Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-22 / 246. szám, szombat
20 SZALON ■ 2016. OKTOBER 22. www.ujszo.com Csak ne terjedjen! A csehszlovák pártvezetés ellenlépései az 1956-os magyar forradalom nyomán A fegyveres erők és a pártapparátus teljes készenlétben állt, hogy ha a magyarországi események hullámai átcsapnának Csehszlovákiába, azt azonnal el tudják fojtani. csillant a remény: ha már a párton belül megindult az öntisztulás folyamata, akkor talán emberhez méltóbb körülmények között élhetnek, és megszűnik az elnyomás, a terror. végre, a munkahetet lerövidítették, és néhány fogyasztási termék kiskereskedelmi árának csökkentésétől a szociális feszültségek enyhülését remélték. 1956-ban CsehszlovákiA moszkvai kongresszus után ■ ában nyilvános diákmegmozdulá- Csehszlovákiában is megélénkült a sok voltak. Az értelmiségiek időnA 1956-os mail . gyár forradaLJk f M lom kétség/ % M kívül a 20. JL. m m Jí század legjelentősebb eseményei közé tartozik. Az 1956-os magyar események az akkori Szovjetunió szatellit országai közé tartozó Csehszlovákia társadalmát is megrázta. Bár az országban Magyarországhoz képest messze nem volt olyan kiélezett a helyzet, a pártvezetés így is rettegett a forradalom terjedésétől, ezért mindent megtett azért, hogy egy esedeges felkelés csíráit is sikeresen elfojtsa. Csehszlovákia győztesként került ki a második világháborúból, és ‘í szovjetellenesség akkor még viszonylag alacsony szinten állt a nép között. A Csehszlovák állam erős gazdaságának köszönhetően az országban - legalábbis a környező szocialista államokhoz képest - magas volt az életszínvonal. Hruscsov beszédével kezdődött Csehszlovákiában a szovjet párt XX. kongresszusát követően (1956 februárja) kezdődött meg a politikai erjedés. Hruscsov hétórás beszámolója egybek mellett a forradalom békés útjának lehetőségét hangsúlyozta. A kongresszus legnagyobb visszhangot kiváltott eseménye Sztálin politikájának bírálata volt. Csehszlovákia állampolgáraiban felpártélet, beszélni és bírálni mertek a párttagok és a pártonkívüliek is. Egyesek még Sztálin szerepét is átértékelték - ez korábban elképzel- heteden lett volna. A kommunista vezetést saját pártjukon belülről is sok bírálat érte, főleg a szocialista törvényesség megsértését és a rehabilitáció lassú előrehaladását kifogásolták. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága 1956 márciusában úgy határozott, hogy szigorúan megszabott mederbe tereli a párttagság személyi kultuszról folyó vitáit, ezért a sajtót szigorúbban ellenőrizték, mint korábban. A társadalmi feszültségeket érzékelve a belpolitikai helyzetet részleges gazdasági reformokkal igyekeztek konszolidálni. Több állami szektorban újabb béremelést hajtottak ként kényes témákat boncolgattak. Legfőképp az írók aktivizálódásától tartottak, de szervezkedésükön a politikai vezetés úrrá tudott lenni. majálist szervezett, amelyet a pártvezetés először betiltott, majd mégis engedélyezett. A majális előtti napokban az egyetemi diákszervezetek leveleket küldtek az ipari és üzemi munkásoknak. Arról írtak, hogy Csehszlovákiában a diákság a szabadságért, a demokráciáért és a fordulatért harcol, és ehhez kérték a dolgozók támogatását. Követeléseiket 12 pontba szedték. Nagyrészt az egyetemi oktatás liberalizálását akarták elérni, „több szünidőt, kevesebb marxizmust” követeltek. Felvonultak Prága belvárosában, de az Állambiztonsági Szolgálat — látva az államhatalmat sértő táblákat - azonnal közbelépett. Ha a felvonuló fiatalok ellenkeztek, tettlegességre is sor került. A rendőrség a felvonulást szervező diákszervezet két vezetőjét még a majális előtt letartóztatta. A többieket behívatták a rendőrségre, ahol közölték velük, ha nem változtatnak magatartásukon, visel» Míg Lengyelországban az emberek gyűjtést rendeztek, hogy a magyar felkelőknek gyógyszert és vérplazmát juttassanak, addig a csehek lottóztak, és a pozsonyiak hokimérkőzésre mentek. Dühöngő ifjúság A Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség 1956. május 20-ára Prágában és más városokban is niük kell a következményeket. A pártvezetés viszont a marxizmus oktatásának eddigi 40-50 órás keretét 30 órára csökkentette, és más könnyítéseket is bevezettek. Mindent elkövettek azért, hogy az ifjúság ne vitatkozzon. Az egyetemistákat büntetésből - illetve, hogy elkerüljék a megmozdulásokat - a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem vezényelték ki több jelentős politikai eseményre. A csehszlovák írószövetség pártcsoportja 1956 nyarán a sajtófelügyelet és a cenzúra eltörlését követelte, és azzal vádolta a pártvezetést, hogy gyengesége miatt fél nyilvánosságra hozni a lengyelországi és a magyar- országi vitákról szóló híreket. 1955 óta>az írók a sajtón keresztül folyamatosan bírálták a rendszert, ezért a vezetés fokozottan figyelte őket. A cenzúrának meg kellett akadályoznia minden pártellenes hangú cikk megjelenését. Indexen a Ludas Matyi 1956-ban a magyarországi sajtótermékek iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. A nem kívánatos szellemi irányzatok terjedésének megakadályozására a hatóságok bizonyos magyar újságokat betiltottak Csehszlovákiában. Az Irodalmi Újság és a Ludas Matyi cikkeitől tartottak legjobban, ezért ezek hivatalos forgalmazását megszüntették. A lapok figyelését és forgalmazásuk engedélyezését a belügyminiszternek személyesen kellett felügyelnie. 1956 októberének első felében Csehszlovákiában nagy érdeklődést keltettek a Rajk László újratemetéséről szóló híradások. A lengyel- országi eseményeket és Wladislaw Gomulka beszédeit a csehszlovák vezetés egyértelműen elítélte. A hatalom az eseményekre a hallgatás és elhallgatás fátylát borította rá. A szlovák pártvezetés október 18-i ülésén, amelyen a CSKP KB első titkára, Antonin Novotný is részt vett, Karol Bacílek, az SZLKP első titkára előadta fenntartásait azzal kapcsolatban, hogy a Prágából érkező hivatalos információk nem adnak elég világos képet a magyar- országi eseményekről, miközben a magyarországi sajtónak itt nemcsak a magyarság, hanem a magyarul nem tudó szlovákság körében is nagy a hatása. Novotný figyelmeztette a pozsonyi vezetőket, ha nem lépnek fel elég erélyesen, olyan helyzet alakulhat ki, mint Magyarországon és Lengyelországban. Az ülésen arról is döntést hoztak, hogy a magyar kommunisták központi lapja, a Szabad Nép is felkerül a gyanús sajtótermékek listájára. A cenzúrának állandóan figyelnie kellett a magyar lapokat, és a gyanúsnak ítélteket vissza kellett tartaniuk. Készenlétben a hadsereg Az október 23-i budapesti eseményekről értesülve a CSKP KB Prágában azonnali ülést hívott össze, és több határozatot is hozott. Kinyilvánították, hogy Magyarországon ellenforradalom zajlik, és erről értesíteni kell a kerületi párt- és nemzeti bizottsági vezetőket (ez október 24-én meg is történt). Az első, október 24-i és 25-i katonai intézkedések gyakorlatilag 1956 végéig érvényben maradtak. A csehszlovák hadsereget készenlétbe helyezték. Október 24-én valamennyi magyarországi újság behozatalát betiltották Csehszlovákiában. A Politikai Bizottság 1956. október 24-én tartott ülésének jegyzőkönyve szerint a csehszlovák vezetés egyelőre nem foglalt állást Nagy Imre politikájával kapcsolatosan. Prágában és Pozsonyban sokkal jobban értették a magyarországi eseményeket, mint a többi szocialista országbeli testvérpárt, azonnal le-
