Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-26 / 249. szám, szerda
KULTÚRA 6 I 2016. október 26. www.ujszo.com Sebek - a test emlékezete Juhász Éva fotográfiái az Invariáns című csoportos kiállításon a Kortárs Magyar Galériában Juhász Éva: „Testükön heget viselő embereket kértem meg, hogy fedjék fel előttem a sebhelyeiket" (Zeman Zoltán felvétele) RÖVIDEN Orhan Pamuk lesz a díszvendég Budapest. Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas török szerző lesz a 2017. április 20. és 23. között zajló 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége - olvasható a rendezvény internetes honlapján. Orhan Pamuk a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte hatalmas népszerűségnek örvendő alakja. Első regénye, a Dzsevdet úr és fiai - miután négy éven keresztül nem talált kiadót - 1982-ben jelent meg. A könyv a 2017-es Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából lát napvilágot magyar fordításban. Pamuk műveiben posztmodem stílusban mutatja be az Ázsia és Európa, az ősi hagyományok és a modemitás közötti választásra kényszerülő Törökországot. Regényeit eddig több mint 50 nyelvre fordították le, a szerzőt a The Guardian című tekintélyes brit lap beválasztotta a 21. század 21 legjelentősebb írója közé. (MTI) A kisebbségi nyelvoktatásról Pozsony. Az érem másik oldala - a kisebbségi nyelvoktatás többségi fogadtatása címmel rendeznek szimpóziumot ma délután a Pozsonyi Magyar Intézetben. A program 13 órakor kezdődik a Vekker Műhely kétnyelvű drámapedagógiai előadásával. A másik oldal főszereplője egy szlovákiai magyar fiú, aki szeret focizni, és jelentkezett a zsolnai fociakadémiára, vállalva, hogy színszlovák környezetbe kerül. 15.30-tól szociológusok és nyelvészek adnak elő a témában: Hadas Miklós, Lanstyák István, Tina Gažovičová és Misad Katalin. 17.30-tól beszélgetés következik a nyelvtudásszint állampolgári aspektusairól A mérhető és mérhetetlen nyelvtudás címmel. A vita résztvevői Hizsnyai Tóth Ildikó, Szabó Tamás Péter és Braunsteiner Júlia. Az érdekesnek ígérkező szimpózium szervezője a pozsonyi Come- nius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. (j u k) TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Juhász Éva három nagyméretű fotóval szerepel a Kortárs Magyar Galériában november 4-ig látható Invariáns című kiállításon, melyen az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetének oktatéi mutatkoznak be munkáikkal. A fiatal oktatéval, képzőművésszel a tárlatnyitón beszélgettünk. A Vermes-villában kiállított fekete-fehér makrofotóidon mintegy szuper plánban, felnagyítva, előtérbe hozva mutatod meg az emberi bőrön, különféle testrészeken, intim helyeken látható sebhelyeket. Hogyan születtek ezek a felvételek? A Pengeélen című fotósorozatba tartoznak ezek a képek. Még egyetemi éveim alatt, 2015-ben készültek, és könyvalakban, albumként is megjelentek. A kíváncsiság hajtott, mert izgalmasnak tartottam annak a vizsgálását, hogy mit takar a ruhánk, mit őriz a bőrünk a múltunkból. Sokunknak van féltve őrzött kis se- becskéje, vannak hegei vagy striái, amiket az évek alatt összeszedett. Az emberek általában titkolják, takargatják, nem szívesen mutatják meg ezeket. Ám engem annyira izgatott a sebezhetőségünk és a test emlékezete, hogy elkezdtem fotózni a sebeket. Testükön heget viselő embereket kértem meg a Facebookon, hogy fedjék fel előttem azokat, és osszák meg velem a történetüket, azt, milyen sérülésből keletkeztek, hogyan szerezték őket. Rengetegen jelentkeztek. Minden további nélkül megmutatták a sebeiket, és hagyták, hogy lefotózzam. Rád hogyan hatnak az elkészült képek? En nagyon félek az ilyen hegektől, a saját sebeimtől is. Á fotózás, a sorozat elkészítése egyfajta terápia, öngyógyító folyamat volt számomra, amely az aggódás leküzdését segítette. Megtörténhet, hogy a művész szempontjából az alkotás, a mű létrehozásának folyamata sokkal többet jelent, mint maga a végtermék. Ezért is volt fontos nekem ez a sorozat. A képek pedig élik saját életüket, hatnak rám és a nézőkre, kire- kire lelkülete szerint. Kaptál-e visszajelzéseket arról, hogy miként hatnak? Sokat. Az elsőt, ami megerősített, még akkor, amikor teljesen új volt a könyv. A nyomdából hoztam el éppen, s ahogy pakoltam, megszólított egy ismeretlen hölgy azzal a kéréssel, hogy megnézeti-e, mert a borító felkeltette az érdeklődését. Volt vele egy nyolc-tízéves kislány is, ezért intettem őt, hogy durván ható képeket is tartalmaz az album. Fellapozta, éppen azon az oldalon nyílt ki, amelyen egy gátmetszés utáni hegesedés nyomáról készült fotó van. Nem jött tőle zavarba, természetes módon elmagyarázta a kislányának, mi látható a képen. A végén a hölgy megköszönte az élményt, amit a könyvvel nyújtottam neki. A budapesti Műcsarnokban rendezett csoportos kiállításunkon is látható volt az album és néhány fotó is. Ott is sok pozitív visszajelzést kaptam. Három képed látható a Kortárs Magyar Galériában. Az egyik egy felkarsérülést, a másik egy könyöksérülést ábrázol. A harmadik pedig... ...egy gátmetszést. Egy női nemi szervet látunk a képen. Ez az a fotó, amelyről előbb beszéltem. Valóban durván, nyers erővel hat a nézőre. Gondolom, nem véletlenül tetted ki ezt a fotót. Ez a felvétel áll hozzám a legközelebb, több okból is. Mindenekelőtt, mert nő vagyok, és mert az anyaság minden nőnek meghatározó élmény. Bár én még nem vagyok anya, a barátnőim, a rokonok többsége igen. Ez nem egy szexuális tartalmú kép. A test egy részét ábrázolja, amelyen van egy heg, és ez a legtöbbet mondó heg mind közül. A többi úgy keletkezett, hogy elesett valaki, eltört valamije, vakbélgyulladása volt, és megműtötték... de a gátmetszés mindegyiknél súlyosabb jelentéssel bír. A hegek sok mindenről beszélnek. Fájdalomról, kellemetlen dolgok átéléséről. És arról is, hogy túléltem valamit, komolyabb vagy kevésbé súlyos sérülést, beavatkozást. Némelyikbe akár bele is lehet halni! De túléltem, ezért nem kell takargatni a heget a térdemen vagy a striát a hasamon. Mikor kezdtél fotózni, és hogy kötöttél ki a fotónál? Nem mindig fotóval fejezem ki magam. Készítek illusztrációkat is, most éppen egy gyermekkönyvön dolgozom. Mindig meg kell találni a megfelelő felületet, a csatornát ahhoz, hogy adekvátan tudjuk kifejezni önmagunkat. Oktatatóként mit szeretnél átadni? Gondolom, nem csak a mesterség fogásait. A mesterség fogásait meg lehet tanulni az internetről is. Azt próbálom átadni, hogy csinálni, csinálni, csinálni kell, és soha nem szabad leállni. Egy percre se lehet elengedni magad, mert lemaradsz. De hogyan csinálni? Mi a fontos, hogy hatásos művet alkossunk? Jó ötletek? A jó ötletek nagyon fontosak. Azt szoktam tanítani a hallgatóimnak, hogy az első lépés a problémafelvetés. Aztán ötlet kell, hogy megtaláljuk a megoldást. Majd meg kell lelni a megoldás megfogalmazásának a módját. Azt, hogy milyen színeket, arculati elemeket stb. használjunk. Ezek az alapelemek, a probléma és a válasz rá, amit mi tudunk megadni. — ■ UKM ' I I ' Alapiskolák, figyelem! Ismét r ti .[ti Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában A következő munkafüzet 9. osztályos tanulók részére készül TÉMA: Játékos szókincs az Uj Szót a tanulók és az oktató pedagógusok időtartama alatt (2016. november 21. - december 16.) ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük az adatokat 2016. október 31-ig küldjék el a marketing@ujszo.com címre. P Slovnaft MEMBER OF MOL GROUP Jelentkezési adatok Téma: Magyar nyelv (9. osztály) Az iskola neve és címe: Telefon: .............................................................. E-mail: ........... ................. A programba bekapcsolódó tanulók száma:........................................................................... A tantárgyat oktató pedagógusok száma:.............................................. ..................... M P160553
