Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-22 / 246. szám, szombat
6 KULTÚRA 2016. október 22. lwww.ujszo.com TÉVÉ Vasárnap a magyar közmédia gazdag programkínálattal készül az 56-os forradalom 60. évfordulójára. A nap hangulatát a Kossuth téri ünnepélyes zászló- felvonás és katonai tiszteletadás adja meg (Ml 9.00). A Duna elő adásban közvetíti a díszünnepséget (15.00). Közvetlenül után, Kossuth tér- 1956 címmel a forradalom egyik kultikus helyszíne, a budapesti Kossuth tér eseményeit idézik meg a krónikás hitelességével a dokumentumfilm szereplői (Duna 16.00, ismétlés: Duna World 1.30). Szintén a Duna sugározza az idén készült dokumentumfilmet, A néma tüntetést. Az alkotás a forradalom egyéves évfordulóját eleveníti fel: 1957. október 23-án a Toldy Gimnázium diákjai, dacolva az általános félelemmel, tiltakozásukkal foglaltak állást 1956 eszméi mellett (17.00). Anno - Mesél a F ilmhíradó - 1956 című összeállítás azoknak a hazánkban és a nagyvilágban lezajlott eseményeknek a képanyagát mutatja be, amelyek jelentősen befolyásolták az októberi napokat (Duna World 18.25). Az Uchebnik című, idén készült kisjátékfilm az 1956-os forradalom utáni napokat dolgozza fel egy a nagyvárostól, így a forradalomtól is távol eső kis falu diákjainak szemszögéből. A dráma középpontjában az elégetett orosz tankönyvek állnak (Duna 18.35). A berni követ című film szintén a forradalom utáni időszakból meríti témáját. Szász Attila alkotása egy kevésbé ismert eseményt dolgoz fel. Két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Nép- köztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Az indíték homályos, noha helyi lapértesülések szerint Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszul ejtésével. (M5 21.35). A Soha, sehol, senkinek hőse Vendel Imre gépkocsivezető. A Horthy-hadsereg egykori tisztjét 1951 -ben várandós féleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskola- épületben töltenek két évet. A mindennapi létért való küzdelemben felőrlődik a család összetartó ereje, a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek... (M3 0.35). A „pesti srácok” bátorsága Az 1956 - A szabadságért és a függetlenségért című kiállítás a Dvorana kiállítóteremben TALLÓSIBÉLA Pozsony. A szlovák kulturális minisztérium Sznf téri kiéllítótermóben (Dvorana) októbsr 30-ig tskinthatő meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rsndezstt 1956 - A szabadságért és a függetlenségért című kiállítás, mely a „pesti srácoknak" állít emléket. A pozsonyi kiállítást Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Marek Maďarič szlovák kulturális miniszterrel közösen nyitotta meg. Balog Zoltán kifejtette, 1956 egyszerre magyar- és közép-európai ügy, inspirációt jelentett minden olyan ország népének, ahol megszálló csapatok voltak. Marek Maďarič is hasonló szellemben szólt, 56-ot a modem kori magyar történelem olyan rendkívül jelentős eseményének nevezte, amely hatással volt a ma a visegrádi csoportba tartozó országokra is. „Ha nem lett volna 1956, akkor valószínűleg nem lett volna 1968 és 1989 sem”-mondta. Az 1956-os eseményeket a történelmi tények felidézésével, valamint korabeli fotókkal és idézetekkel áttekintő kiállítást indító tabló a két hét szabadságra emlékezik. „Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mindössze két hétig tartott, mégis megrengette a világot. Megroppan- totta a második világháború után a nagyhatalmak által létrehozott berendezkedést, és leleplezte a szovjet típusú terrorrendszerek kegyetlen valóságát. A világ egyszer s mindenkorra kijózanodott a kommunista illúziókból. 1956 októberében a magyar nemzet bebizonyította, hogy képes sorsát a saját kezébe venni.” A tárlat anyaga bemutatja, kik voltak a legendás „pesti srácok” és persze lányok. A fegyveres harcokban részt vett diákok, egyetemisták és munkásfiatalok, akiket „akár tudatosan, akár hirtelen elszánásból fogtak Az 56-os emlékkiállítás tablói a szlovák kulturális minisztérium Sznf téri kiállítótermében (Fotó: MTI) is fegyvert, mindvégig a szabadság akarása vezérelt”. Akik nélkül „az 1956. október 23-án kitört forradalom néhány napon belül politikai alkuk áldozatává vált volna”. És akiknek „halált megvető bátorsága gyógyíthatatlan sebet ejtett a kommunizmuson és megrendítette a szovjet birodalmat”. A következő tabló gyermekszemmel, Csics Gyula naplóbejegyzései révén láttatja a forradalmat. Az akkor tizenkét éves budapesti fiú a forradalom első napjaiban fogott naplóírásba, majd a szabadságharc leverését követően elrejtette a füzetet, és csak a szovjet csapatok 1991-es kivonulása után, mintegy harmincöt évvel később vette elő újra. Képet kapunk a forradalomhoz vezető útról is, amelynek végén, „október 22-én a budapesti műegyetemisták megfogalmazták legfontosabb céljaikat: a szovjet csapatok kivonását és az ország demokratikus átalakulását, többpártrendszert, teljes vélemény- és sajtószabadságot, a Sztálin-szobor eltávolítását, és új kormányt követeltek”. Külön tabló foglalkozik az október 23-ai eseményekkel, egy másik pedig beszámol az eredményekről, kifejtve, hogy „az október 23-án megfogalmazott követelések teljesülése kézzelfogható közelségbe került”. Am mindezt lezárta, hogy „a Szovjetunió olyan hatalmas erejű, pusztító hadsereget mozgósított Magyarország ellen, hogy esély sem maradt a katonai ellenállásra. Csak a kézifegyverekkel rendelkező pesti srácok és néhány elszánt forradalmárcsoport állta útját a szovjet csapatoknak”. Egy tabló a hősöket mutatja be, egy másik a megtorlást. „A magyar társadalom óriási árat fizetett a közel kéthétnyi szabadságért. 1956-ért a Kádár-rendszer brutális bosszút állt. A megtorlás és a terror példa nélküli volt a magyar történelemben.” Végezetül a megtorlásokért és a szovjet csapatok bevetéséért felelősök listája következik, zárásként pedig áttekintés arról, ahogy a világ tekintett 56-ra. A magyar, szlovák és angol nyelvű kiállítás megtekinthető hétfő kivételével naponta, 10 és 18 óra között. KÖNYV Mi történt a világban 1956-ban? Milyen világpolitikai események voltak döntő hatással a magyar forradalomra, annak leverésére és miként határozták meg a 20. század további fejlődését? Miként függött össze az 56-os magyar forradalom sorsa az SZKP XX. i iísu un Peter Unwin N AG/HAT AL Ml P JÁTSZMÁK I A magyar forradalom a világpolitika erőterében fgy roll budapesti brit diplomata tónfre a sorsdöntő érről Kongresszusán elmondott titkos Hruscsov-beszéddel, az izraeli- brit-francia erők szuezi beavatkozásával vagy az amerikai elnökválasztással? Peter Unwin brit diplomata 1956 júliusában kezdett el dolgozni a londoni Külügyminisztériumban, 1958-ban, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után került harmadtitkárként a budapesti brit külképviseletre, majd 1983-ban nagykövetként ismét visszatért a budapesti brit nagykövetségre. A hatalmas ismeretanyagra, az első kézből szerzett információkra, személyes élményekre épülő könyv, amely 2006-ban jelent meg Nagy- Britaniában, izgalmas, elgondolkodtató olvasmány, és a történelemben járatos, tájékozott olvasó számára is sok meglepetést és újdonságot tartogat. Paul Unwin. Nagyhatalmi játszmák 1956 - A magyar forradalom a világpolitika erőterében. Kossuth Kiadó, 2016. 288 oldal. OPERA A Magyar Állami Operaház a héten ünnepi ősbemutatót tartott a Déry Tibor, Makk Károly és Bacsó Péter Szerelem című filmjének adaptálására kiírt pályázat nyertes művéből. „A Szerelem... azért a legszebb és legigazabb magyar filmek egyike, mert nagy ívben fütyül a történelem »igazságaira«, inkább az emberek és a tárgyak, az emlékek sokkal erősebb igazsága érdekli” - írta a többszörös díjnyertes filmről Bikácsy Gergely. A fiatal zeneszerző, Varga Judit markáns eszközökkel teremti meg saját zenei világát, melyet ugyan erősen meghatároz a Déry- novellák és a Makk-film hatása, de amelyben már egy új generáció képét kapjuk az ötvenes évek történelméről. A betegség álomvilágában élő Öregasszony és a diktatúráról látszólag tudomást nem venni akaró Luca áll a történet középpontjában, ám szavaik és tetteik fölött végig ott lebeg a fiú és a férj, János szellemalakja. Az egyfelvonásost Eino- juhani Rautavaara kortárs finn komponista A bánya című művével együtt tűzte műsorra az Opera, ez utóbbit is az 1956-os magyarországi események inspirálták. Einojuhani Rautavaara: A bánya, Varga Judit: Szerelem. Magyar Állami Operaház. Legközelebbi előadások: október 27. és 29., november 3.
