Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-01 / 228. szám, szombat
8 I KULTÚRA 2016. október 1. | www.ujszo.com Tim Burton újra varázsol Egy ötletes, eredeti alkotás, amelynek alapján úgy tűnik, a rendező lassan visszatalál önmagához (Képarchívum) KACSINECZ KRISZTIÁN Az olyan modoros giccspará- dék után, mint az Alice Csodaországban, vagy az Éjsötét árnyék, valódi felüdülés Tim Burton legújabb alkotása, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei. Igazi burtonös mese, mindennel, ami kell: számkivetett, különc főhőssel, egyedi hangulattal, groteszk ós horrorisztikus elemekkel, meg persze egy kis fekete humorral. Sőt, egy rövidke, stoptrükkre építő bábanimáció is belefért, visszautalva a mester legkorábbi munkáira. Kimaradt viszont Johnny Depp, Helena Bonham Carter, na meg Burton házi zeneszerzője, Danny Elfinan is, de őszintén szólva egyikük hiánya sem tűnt fel túlságosan. Az alapanyagot ezúttal Ransom Riggs világhírű (egyébként többek között Burton hatására írt) regénye szolgáltatta, melyet késő viktoriánus korabeli, erősen vitatott hitelességű fotók ihlettek láthatatlan, lebegő, sziklákat emelgető és egyéb különleges képességekkel felruházott gyerekekről. Riggs meséjében ők egy Waleshez közeli szigeten élnek, a társadalomból kivetve, szigorú, de szeretetteljes patrónájuk, Vándor- sólyom kisasszony (Eva Green) védőszárnyai alatt. Jake (Asa Butterfield), a Floridában élő különc, meglehetősen lúzer beütésű kamasz nagyapja meséi alapján jut el hozzájuk, hogy rövid úton kiderüljön: Mind különlegesek valójában ő is közéjük tartozik, tehát nem is annyira átlagos, mint amilyennek gondolta magát (minő meglepetés!). Sőt, csak az ő segítségével tudják legyőzni az ellent, a különleges gyerekekre vadászó, halhatatlanságot hajszoló őrült tudóst, Barront. Utóbbit Samuel L. Jackson alakítja, akinek megint hihetetlenül jól áll az eszelős gonosz szerepe; karaktere egyben a sötét humor legfőbb forrása a filmben. Üdítő, hogy Éva Greenre ezúttal nem a hányatott sorsú, az egész világon bosszút állni akaró végzet asszonya szerepet osztották ki. A kissé őszbe forduló, de azért még jórészt ébenfekete haját szürreális kontybán hordó, kacéran pipázgató anyafigurát, aki egyetlen pillantásával a földbe döngöl minden, a gyerekeire kezet emelő rosszfiút és agyatlan szörnyet, éppoly hitelesen alakítja, mint az előbbit. Igazán kár, hogy a film utolsó harmadában már csak sólyom képében van jelen. Green és Jackson felettébb szórakoztató játéka mellett a sejtelmes és álomszerű, tipikusan burtoni látványvilágra sem lehet panasz, melyet csak a film végi, 21. századi vidámpark képei bontanak meg kissé. Ezt azonban megbocsáthatjuk az igazán ötletes, technós aláfestéssel vívott csontvázcsatáért cserébe. Sok más filmmel ellentétben ezúttal nem zavaró tényezőként lép fel a 3D technika. A térben látás lehetősége néhány jelenetben kifejezetten fokozza a hatást, sőt már-már rabul ejt, feledtetve, hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a vászon vir- tualitása. Az idővel is játszani próbáló mese egy ponton kissé túlbonyolódik és helyenként már-már követhetetlen a történet: a gyerekek egy időhurokban mindig ugyanazt a napot élik újra, csakhogy több párhuzamos időhurok is létezik, melyek folyton megszűnnek, majd újak keletkeznek. Bár az is kétségtelen, hogy a film egyik legszürreálisabb, „legburtonibb“ jelenete éppen ennek az időgubancnak köszönhető: a gyerekek kivonulnak a zuhogó esőben a sötét éjszakába, német bombázók húznak el az árvaház felett (1943. szeptember 3-át újuk), majd egy ósdi gramofonból szóló szvingsláger ütemeire VándorsóFILMKOCKA Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei Színes amerikai-belga-angol kalandfilm, 2016,127 perc ■ Eredeti cím: Miss Peregrine's Home for Peculiar Children ■ Szlovák cím: Domov pre neobyčajné deti slečny Peregrinovej ■ Rendező: Tim Burton ■ Forgatókönyvíró: Jane Goldman, Ransom Riggs ■ Zene: Michael Higham, Matthew Margeson ■ Operatőr: Bruno Delbonnel ■ Szereplők: Eva Green, Samuel L. Jackson, Asa Butterfield, Allison Janney, Ella Purnell, Judi Dench, Rupert Everett A film előzetesét megnézhetik U. 5' azujszo.com-on. lyom kisasszony egy törtmásodperccel a bomba becsapódása előtt visszapörgeti míves zsebóráját. Aki pszichológiai mélységekig leásó, a különcök lelkivilágát kive- séző drámát vár, az valószínűleg csalódni fog. A néhány klisés momentumot leszámítva - megkésett szerelmi vallomás a halottnak hitt lánynak, a főhős hosszas, könnyes búcsúja a gyerekektől - a film mégis ötletes, eredeti alkotás, amelynek alapján úgy tűnik, Tim Burton a sok kisiklás után lassan visszatalál önmagához. És hogy újra meg újra ugyanazt a filmet forgatja le, csak kicsit másképp? Ez igaz Woody Al- lenre is, mégsem vonjuk kétségbe a zsenialitását. Az irodalmi Nobel-díj esélyesei RÖVIDEN Emléktáblát kapott Tommy Ramone Budapest. Tommy Ramone (Erdélyi Tamás), a legendás amerikai Ramones egykori dobosa tiszteletére emléktáblát avattak szülőházánál, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út 36- 38., a Toldi mozi bejáratánál. A zenész 1974 és 1978 között volt a Ramones tagja. Hétéves korában, az 1956 októberét követő megtorlások miatt kellett szüleivel elhagynia hazáját, az emléktáblát a forradalom 60. évfordulója alkalmából is állították. Tommy Ramone az egyetlen Magyarországon született zenész, aki bekerült a Rock and Roll Hírességek Csarnokába. A Ramones a rockzene történetének egyik legnagyobb hatású zenekara. A nyers, lecsupaszított, kétperces számokat produkáló punk-rock csapat 1974 és 1996 között 2293 koncertet adott. Nevüket Paul McCartney ihlette, aki egy időben Ramone vezetéknevet diktált be a portán, ha inkognitóban szeretett volna megszállni egy hotelban. A zenekar négy alapítója közül ma már senki sem él: az alkohollal és kábítószerrel átitatott történet áldozatai közül Joey, az énekes 2001 -ben, Dee Dee, a basszus- gitáros 2002-ben, Johnny, a gitáros 2004-ben, Tommy tavalyelőtt hunyt el, 65 éves korában. (MTI, juk) LAKATOS KRISZTINA A hétfőn induló Nobel-hét •lőtt néhány nappal csúcsra járnak az onlins fogadóirodák: mivel relsváns információkat a jelöltek személyéről nem szivárogtat ki a Svéd Királyi Akadémia, csak az oddsok alapján találgathatjuk, ki esélyes az irodalmi Nobel- dfjra 2016-ban. Két magyar szerző is tanyázik az élmezőnyben: Nádas Péter ós Krasznahorkai László. Nádas Pétert évek óta az esélyesek között emlegetik (a fogadóirodák adatait összesítő nicerodds szerint ezekben a napokban a 9. helyen áll), Krasznahorkai László pedig tavaly tört fel a Nobel-listán, miután megkapta a Nemzetközi Man Booker- díjat (most all. helyen hozzák). Egyébként az élmezőny az utóbbi évekhez viszonyítva minimális változást mutat. A lista élén megint Murakami Haruki japán prózaíró áll (a Ladbrokesnél ötszörös pénzt fizetne a győzelme), őt követi Ado- nisz szír költő (6:1), Philip Roth amerikai író (7:1), valamint a kenyai Ngugi Wa Thiong'o (10:1). Az „üldözőbolyban” Ismail Kadaré, Javier Marias, Joyce Carol Oates, Jon Fosse, Peter Handke, Amos Oz, valamint a két magyar szerző kapott helyet, az ő győzelmük 16-25-szörös pénzt hozna a fogadóknak. Nádas Péter akkor is ünnepel, ha nem jön össze a Nobel-díj: kereken 30 éve jelent meg az Emlékiratok könyve (Fotó: pim) Az előbbiekben nevesített tucatnyi szerző között egyetlen „meglepetésember” akad: Javier Marias spanyol elbeszélő most bukkan fel először az élmezőnyben, noha a legtöbbet fordított kortárs spanyol szerzőként tartják számon. (Ezt bizonyítja, hogy magyarul is megjelent négy könyve: az első, A szívem fehér című regény 1998-ban, az eledKrasznahorkai László tavaly ugrott előre a fogadóirodák listáin, miután megkapta a Nemzetközi Man Boo- ker-díjat (Képarchívum) dig utolsó, az Amikor halandó voltam című novelláskötet 2008-ban.) Hasonló pozícióból indult 2014-ben a francia Patrick Modiano: előzmények nélkül tűnt fel a listán - aztán a bejelentés előtti napon a második legesélyesebb lett, végül ő kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. A francia szerző csakúgy, mint 2013-ban Alice Munro kanadai elbeszélő, 2012-ben Mo Jen kínai prózaíró, tavaly pedig Szvetlána Alek- szijevics fehérorosz írónő Murakami Harukit körözte le. A hazája határain kívül is roppant népszerű japán szerzőt a fogadóirodák évek óta a legesélyesebb jelöltként hozzák a listáik élén, de úgy tűnik, ízlésük eddig nem volt kompatibilis a Svéd Akadémia szempontrendszerével. Az elmúlt években egyébként rendre az a forgatókönyv érvényesült, hogy a végül győztesként kihirdetett szerző az utolsó napokban a fogadóirodák listáin a második helyet foglalta el. Ha a jelenlegi állapotból indulunk ki, a Párizsban élő szír költő, Adonisz (eredeti nevén Ali Ahmad Szaid Eszber) győzelmére lehet érdemes fogadni. Az ő esélyeit a Szíriái katonai konfliktus is növelheti, hiszen a politikum gyakran beleszól a Svéd Királyi Akadémia tagjainak döntésébe. Az irodalmi Nobel-díj 2016-os győztesét a vártnál egy héttel később, jövő csütörtök helyett október 13-án jelentik be. Bármi hangozzék is el Stockholmban, Nádasnak és Krasznahorkainak is van oka az ünneplésre. Utóbbinak a napokban jelent meg Báró Wenckheim hazatér című új regénye. Nádas Péter pedig, aki a legutóbb esszékötettel jelentkezett, kerek évfordulót ül idén: 30 éve jelent meg az Emlékiratok könyve. Amit három évtized távlatából is korszakos alkotásnak, a magyar irodalom megkerülhetetlen remekének tartunk.
