Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-24 / 247. szám, hétfő

6 I KÜLFÖLD 2016. október 24. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Mélyponton van az Európai Unió Bécs. Az unió mélypontj ának nevezte az EU és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) körül ki­alakult helyzetet Christian Kern osztrák kancellár a Kronen Zei­tung című lapban vasárnap. Kém kijelentése szerint „nem mehet így tovább”, a helyzet azt mutatja, hogy azonnali uniós reformokra van szükség. Egy­úttal nem vetette el annak lehe­tőségét, hogy a kitűzött idő­pontban, október 27-ig meg­születik az egyezség. (MTI) A dán királynő a dánokról Koppenhága. A dánoknak nyomatékosabban kellene be­szélniük az ország alapjait je­lentő értékekről, és merniük kellene követelményeket tá­masztani azokkal szemben, akik a dán társadalom részévé akar­nak válni - olvasható II. Margit dán királynő új könyvében, amelyről tegnap számolt be a Berlingske című dán újság. „Attól még, hogy valaki Dániá­ban él, nem válik természetsze­rűen dánná” - idézte a lap az uralkodót. II. Margit arról is be­szélt, hogy a dán társadalomnak olykor igenis megálljt kell pa­rancsolnia és azt kell mondania a bevándorlóknak, hogy „ez így nem megy”. (MWdpa) Feltörték az orosz küliigy weboldalát Moszkva. Ismeretlen tettesek feltörték az orosz külügyminisz­térium weboldalát - ismerte el Marija Zaharova, a tárca szóvi­vője tegnap a Govorit Moszkva rádióadónak. A CNN szombaton számolt be arról, hogy a The Jes­ter (udvari bolond) nevet hasz­náló amerikai hacker támadást hajtott végre az orosz külügy in­ternetes oldala ellen. A számító- gépes kalóz az amerikai hírtele­víziónak elmondta: az oldal fel­törését figyelmeztetésnek szánta az orosz vezetés számára, ame­lyet Washingtonban azzal vá­doltak meg, hogy hackertáma- dásokkal igyekszik befolyásolni az amerikai belpolitikát. (MTI) Felszámolták az IÁ támadását Kirkuk. Huszonnégy órás súlyos összecsapások után az észak­iraki Kirkukban a helyi kor­mányzati erők szombaton fel­számolták az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet fegyvere­seinek előző nap indított táma­dását. Az összecsapásokban 46 ember, többségében a biztonsági erők tagja meghalt, 133 megse­besült, és az iraki erők megöltek 48 dzsihadisát - közölte az iraki belügyminisztérium és a helyi rendőrség. Az iszlamista akció célja az volt, hogy elvonják a ha­tóságok figyelmét a várostól 170 kilométerre fekvő Moszultól, ahol a kormányerők nagy hadműveletbe kezdtek az IÁ fellegvárának számító település felszabadítására. (MTI) Egység, szabadság, szeretet A Kossuth téri füttykoncerten volt adok-kapok - nem igazán a szeretet jegyében ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A a magyar kormány a Kossuth téren, az ellenzék a Blaha Lujza téren szénokolt 1956-ról. Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől” - mondta Orbán Viktor tegnap Buda­pesten, a Kossuth Lajos téren, az 1956-os forradalom 60. évfordulóján rendezett állami díszünnepségen. A kormányfő beszédében „évezredes igazságként” azt is mondta: „fő dol­gokban egység, egyebekben szabad­ság és mindenekben szeretet”. 56 - üzenet Nyugatnak A kormányfő október 23-át a büsz­keség napjának nevezte. „1956 ok­tóberének fényes emléke mindannyi­unké”, közös örökség, amely 60 év után is felemel, megtisztít - mondta, hangsúlyozva: 1956 hőseinek kö­szönhetően még a magyar történelem legsötétebb éveiben, a szovjet meg­szállás alatt is volt mire büszkének lenni. Hangsúlyozta: a magyarok so­hasem mondanak le a szabadságról. Kiemelte: 1956 októberében Buda­pesten „a történelem menete fordu­latot vett”, a „megjövendölt kommu­nista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forrada­lom”, és „megüzentük a Nyugatnak”, hogy a Szovjetunió sebezhető, vala­mint, hogy ezen a világon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók. A Kossuth téren füttykoncert za­varta meg az ünnepi műsort, egy sí­poló ember nem tetszett a környéken állóknak. Ungváry Krisztián történész is sípolt az állami ünnep közben, va­laki megütötte, megsebesült a fején. „1956 októberének fényes emléke mindannyiunké" - hangsúlyozta Orbán Viktor, a baloldaliak európai Magyarországérttüntettek (MTi-feivéteiek) Együtt volt az ellenzék A Blaha Lujza téri közös ellenzéki tüntetésen a pártok vezetői már a 2018-as választási összefogásról be­széltek. A tüntetésen néhány ezren vettek részt. A „Mossuk le a gyalá­zatot! - Emlékezés 1956 hőseire és tüntetés az európai Magyarországért” cimmel meghirdetett ellenzéki ren­dezvényen a Blaha Lujza térnél né­hány ezren vettek részt. A demonst­rációt magánszemélyek szervezték, de az ellenzéki pártok is részt vettek. Tóth Krisztina költőnő, aki ritkán szólal fel politikai rendezvényen azt mondta, amikor az ember rosszul érzi magát, akkor szólni kell. Azt is hoz­zátette, ha nem fogunk össze, „akkor mérges kicsi pattanássá zsugorodunk Európa fenekén”. Tóth Krisztina fel­idézte a nyugdíjpénztári pénzek le- nyúlását és a netadó bevezetésének kísérletét is. Galkó Balázs színmű­vész Illyés Gyula Egy mondat a zsar­nokságról című versét szavalta el. Vajda Zoltán, az Új Magyar Köztár­saság Egyesület ügyvivője az össze­fogást szorgalmazta, mint mondta, 500 nap van hátra az új választásokig, de még mindig sokan beszélnek ar­ról, miért vállalhatatlan a másik. „Ezt az őrületet meg kell állítani, hogy megállíthassuk azokat, akik az örök életre rendezkedtek be” - mondta, amire nagy tapsot kapott. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Blaha Lujza téren szidta az Orbán- kormányt, és egy tisztességes ország megteremtését ígérte. A volt kor­mányfőt nagyon megtapsolták, ami­kor azt mondta „a politikai poklok poklára kell küldeni” Orbán rendsze­rét. Gyurcsány is kitért az ellenzéki együttműködésre, mint mondta, a 2014-es tapasztalatból nem azt kell leszűrni, hogy nem kell együttmű­ködni, csak meg kell tanulni a leckét. „Függetlenül attól, hogy kinek mek­kora a támogatottsága, nem tudjuk, hogy végül is kinek van igaza”, ezért szerinte mindenkit az asztalhoz kell hívni, akik tisztességesek. Előléptették a lll/ll-es államtitkárt A kémelhárítás is egy szakma - ér­velt korábban Tasnádi László állam­titkár, és azt állította, nem jelentett senkiről. Áder János köztársasági el­nök a belügyminiszter előteijeszté- sére ,Jkimagasló szolgálati tevékeny­sége elismeréséül október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadság- harc kezdetének 60., a köztársaság kikiáltásának 27. évfordulója alkal­mából” rendőr altábomaggyá léptette elő Tasnádi László rendőr vezérőr­nagyot, a Belügyminisztérium ren­dészeti államtitkárát. Tasnádi László állambiztonsági múltjáról a HVG számolt be 2014. júniusában. Tasná­di Volán-ügyintézőként kezdte kar­rierét, innen jutott a Belügyminisz­térium (BM) rendészeti államtitkári bársonyszékébe. A nyugalmazott rendőr dandártábornok 1978-ban lé­pett be a BRFK-ra, ahol hivatalos életrajza szerint alosztályvezetőként dolgozott. A CV-ből kifelejtett pár fontos karaktert: az új államtitkár - az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltárának adatlapja alapján - a BM III-as, állambiztonsági főcso­portfőnökségébe tagozódó BRFK III/II-2 alosztályán tevékenykedett századosként. A C alosztály feladata elsősorban a belső reakció, a kultu­rális, ifjúsági és egyházi vonalon el­lenséges tevékenységet folytató sze­mélyek, diplomaták operatív megfi­gyelése, és a kiemelt népgazdasági objektumok védelme volt. A Heti Válasz korábbi cikke szerint Nagy Imre kivégzett miniszterelnök 1989- es újratemetésén „kapcsolatban állt több ügynökkel”. (MTI, hvg.hu) Kiderült Clinton legsötétebb titka Újabb csapás érte Hillary Clintont, melyre egész politikai karrierje rámehet. Washington. A választási kam­pány hajrájában kiszivárgott infor­mációk könnyen romba dönthetik politikai karrierjét. Újabb csapás érte Hillary Clintont. Nem elég, hogy a választási kam­pány hajrájában is folyamatosan fér­je hűtlenségéről pletykálnak, a na­pokban kiszivárgott féltve őrzött tit­Irak kikéri magénak, hogy Törökország behatolt a területére. Bagdad. A legfrissebb híradások szerint az iraki és a kind erőknek si­került elfoglalniuk Basíka városát abban az újabb támadásban, amelyet tegnap indítottak az Iszlám Állam kezén levő Moszul visszafoglalását célzó, átfogó hadműveleteik része­ként. A kurd pesmergák hajnalban két fronton indították el támadásukat Ba­síka közelében, s közben az iraki kü­lönleges egységek is arról számoltak be, hogy a Moszultól északkeletre ka, amire egész politikai karrierje rá­mehet. A demokrata elnökjelölt fiatalko­rában tagja volt egy radikális polgár­jogi mozgalomnak, a Fekete Párdu­coknak. A szervezet fő célja az volt, hogy Amerikában emberszámba ve­gyék a feketéket, a fiatal Hillary el­hivatottan küzdött a jó ügyért, holott az FBI folyamatosan fel akarta szá­molni a mozgalmat. A politikusnő abban a szörnyű gyilkossági ügyben is érintett volt, fekvő város felé nyomultak előre, körbezárták Basíkát, s a település egy részét el is foglalták. A pesmergák nem sokkal később már arról számol­tak be, hogy sikerült felszabadítaniuk Basíkát. A tudósítóknak is azt mond­ták, hogy behatoltak a városba, de az új ságírókat egyelőre nem engedték be Basíkába. Irak 25 ezer embert mozgósított Moszul felszabadítására, amelyet 2014-ben foglalt el az Iszlám Állam. Az iraki csapatokat amerikai tanács­adók és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi ereje is se­gíti. Basíka közelében azonban a tö­rök haderő is jelen van egy katonai tá­ami a Párducokhoz .köthető. Tanú­ként állt a bíróság elé 1969-ben, mi­után a szervezet egyik tagját azzal vá­dolták meg, hogy brutálisan megkí­nozta, majd megölte társát. „Hillary sosem beszélt erről az idő­szakról, mert nagyon szégyelli ma­gát. Ha a lakosság tudott volna erről, talán soha nem léphetett volna poli­tikai pályára. Az biztos, hogy most nem lenne harcban az elnöki pozíci­óért” - ismerte el a RadarOnline-nak a Fehér Ház sajtosa. (ripost) maszponton, ahol szunnita és kurd katonákat készítettek fel Moszul be­vételére. Törökország azt hangoztat­ja, hogy ha síita fegyveresek is részt vesznek a város ostromában, akkor elszabadulhat a felekezeti erőszak a szunniták és a síiták között. Irak vi­szont kikéri magának, hogy Török­ország behatolt a területére, és nem kér a török segítségből. Ash Carter amerikai védelmi miniszter tegnap Erhübe érkezett, hogy Maszúd Bár- záni iraki kurd vezetővel tárgyaljon a moszuli helyzetről. Amerikai tisztvi­selők úgy nyilatkoztak, Bárzáni tájé­koztatta Cartert Basíka felszabaditá- sáról. (MTI/AP/Reuters) Iránnak nem kell amerikai típusú demokrácia Teherán. Mindkét amerikai elnökjelöltet bírálta vasárnap Haszan Róháni iráni elnök a té­vévitáikban tanúsított viselke­désük miatt. A Teherántól mintegy kétszáz kilométerre délnyugatra fekvő Arakban az iráni államfő egy tö­megrendezvény résztvevőitől azt kérdezte: „Látták a vitát? Hogy hogyan beszélnek egy­mással, vádaskodnak és gúnyo­lódnak? Hát akarunk mi a saját országunkban ilyen választást és demokráciát?” Iránban jövő tavasszal tarta­nak elnökválasztást. Róháni Arakban azt is elme­sélte, hogy szeptemberben, ami­kor részt vett az ENSZ Közgyűlésének általános vitá­ján, megkérdezték tőle, melyik jelölt győzelmének örülne. „Mondom: tessék? A rosszat kellene a még rosszabbal szem­ben, vagy a még rosszabbat a rosszal szemben előnyben ré­szesítenem?” - mesélte Haszan Róháni az állami televízió által élőben közvetített beszédében. Az iráni elnök most először fejtette ki a nyilvánosság előtt véleményét az amerikai válasz­tási kampány alakulásáról. (MTI) Iraki és kurd erők bevették Basíkát

Next

/
Thumbnails
Contents