, ha nem: ezt is a saját bőrömön érzem. Például két éve még a drágábbik csípős kolbászt vásároltam ama bizonyos hó végi paprikás krumpliba, most meg a legolcsóbból is csak feleannyit teszek bele, és úgy is nagyon finomnak találom, illetve jól lehet lakni vele. Viszont az is tény, hogy sokkal ingerlékenyebb vagyok felfoghatatlan túlköltések hallatán. A héten például egy Brüsszelben dolgozó rokonomon képedtem el, aki Pozsonyban járván elugrott fodrászhoz, és 150 eurót fizetett a festésért-vágásért. Eleve egy francia tulajdonú nemzetközi fodrászatlánc helyi képviseletét nézte ki magának az interneten, és nagyon elégedett volt az eredménnyel, mivel jelenlegi lakhelyén a hosszabbik” fodrásznője dolgozik ennyiért. Még jó, hogy nem ajánlottam figyelmébe a házunkban dolgozó derék haj formázó szakembert, akihez bőven elég előző nap bejelentkezni, és sosem kér többet 30-35 eurónál. Régiónkban tehát Szlovákia lakossága a legszegényebb, ami az elemzők szerint konzervatív pénzügyi szokásainkkal magyarázható. A listán Csehország a 26., Magyarország a 30., Lengyelország pedig a 36. helyen áll. Nálunk átlagosan 5300 euró az egy főre jutó vagyon, a csehországi 6540, a magyarországi 10 562 euróhoz képest ennyi van a polgárok bankszámláján vésztartalékként, vagy gond nélkül elkölthető pénzként. Ez jóval, de tényleg jóval több, mint amennyit én fel tudnék mutatni, ha pisztolyt nyomnának a fejemhez. Ráadásul sosem gondolkodtam például nagyobb hozamot nyújtó részvények vásárlásán. Ezzel is a tipikus szlovákiai hozzáállást képviselem, mivel európai viszonylatban nálunk a legnagyobb azok aránya, akik szerény megtakarításaikat kis hozamot biztosító bankbetéten tartják, a kisebb kockázat miatt. De mivel Pozsonyban élek, néha alkalmam nyílik átrándulni a határ menti Kittsee-be, ahol sok mindent - főleg élelmiszert - az itthoni áraknál olcsóbban tudok venni. Pedig az osztrák és a hazai fizetéseket össze sem lehet hasonlítani. Csak az érdekesség kedvéért: Ausztriában az egy főre jutó pénzügyi vagyon eléri az 51 ezer eurót. Ami még mindig eltörpül a svájci polgárok átlagos megtakarításaihoz képest. Ott ez az összeg eléri a 170 ezer eurót. Erre szoktam mondani, hogy nókomment. A Smer és a szocialisták MÓZES SZABOLCS ociáldemokratapárt a Smer vagy inkább jobboldali formáció? Lehet, hogy egyik sem? Boris Zala EP-képviselő távozása miatt merült fel ismét a kérdés. A Smer identitása gyakorlatilag megalakulása óta vitatéma. Robert Fico - többek között Boris Zalával - úgynevezett harmadikutas pártként hozta létre a Smert, ami akkor az ő olvasatukban azt jelentette, hogy se nem jobb, se nem bal. „Nem az a lényeg, hogy fekete vagy fehér a macska, hanem hogy fog-e egeret” - mondta akkor az ellenzéki Fico. A döntés pragmatikus volt, a magát lejárató baloldali SDE-től, valamint a reformjobboldaltól is meg akarta különböztetni magát. Amint az SDĽ kiesett a parlamentből, a Smer ideológiai pozíciót váltva elfoglalta a helyét - ez ugyanakkor nem csak pragmatikus döntés volt, Fico korábban is a baloldali gazdaságpolitikai döntések felé inklinált, Zala pedig a szociáldemokrácia egyik hazai apostola volt. Bő tíz éve a Smer szocialistaként definiálja magát, ám továbbra is vitatéma maradt vélt vagy valós baloldalisága - a nyugati szocdem pártok ugyanis más témákat (pl. az úgynevezett új kisebbségek ügyét) is fontosnak tartják. A kérdés viszont összetettebb. A baloldaliság, a jobboldaliság, a liberalizmus és a konzervativizmus is részben mást és mást jelent Európa különböző részein. Mások a hangsúlyok, kicsit mások az irányok. Másrészt a baloldal témái is jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. A nyugati baloldal válsága a 70-es, 80-as években kezdődött, a hagyományos tételeket részben feladva a 90-es években a Tony Blair és Gerhard Schröder nevével fémjelzett harmadik út lett az új ideológiai alap. A gazdasági kérdések mellett a hangsúlyossá váló kulturálisetikai kérdésekben pedig liberális megközelítést importáltak. Az utóbbi évek viszont ismét a baloldal válságáról szólnak, a brit Munkáspárt például szocialista fordulatot vett, hasonló tendenciák figyelhetők meg részben a dél-európai államokban is. Éppen ezért a Smer baloldaliságának mértéke attól is függ, mihez, kihez méljük. De van egy másik szempont is: a Smer túl nagy párt ahhoz, hogy ne vegye figyelembe a társadalom többségi véleményét. Azokra a formációkra, amelyek egyedül dominálják a terepet, tipikus egyfajta hozzáidomulás a többségi nézethez: ami egyszerre bosszantó és logikus jelenség. Ha például az emberek 90%-a nem változtatná meg a házasság definícióját, akkor egy nagy párt - akármennyire is progresszívnek gondolja magát - nem fogja kitűzni a szivárványos zászlót. És főleg nem mehet szembe egyszerre több többségi nézettel. Persze ez a jobboldalra is igaz: amíg az emberek többsége számára elfogadható az abortusz, addig egy, az élet védelmét komolyan vevő konzervatív nagy párt - ilyen most nálunk nincs - sem tud ebben a kérdésben fordulatot elérni. Szép lassan lehet a többségi véleményt formálni, dolgozni vele, ám a Smer ehhez túl óvatos - vagy inkább túlságosan bizniszorientált. Az értékrendbeli témák hidegen hagyják. S itt érünk a lényeghez: a Smer nem nemzeti-konzervatív párt, de nem is valódi szociáldemokrata. Utóbbi egy címke számára, ami nyomokban megtalálható vezető tagjai többségének gondolkodásában, ám ahhoz túlságosan hatalomféltők, hogy az új baloldal témáit megnyissák. A biznisz ugyanis mindig fontosabb, mint az értékek. FIGYELŐ Orbán jövője a tét A magyar népszavazással foglalkozik az európai sajtó. A cseh Hospodáfské Noviny szerint Orbán V iktor Európa megmentőjének tartja magát, de vékony jégen táncol. Ha nem lenne meg az 50 százalékos részvétel, az azt jelentené, hogy kezdi elveszíteni a támogatottságát, amivel a Jobbik nyer. „A tét nem Európa és Magyarország jövője, hanem elsősorban Orbán jövője” - írta a cseh lap. A francia Le Monde megjegyezte, hogy miközben a magyarok utálják a gazdasági bevándorlókat, ezres nagyságrendben álmodoznak a kivándorlásról. Országszerte több száz betöltetlen helyre keresnek munkavállalókat, miközben az aktív lakosság 10 százaléka, mintegy 400 ezer ember jelenleg Nyugat- Európában dolgozik, s a határterületekről 100-150 ezren ingáznak ausztriai vagy szlovákiai munkahelyükre. A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera úgy véli, a népszavazás látszólag a menekültekre vonatkozik, valójában „próbálkozás, egy faltörő kos a közösségi kötelességekkel szemben”. A Frankfurter Allgemeine A magyarok és a menyét alábecsült veszélyessége címmel kiemelte, hogy „sajátságos módszerekkel” folyik a mobilizálás. A budapesti pokolgépes merényletről és más ügyekről, így a párizsi merénylők budapesti tevékenységéről szóló hírek „a népszavazás fényében nézendők”. , Az ellenoldal sem lazsál”, ezt jelzi a Human Rights Watch és az Amnesty International jelentése a magyar biztonsági szervek emberi jogok rendszerszerű megsértéséről. Orbán Viktor a menekültpolitikájával jobbról előzte Vona Gábort, azonban a népszavazásnak nincs jogi következménye, és ezt a részvételi hajlandóságról szóló felmérések alapján széles körben tudja a lakosság. A kormány ezért „nyomásgyakorlással és fenyegetéssel” igyekszik növelni a részvételt. A Süddeutsche Zeitung Budapesti rémtörténetek címmel azt írta: fé- lelmi propaganda, megfélemlítés, hazugságok - a Fidesz semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy lázítsa az embereket”. A német lap példaként hozza fel Kosa Lajos fi- deszes frakcióvezető egy abonyi lakossági fórumon tartott másfél órás előadását, amely túlzások és valótlanságok keveréke volt, s ilyen propagandashow-t Németországban csak jobboldali radikálisoktól lehetne hallani. (MTI)
