Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-26 / 249. szám, szerda
www.ujszo.com I 2016. október 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Fogalmazás a világot behálózó tökről Háromszor is gondoljuk meg, mit mondunk tökfaragás közben VERES ISTVÁN B evezetés: A Valentinnap mellett a Halloween a második olyan jeles nap a naptári évben, amelyik Amerikából eredt közénk, mi pedig nem tudunk mit kezdeni vele. Tárgyalás: Hódít, mert cuki. Bár kicsit félelmetes, azért a gyerekek mégis csak szeretik. Az utóbbi években Közép-Európában is általános, hogy november elseje közeledtével elszaporodnak a piacokon és az áruházakban a nagyobbacska, kerekded, narancssárgára érett tökök. Alapvetően annak alapján kerülnek kiültetésre majd felhasználásra, hogy a húsukért vagy a magjukért (hasonló jelenségek kapcsán lásd: húsmarha és tejmarha) szereti őket a fogyasztó. Ám ilyenkor egy harmadik szempont érvényesül, mégpedig a faraghatóság. A többi hatóságnál ez annyival jobb, hogy nem kaphatunk tőle hivatalos levelet, de ne térjünk el a téma fő sodorvonalától. Tudjuk, amit tudunk, látjuk, amit látunk: polgártársaink egyre nagyobb hányada vásárol (vagy szerez) november elejére faragni való tököt, amelyet aztán egyedül vagy társaságban ki is farag, majd november elseje körül al- konyattájt mécsest applikál bele, és látható helyre teszi, hogy mások is lássák az eredményt. Eleddig az elemzők is azt hitték, hogy a keleteurópai tökfaragás afféle globalizá- ciós mellékhatás, egy a nemzeti sajátosságainkat felhígítani hivatott tényezők közül, és hogy a hiperaktív anyukák őszi gyerekfárasztási praktikái közé épült csupán be, de az újabb felmérések szerint ennél sokkal többről van szó. Kevesen (számításaink szerint egyre többen) tudják, hogy ezek a tökök valójában egy világot behálózó titkos háttérhatalom kémei. Minden faragott és faragatlan tökbe titkos adó-vevő készülék van építve, amely rögzíti a tököt megvásárló család beszélgetéseit, amelyeket azonnal továbbít a titkos háttérhatalom irodáiban található számítógépek adatbázisaiba. Befejezés: Mindenki legalább háromszor gondolja meg, mit mond idén tökfaragás közben, hiszen valakik valahol erről tudomást fognak szerezni. Első körben például azok, akik ott vannak a környezetében, vagy a kerítés másik felén (szomszédok). Ha például azt ordítja: „földhöz vágom ezt az öteurós tököt, hogy már harmadszor vágom el az ujjam, és még a szemeket se sikerült rendesen kifaragnom, rohadjon meg, aki kitalálta!”, akkor abból a szomszédok (meg a háttérhatalom) arra a következtetésre juthat, hogy az illető nem szereti a piszmogó munkát, nincs kézügyessége, és agresszióra hajlamos. Vallon vétó a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény ellen (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Nácizott és pogromozott az orosz köztévé az 56-os forradalom kapcsán Hetente jelentkező politikai műsorában emlékezett meg 1956-ról Dmitrij Kiszeljov, az orosz köztóvi igazgatóhelyettese és az állami hírügynökség igazgatója. Kiszeljov a forradalom kitörését egyrészt a hruscsovi „olvadásnak”, másrészt pedig a nyugati titkos- szolgálatoknak tulajdonítja. Az adásban elhangzott, hogy a forradalmárok ezrével engedtek el nácikat a börtönökből. A műsorban megszólaltatott Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa azt mondta, a forradalmárok házról házra járva keresték a zsidókat. A Budapestről jelentkező orosz riporter egy ízben pogromként emlegette a felkelést. Elsőként a magyar ellenzéki parlamenti párt, az LMP adott ki közleményt, melyben a külügyminisztériumtól az orosz nagykövet beké- retését követelte. Ugyanakkor a párt szerint az MSZP-nek ki kellene zárnia soraiból Havas Szófiát. Az LMP felidézte, hogy Dmitrij Kiszeljov az első „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot és azt sejtette, hogy nyugati hatalmak, vagyis Amerika állt mögötte. A külügyminisztérium tegnap bekérette az orosz nagykövetet, közleménye szerint a „a találkozón világossá fogja tenni: senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról”. Egy nemrég közzétett oroszországi közvélemény-kutatás eredményei szerint az oroszok 57 százaléka soha nem hallott az 56-os magyar forradalomról, további 22 százalékuk azt mondta, hallott valamit, „de már nem tudná megmondani, mit is”. (mti, ú) A szólásszabadság bajnokai MARIÁN LEŠKO A ki csak egyetlenegyszer belenézett az internetes fórumokon zajló vitákba, tudja, hogy mekkora gyűlölködés vesz körül bennünket. A szavakat pedig tettek követhetik, ezért az igazságügyi miniszter törvénytervezetet dolgozott ki: kell húzni egy határozott vonalat, ahol a szólásszabadság végződik, és hol kezdődik a gyalázkodás, uszítás, erőszakra való felbujtás stb. A tervezetről szóló parlamenti vita szolgáltatta a legjobb bizonyítékot arra, hogy valóban szükség van a törvénymódosításra. A szólásszabadság és a demokrácia Marian Kotleba és Boris Kollár pártjában ücsörgő bajnokai amellett kardoskodtak, hogy semmiféle vonalat nem lehet húzni, a szólásszabadságot nem lehet semmiféle korlátok közé szorítani. Kotleba pártjából (ĽSNS) Rastislav Schlosár imigyen érvelt: „Mindenkinek van véleménye, és valóban vannak, akik elítélendő, elfajzott, undorító nézeteket vallanak. De ha Szlovákiában valóban demokrácia van, ahogy mondják, ha tényleg érvényes a szólásszabadság, ahogy az alkotmány garantálja, akkor azokat a véleményeket is el kell fogadnunk, amelyekkel nem értünk egyet”. Nos, egy dolog elfogadni más véleményét, akkor is, ha nem egyezik a miénkkel, és más eltűrni a gyülöletbeszédet, a másokat gyalázó és erőszakra bujtogató beszédeket. Az alkotmány biztosítja a szabad vélemény- nyilvánítást, de annak korlátáit is tartalmazza. Korlátozni lehet a véleménynyilvánítást mások szabadságjogainak védelmében, az ország biztonsága, a közbiztonság, a közerkölcs és az emberéletek védelmében. A mostani törvénymódosítás az alkotmány alapján csak pontosabban meghatározza, mi az, ami mások jogait és szabadságát sérti vagy veszélyezteti. Milan Krajniak, a Kollár-féle Sme rodina képviselője parlamenti felszólalásában azt bizonygatta, hogy „szólásszabadság vagy van, vagy nincs, és amint elkezdjük meghatározni, hogy melyik vélemény helyes és melyik helytelen, az már diktatúra”. Nos, egy dolog, hogy mit tart valaki helyesnek vagy helytelennek, de teljesen más az, ha valaki az abszolút szólásszabadság nevében olyan nézeteket teijeszt, amelyek sértik vagy elvitatják másokjogait. Krajniak képviselő is tudja, hogy amit Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter elő- teijesztett, az az európai standard. Éppen ez bántja őt. Hogy az Európai Unió ezt az európai gyakorlatot ráerőszakolja olyan országokra is, ahol negyven évig kommunizmus volt. Éppen a kommunizmus, valamint a háború alatti szlovák államban fennálló rezsim figyelmeztet minket arra, hogy nem szabad alábecsülnünk, kézlegyintéssel elintéznünk a liberális demokrácia és a jogállamiság ellenségeit, akkor sem, ha a szólásszabadság védelmezésével próbálnak takarózni. Marian Kotleba szerint a törvénymódosítást azért fogadják el, hogy meg lehessen hurcolni mindenkit, aki a törvény hatályba lépése után sem fél majd, Jdmondani az igazságot”. Ez csupán a beismerése annak, hogy az az „igazság”, amit ő és a hozzá hasonlók hirdetnek, szélsőséges nézet, és összeegyeztethetetlen a demokráciával és a jogrendünkkel. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ A szólásszabadság nem zsidózást jelent Felfüggesztette Jean-Marie Le Pen francia jobboldali európai parlamenti (ÉP) képviselő mentelmi jogát tegnap a testület strasbourgi plenáris ülése. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a francia hatóságok kezdeményezték egy feltételezett bűncselekmény kapcsán, miután Jean-Marie Le Pen 2014-ben nagy nyilvánosság előtt ismét antiszemita kijelentéseket tett. A vád szerint aNemzeti Front egykori vezetője fajgyűlöletre uszított. Az EP jogi bizottsága hangsúlyozta, hogy a képviselőket megilleti a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog, ez azonban nem jogosít fel senkit rágalmazásra, becsületsértésre, gyűlöletkeltésre vagy mások tisztességének megkérdőjelezésére. A 88 éves Le Pen a párt honlapján, egy azóta onnan eltüntetett videóban aNemzeti Frontot elítélő művészeket, köztük Madonnát, Yannick Noah énekest, egykori teniszezőt és Guy Bedos francia humoristát támadta. Amikor a riporter Patrick Brnel francia énekesszínészt is megemlítette, aki köztudottan zsidó, a politikus elégedett mosollyal azt mondta: legközelebb csinálunk belőlük egy kemencényi rakást. Miután több antirasszista szervezet azonnal elítélte Le Pen újabb antiszemita kijelentését és jelezték, hogy feljelentést tesznek, lánya, az FN-t jelenleg vezető Marine Le Pen is elhatárolódott apjától, akit korábban már többször is elítéltek rasszista megjegyzései miatt, s a politikust a pártból is kitették, amit viszont ő támadott meg bíróságon Franciaországban. (MTI) A „dzsungelból" Németországba Németországba kerülhet a franciaországi Calais dzsungel néven ismert illegális menekülttáborának több száz lakója - írta a Rheinische Post. Értesülése szerint a német bevándorlási hivatal azzal számol, hogy a francia hatóságok több száz menedékkérő átvételét kérik majd, arra hivatkozva, hogy Németországban vették nyilvántartásba őket. Ugyanis abban a tagállamban kell lefolytatni a menekültügyi eljárást, amelyben regisztrálták a kérelmező belépését az EU-ba. Ugyanakkor a menedékkérők francia bíróságon megtámadhatják a Németországba küldésükről rendelkező határozatot. (MTI)
