Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-04 / 230. szám, kedd

2 I KÖZÉLET 2016. október 4. | www.ujszo.com Egyszerre győzött és bukott a Fidesz SZAVAZÓLAP Országos népszava; 2016. október 2. Érvényesen szavazni csak EGY válaszra lehet! Akarja-e/fiogy^az Európai Unió az Országgyűlés hozžéjáruiása nélkül e\öuhéssa nem magyar állarmáolgárc iagyá£&£Sfágra történő ko^le^o beteiej IGEN Z^NEM Érvényesen szavazni a válasz feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet, példa SZAVAZÓLAP ta\o aíxMxi % ; • .*' tCV vAM*4**^*t az< IGEN (Képarchívum) FINTA MÁRK Amint az várható volt, teljesen ellentétesen magyarázta a vasárnapi, érvénytelenül zárult kvótaellenes népszavazás eredményit a kormány és az ellenzék. Előbbi elsöprő győzelemként értékalt, utóbbi Orbán bukásáról ós a kormányváltás lehetőségéről beszélt. A népszavazáson a magyar válasz­tópolgárok mindössze 40,41 százalé­ka szavazott érvényesen, így ered­ménytelen lett a referendum, ám az urnákhoz járulók 98,34 százaléka, csaknem 3,3 millió ember nemmel voksolt. Ünnepelnek is, nem is A baloldali ellenzék egyöntetűen a voksolás eredménytelenségét emelte ki kommunikációjában, és igyekeztek egyértelművé tenni, hogy erre alapozva össze akarnak fogni, és kormányt akarnak váltani két év múlva. A legfőbb sikernek azt tartják hogy a választópolgárok többségét nem mozgatta meg a kor­mány masszív kampánya, és távol maradtak a választóhelyiségektől. Közülük Gyurcsány Ferenc volt mi­niszterelnök, a Demokratikus Koa­líció (DK) elnöke volt a leglelke­sebb, ő egyenesen győzelemről, „a demokratikus ellenzék tíz éve várt győzelméről” beszélt. „Győztünk. Nem kicsit, nagyon. Érvénytelen lett Orbán Viktor álnépszavazása” - je­lentette ki percekkel az umazárás után. Hozzátette: a magyar kor­mányfőnek azonnal le kellene mon­dania, mert saját ügyében, saját sza­bályai szerint lebonyolított, maga kezdeményezte népszavazáson bu­kott el. Molnár Gyula, a legerősebb bal­oldali párt, a Magyar Szocialista Párt elnöke jóval visszafogottabban nyi­latkozott - minden bizonnyal azért, mert a szocialisták szavazótábora Érvénytelen szavazólapok megosztott a menekültkérdésben. Molnár hangsúlyozta, a „15 milliárd forintba kerülő közvélemény­kutatás” eredménytelen lett, és ez látszólag jó hír, de mégsem szeret­nének győzelemről beszélni. „A népszavazás után nem változik sem­mi Magyarországon: nem csökken a szegénység, nem lesz jobb az egész­ségügy, nem lesz több lehetősége a fiataloknak, nem lesz biztonságban a nyugdíjrendszer sem” - mondta Molnár. . Áram, ásványvíz, pénzért Orbán Viktor vasárnap este a Bál­na kulturális központban tartott eredményváróján kijelentette, nagyszerű a népszavazás eredmé­nye, felülmúlták az EU- csatlakozásról szóló referendumot is, és 3,3 millióan szavaztak nemmel. „Ez a fegyver elég erős lesz Brüsszelben is” - mondta. A minisz­terelnöktől a sajtó nem kérdezhetett az eredményvárón, csak a kamerákat engedték a közelébe. Emellett a té­véstábokkal megfizettették az áram- fogyasztást is, amire még soha, egyetlen demokratikus országban sem volt példa. A számlát utólag kül­dik a televízióknak. A Fidesz kicsi­nyességét mutatja az is, hogy az eredmény várón az új ságíróknak még az ásványvízért is fizetniük kellett. A 444.hu-nak és az Indexnek nyi­latkozó politikusok, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető­helyettese válaszaikban azt hangsú­lyozták, a valós érvényesség csak egy sokadrangú tényező volt, „poli­tikailag” mindenképpen érvényes a referendum - holott a kormány kommunikációjában a valós érvé­nyesség a népszavazás előtt néhány héttel még rendkívül fontos szerepet kapott. Több kormánypárti nyilatkozat a Fidesz győzelmeként igyekezett be­állítani a 3,3 millió nem szavazatot, holott a népszavazás előtt pártok fe­letti ügyről beszéltek a politikusok. Orbán szerint 1990 óta még egyet­len párt vagy pártszövetség sem ka­pott ilyen mértékű támogatást. „Egymillióval több magyar válasz­tópolgár szavazott bizalmat a kor­mány álláspontjának a vasárnapi kvótareferendumon, mint amennyi­vel 2014-ben hatalmazták fel kor­mányzásra az emberek a Fidesz- KDNP-t” - hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor az ugyancsak a Fidesz által kezdeményezett 2008-as „szo­ciális” népszavazáson még 3,3 mil­liónyi ember támogatta a Fidesz ál­láspontját. A kormányoldalon azonban nem csatlakozott mindenki a hivatalos elégedettségi kampányhoz. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter például a makohirado.hu- nak adott interjújában elégedetlen­kedett. „Nem vagyok elégedett az érvényességet illetően. Hogy mi az oka azt külön kell végiggondolni” - jelentette ki. A jobbikosok hol állnak? Kifejezetten trükkös kommuni­kációs feladat elé állította a kvóta­népszavazás a Jobbikot, melynek fő célja a Fidesz leváltása, ám menekült- és kvótaellenes. Vonáék az ellentmondást úgy oldották fel, hogy a népszavazást mint eszközt bírálták. Szerintük ugyanis felesle­ges pénzkidobás volt, egy általuk ja­vasolt alkotmánymódosítás mindent megoldott volna. A Jobbik elnöke az umazárás után a népszavazás ered­ménytelenségére alapozott, mond­ván: „Orbán öngólt rúgott”, mindez a személyes kudarca, és le kell mon­dania. Juhász: Meglepően sok a 6,3%-nyi érvénytelen szavazat LAJOS P. JÁNOS Érvénytelen lett a magyaror­szági kvótanépszavazás, annak lahetségas hatásairól Juhász Péterrel, a Political Capital elemzőjével beszélgettünk. A részvétel elmaradt a szüksé­gestől, de rendkívül magas lett a nemek aránya, és viszonylag so­kan szavaztak érvénytelen szava­zólappal is. Hogyan értelmezhető a vasárnapi voksolás a politikai pártok szempontjából? A kérdés egyáltalán nem volt meg­osztó a társadalomban, azt tudni le­hetett, hogy a nemek aránya elsöprő mértékű lesz. A részvétel volt a leg­fontosabb kérdése a népszavazásnak. A jóval 50 százalék alatti eredmény azt mutatja, hogy a másfél éves kam­pány is kevés volt ahhoz, hogy a Fi­desz érvényes népszavazást produ­káljon. Már a voksolás előtt is úgy tűnt, hogy a választók is belefásultak a kampányba. A kormányoldal és az ellenzék is saját győzelmeként hirdeti az eredményt. Valóban a Fidesz ve­Juhász Attila (Képarchívum) szített, ahogyan az ellenzék állítja, vagy a Fidesznek van igaza? A Fidesz számára ez belpolitikai szempontból egy pillanatnyi vere­ség. Azért csak pillanatnyi, mert na­gyon könnyen át tudja majd értel­mezni sikerré a nemek nagy aránya miatt. A politikai erőviszonyokat nem írja felül ez a népszavazás, te­hát nem nevezhetjük az ellenzék győzelmének sem. Nemzetközi szinten egyértelműen vereség ez a Fidesz számára. Egy érvénytelen népszavazást nem lehet az unióban „lobogtatni”, ezzel uniós szinten tartósan rosszul járt a Fidesz. A demokratikus ellenzék job­bára a távolmaradásra buzdított, az érvénytelenséghez mennyit tett hozzá az ő kampányuk? Számszerűsíteni ezt nagyon ne­héz, erre vonatkozó adatok nincse­nek. Ha azt vesszük alapul, hogy egy­két nagy figyelmet keltő népszava­záson volt már 50 százalék felett is a részvétel, akkor azt mondhatjuk, hogy volt hatása a bojkottra való fel­hívásnak, de ezt nem értékelném túl. Az ellenzék nagyon korlátozott le­hetőségekkel rendelkezett, és csak az utolsó egy hónapban kampányoltak a bojkott mellett. Ezért is mondom, hogy ezt a népszavazást nem ők nyerték meg, hanem a Fidesz kudar­ca az érvénytelenség. A nemmel szavazók száma mintegy 3,2 millió, ami szinte megegyezik a Fidesz és a Jobbik szavazótáborával a 2014-es vá­lasztásokon. Csak ők szavaztak nemmel, vagy más pártok táborá­ból is voltak hívei a nemnek? A 2008-as népszavazáson 3,3 millió volt az, aki a Fidesz álláspont­jának megfelelően szavazott. Most a 100 ezerrel kevesebb szavazat ku­darcnak tűnik. A 3,2 millió számszerűen tényleg egyezik a jobboldal szavazótáborával, de sze­rintem összetételében nem ennek fe­lel meg. Nagy részük valószínűleg a Fidesz és a Jobbik táborából kerül ki, de biztosan vannak köztük olyanok is, akik baloldali pártok hívei vagy egyébként nem járnak választani. Viszonylag magas, mintegy 6,3 százaléknyi az érvénytelen szava­zatot leadok aránya. Ez valóban azt mutatja, hogy van igény egy új pártra, ami akár a Kétfarkú Ku­tya Pártból is kinőhet? Ez tényleg látványos eredmény, eddig 0,5-1% között mozgott az ér­vénytelen szavazatok aránya. Azt nem lehet kijelenteni, hogy ez teljes mértékben egy új pártra bejelentett igényt jelez, szerintem ez az a réteg, amihez még hozzácsatolhatjuk a bojkottálók egy részét is - amely ak­tívan kormányellenes. Ráadásul ők megértik a bonyolultabb politikai üzeneteket is. Az érvénytelen sza­vazat leadása nagyon aktív hozzáál­lást, tudatos politikai állásfoglalást j elent. Az mindenkit meglepett, hogy ez a réteg ilyen széles, ezért értékel­ték úgy, hogy új pártot igényelnek. Az igenek aránya 1,6 százalék­nyi volt. Ez teljesen a Magyar Li­berális Párt eredménye? Ahhoz képest, hogy valóban csak ez a kis párt kampányolt az igenek mellett, ez számukra szép eredmény, eddig nem volt mérhető támogatá­suk. Ebben a csoportban is biztosan vannak olyanok, akik csak tiltakozni akartak, ezért az ellenkezőjét húzták be, mint amit a kormány kért. Jelentős hatása lesz a népszava­zásnak, vagy két hét múlva már nem is fogunk rá emlékezni? Szerintem viszonylag sokáig hi­vatkozási alap marad mindkét olda­lon. A Fidesz nagyon érdekelt abban, hogy ezt a kudarcos, érvénytelen népszavazást átértelmezze sikerré, és a 3,2 millió nemmel szavazóról még hosszan fog beszélni. Uniós szinten is fognak rá hivatkozni, habár én nem hiszem, hogy az Európai Unió ko­molyan vesz majd egy érvénytelen népszavazást. Az ellenzék is érdekelt abban, hogy az érvénytelenséggel bizonyítsa, hogy a Fidesz kudarcot vallott. Úgy vélem, hogy biztosan hosszabb távú hatása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents