Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-24 / 247. szám, hétfő
4 I VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 2016. október 24. | www.ujszo.com Női testek a nyilvános térben LUCIA MOLNÁR SATINSKÁ A á hittem, ezen már túl vagyunk. Sokan mondják fjr manapság, minek már a feminizmus, ha törvé/Jk W ■ nyék tiltják a nemi diszkriminációt, a férfiak és a A. JKL.JKĹA nők gyakorlatilag egyenlőek. De mindig érkeznek olyan hírek, amelyek megmutatják, hogy nemcsak a fejlődő országokban, hanem akár Amerikában, akár Európában, és természetesen nálunk is van még gond elég. Az amerikai elnökválasztási kampány durva, ehhez talán már hozzászoktunk. De idén kiderült, hogy mindig van lejjebb. Ami viszont megnyugtató, az a first lady, Michelle Obama gyors reagálása. A máris híressé vált New Hampshire-i beszédében elmondta, hogyan hatnak ránk a kampányban elhangzó szavak, hogyan hatnak a felnövekvő lányokra és fiúkra. Gondolataiból számomra az a legfontosabb, hogy Trump szavait a férfiak is sértőnek tartják. Azok a férfiak, akik nem azt gondolják, amit ő: hogy a nőket bárhol, bármikor fogdoshatják. A first lady nyilvánosan kiállt nemcsak a nőkért, hanem a férfiakért is. Ez valódi feminizmus. Lengyelországot most az új abortusztörvény osztotta ketté. A körülötte zajló vita ismét sok-sok sértődést okozott. A tévében férfi testek vitatkoztak a női testekről, a nők pedig az utcára vonultak. Holott más országokban már bebizonyosodott, hogy az abortuszok számát nem lehet törvényekkel csökkenteni, csak megfelelő szexuális neveléssel, az anyák, a családok támogatásával, és jó örökbefogadási rendszerrel. Nálunk egy tévéműsorban a műsorvezetők fogdosták az egyik szereplőt. A JOJ TV ezt kitette a Facebook-oldalára is, hogy jaj, milyen vicces. Számtalan ismerősöm osztotta meg azonnal, negatív kommen- tekkel. Én nem. Nem is néztem meg. Mert ha ez igaz, akkor amit ott látnék, az bűncselekmény - akkor nem internetes megosztásra van szükség, hanem rendőrségi vizsgálatra. Bár van törvényünk a szexuális zaklatás ellen, ritkán alkalmazzák, mert néha nagyon keskeny a mezsgye a vicc és a bűncselekmény között. Az áldozat pedig fél, hogy kinevetik, és inkább hallgat. Mindnyájunknak meg kell tanulni megkülönböztetni a viccet a bűncselekménytől. Van is egy egyszerűjavaslatom: figyeljük, hogy az is nevet-e, akit „megviccelnek”. Engem az ilyen ügyek mélyen megérintenek. Abban nőttem fel, hogy a fiúk és lányok között van testi különbség, de nincs különbség a képességeikben, ambícióikban, hiszen egyformán emberek vagyunk. Csak később jöttem rá, mennyire szerencsés voltam. A gyerekeknek, lányoknak és fiúknak egyaránt szükségük van példaképekre. Olyanokra, akik nem a másik felett való uralkodásnak tekintik a párkapcsolatot. Akik tudják, hogy az ember szabad, és senki sem rendelkezhet a másik testével. Csak a sajátjával. FIGYELŐ A hősi eposz és Orbán Viktor Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os eseményeket elsősorban a fiatalokhoz akarja közel vinni, egyfajta hősi eposzként - olvasható a Die Presse című osztrák lap vasárnapi számában. A megemlékezések kimondatlan üzenete, hogy a hősi magyar nemzetet a kormányzó párt, a Fidesz testesíti meg, a nemzet vezetője pedig Orbán Viktor. A lap azt úja, hogy Magyarország hatvan éve a diktatúra ellen harcolt, s egy pillanatra eljött a szabadság és a nemzeti egység, az emlékezés azonban megosztott maradt. A két politikai oldal a rendszerváltás óta egyszer sem ünnepelt együtt, mindenki magát akaija 1956 igazi örököseként feltüntetni. A lap pofonként értékeli, hogy az Egyesült Államokban tartott állami megemlékezésekre az amerikai kormány egyetlen magas rangú képviselője sem ment el, ez mutatja, mit gondolnak a magyar kormányról. (MTI) Ilyen lenne Trump első száz napja A történelmi jelentőségű, pennsylvaniai Gettysburgben mondta el szombaton Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje, mit tenne elnöksége első száz napján. Itt mondta el híressé vált beszédét Abraham Lincoln elnök 1863-ban, négy hónappal az után, hogy a város mellett az északi erők vereséget mértek a déli csapatokra, ami fordulópontot jelentett a polgárháborúban. Trump azt mondta: 10 év alatt 25 millió munkahely jön létre. „Megtisztítjuk Washington mocsarát, és olyan kormánnyal váltjuk fel, amely a népé, a nép által és a népért kormányoz” - hangsúlyozta Donald Trump. Azt ígérte: megválasztása esetén korlátozni fogják, hogy egy politikust hányszor választhatnak képviselővé a kongresszusban. Emellett bejelentette, hogy megválasztása esetén felmond vagy újratárgyal minden olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amelynek az Egyesült Államok részese. Közölte továbbá: ha elnök lesz, az Egyesült Államok egyetlen dollárt sem fog többé átutalni az ENSZ klímaváltozás elleni programjainak. ígéretet tett arra is, hogy extrém ellenőrzést vezet be a határokon, megépül a teljes fal a mexikói határon, és leállíttatja a bevándorlást azokból az országokból, ahol a biztonsági ellenőrzés nem megfelelő. Az erőszakos bűncselekményért elítélt bevándorlót kitoloncoltatja. Kilátásba helyezte, hogy eltörli Obama egészségbiztosítási reformját. Emellett adócsökkentést ígért a középosztálynak és megfizethetőbb felsőoktatást a fiataloknak. Egy friss felmérés szerint 95 százalék az esélye annak, hogy Hillary Clinton lesz az új elnök. (MTI) Szemét a szemnek Nézzük a sok ízléstelen reklámot, politikusfejet, ha akarjuk, ha nem VERES ISTVÁN F rdekes dolog történt PoE zsonyban, olyasmi, amire nemigen van példa felénk. A fővárosi önkormányzat elrendelte, hogy távolítsák el az Sznf tér egyes reklámfelületeit. Elsősorban a „háromlábú felületeket”, amelyeket oszlopok köré szerelve láthatunk városszerte. Egy-másfél méter magasak, mindhárom oldalukon nem egész egy négyzetméternyi reklámfelület. Az önkormányzat tájékoztatása szerint 241 nem engedélyezett reklámfelület van csak az Sznf téren. Aki járt már arra, tudja, nem egy apró terecske, de mondjuk egy fővároshoz képest nem is túl nagy. De 241 reklámfelület egy ilyen téren azért kicsit sok, ha van engedély, ha nincs. A probléma nem új keletű. Az ön- kormányzat dolgát joghézagok nehezítik, melyek lehetőséget adnak a bírósági huzavonákra, a város pedig nem léphet, amíg nincs jogerős döntés. Egy másik elgondolkodtató adat: Pozsonyban egy négyzetméter reklámfelületért egy napra a város egy eurót tud elkérni. Szlovákiában a reklámfelületek hasonló mértékű eltávolítására nemigen volt példa (hacsak nem számoljuk ide az augusztusi vihart, amely például Komáromnál is kigyomlálta az óriásplakátok vaskonstrukcióit). A vizuális szmog megfékezése érdekében nem sok műiden történt. Hacsak nem számoljuk ide szegény Renáta Zmajkovičová törvényjavaslatait, aki (akkor még) a Smer erős asszonyaként úgy gondolta, az építésügyi törvényen keresztül előírhatja, hogy a közutaktól a jelenleg előírt távolságnál messzebb helyezzék el az óriásplakátokat. Persze, hogy nem szavazták meg, hiszen kinek mi oka lenne arra, hogy egy virágzó üzletágat, mint a reklámfelületek létesítése, bérbe adása, megkárosítson. Legalább jut egy kis pénz a régiókba is, érvelnek egyesek, pedig nincs igazuk, hiszen a nagy reklámfelületek többségét nagy cégek tartják kézben, a bérleti díjak hozzájuk vándorolnak. A régióban legfeljebb az a pénz marad, amit a plakátragasztó megkeres, vagy amit a cég kifizet a földtulajdonosoknak, amikor megvásárolja a talapzathoz szükséges pár négyzetmétert. Áz önkormányzatoknak és egyéb illetékeseknek nincs könnyű dolguk a reklámfelületek ritkításánál, hiszen a téma nem sok választót hoz lázba, ráadásul az ilyen cégeknél mindig van valami szövetséges, ismerős, rokon, vagy annak a rokona, ők pedig „szeretetadományoktól” sem riadnak vissza, hogy a hasonló kezdeményezésekről a hon- és városatyákat lebeszéljék. Mi pedig nézzük a sok ízléstelen reklámot, politikusfejet, akkor is, ha nem akarjuk, ők pedig elérik, hogy megjegyezzük őket, meg az üzenetüket, álékor is, ha nem akarjuk. Ez ugyanolyan szemét, mint a szórólapok, amelyekkel a postaládákat teletömik. És a nagy nemzetmentő politikusokat sem zavarja, hogy az ő szép Szlovákiájukat lassan már nem lehet látni a sok reklámtól. Atörzsiharcosokinkábbálszakállbanfényképezkednekazelitalakulattal.Adzsihádútjaiiskifürkészhetetlenek.(TASR/AP) Moszul előtt az iraki elitkommandó Az iraki különleges egységek vezetik az Iszlám Állam fellegvára, Moszul ostromát. A hivatalosan Terrorelhárító Szolgálatként ismert, amerikaiak által kiképzett egységek kulcsszerepet játszanak az iszlamisták kezére jutott városok visszavételében. A Terrorelhárító Szolgálatot az amerikaiak 2003-as iraki inváziója után hozták létre elit kommandós egységként. Feladata az iraki felkelők vezetőinek levadászása és a bonyolult rajtaütések végrehajtása volt. A kommandót az Egyesült Államok különleges alakulatai képezték ki, fegyverezték fel és látták el felszereléssel. A különleges egységek jóval megbízhatóbbak az amerikai katonák számára, mint az átlag helyi biztonsági erők, melyeket átitatott a korrupció, és különböző pártokhoz, milíciákhoz húznak. Számos iraki szemében viszont a Terrorelhárító Szolgálat nem volt egyéb, műit a megszálló erők rohamosztaga, így a piszkos hadosztályként emlegették. A terroré lháritásra szakosodott különleges egységek az évek során gyarapodtak és túlnőtték kommandós múltjukat azzal, hogy hagyományos csatákban vettek részt. Mára létszámuk mintegy 12 ezer fő, közülük nagyjából 2600-an vesznek részt a moszuli hadműveletben. A különleges egységek sose tartoztak a bagdadi védelmi minisztérium alá, közvetlenül a miniszterelnök irányítja őket. Mikor az Iszlám Állam 2014 nyarán végigsöpört Irak északi és középső részén, az ország biztonsági erői megtörtek. A tisztek elmenekültek, a közkatonák pedig megalázva visszavonulót fújtak. Sokan letépték magukról az egyenruhát, eldobálták fegyvereiket, hátrahagyták járműveiket. A különleges egységek viszont kitartottak, s ezután váltak az iraki nemzeti büszkeség egyik forrásává. Az alakulatot kezdettől fogva felekezeteken felül álló erőként képzelték el, a szunnita, síita éskurd tagokat pedig szigorú vizsgálatnak vetették alá, hogy biztosíthassák, nincsenek kapcsolataik politikai erőkkel, vagy milíciákkal. A síita többségű, felekezetiig megosztott országban az alakulatot egy kurd, Fadhíl al-Barvari vezérőrnagy vezeti. A különleges egységek első támadásukat a moszuli hadműveletben múlt csütörtökön indították, a várostól keletre található Bartella nevű településre nyomultak be támadó helikopterek fedezete alatt, de az Iszlám Állam makacs ellenállásába ütköztek. A dzsihádisták a nap folyamán kilenc robbanószerrel megrakott teherautóval próbálták útjukat állni. Moszul ostroma hetekig, akár hónapokig eltarthat. A város felszabadítására érkezett katonáknak a Washington vezette nemzetközi koalíció nyújt légi támogatást. Az iraki kormányerők mellett kurd, szunnita és síita milíciák vesznek részt az offen- zívában, összesen 25 ezer harcos.
