Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-04 / 230. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. október 4. KOZELET I 3 Budapest bojkottálta a szavazást A referendum legizgalmasabb adata a 6,3 százaléknyi érvénytelen szavazat, ez több mint 200 ezer embert jelent A KVÓTÁN E PSZAVAZ AS EREDMÉNYEI A Magyarországon szavazók aránya megyei bontásban GY0R-M0SQN-S0PR0N 51,11 % BORSOD-ABAUJ­ZEMPLÉN 41,71 % Eredmények: ■ Részvételi arány a Magyarországon leadott szavazatok alapján: 43,91% ■ Részvételi arány a levélben leadott szavazatok alapján: 27,73% ■ Az érvényes szavazatok aránya: 40,41% ■ Az érvénytelen szavazatok aránya: 6,27% Feldolgozottság: 99,98% • Összeállította: Ipj, Új Szó Igen szavazatok aránya: 1,66% Nem szavazatok aránya: 98,34% ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A kvóta referendu­mon 43,3596-os részvétel mellett az érvényesen vokso­lók 98,34%-a szavazott nemmel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap késő este közzétett adatai szerint. Az összes szavazó 6,2396-a, több mint 200 ezer ember szavazott érvénytelenül, összességében érvénytelen lett a népszavazás. A vasárnapi referendumon 3 307 109-en (az összes polgár 40,03%-a) érvényesen szavazott, 223 193-an érvénytelenül. Az érvényes szava­zatok közül az igenek száma 55 584 (1,68%), a nemek száma 3 251 525 (98,32%) volt. A legaktívabb megye Vas volt, ahol a választópolgárok 52 százaléka voksolt. A legkevésbé ak­tív Budapest volt, ahol csupán 39,4% szavazott. 17 milliárdos kampány A kormány 12 milliárd forintot költött propagandára, ezt tetézi a nép­szavazás 5 milliárdos szervezési költsége - az együttesen 17 milliárd forintba kerülő akció az ellenzék sze­rint hallatlanul drága közvélemény­kutatás volt csupán, melyből kide­rült: a lakosság többsége nem támo­gatja az Orbán-kabinet koncepcióját. Hiába, hogy soha nem látott egy­ségben szavazott az ország - a nem-. mel szavazók aránya meghaladta a 92, az érvényesen szavazók között a 98%-ot - jogilag eredménytelen lett a vasárnapi menekültellenes népsza­vazás. Összességében több mint 3,2 millióan mondtak nemet, vagyis tá­mogatták a kormánynak a Brüsszel és a menekültek elleni harcnak beállí­tott kampányát; ez több, mint ahá- nyan 2003-ban az ország európai uniós csatlakozására igennel szavaz­tak. Orbán Viktor és pártja erre hi­vatkozva győzelemként ünnepli az eredményt, ám a választás utáni eredményvárón a Fidesz vezető po­litikusainak arca másról tanúskodott (az ellenzékiek pedig egyenesen a bukásáról beszélnek). Persze az ér­vényes szavazatok több mint 98%- ának besöprése komoly fegyvertény, ám ha megnézzük az adatokat terü­leti bontásban, látszik, hogy az or­szág korántsem volt olyan homogén. Csak két nyugati határszéli megyé­ben (Vas és Győr-Moson-Sopron) érte el a részvételi arány az 50%-os érvényességi küszöböt, az országos adat pedig 43,35% lett. Ebben a ré­gióban láthatóan hatott az Ausztriá­ba dolgozni átjárók tapasztalata: az, hogy a menekültválság hatására az osztrákok kerítést készülnek építeni több schengeni határszakaszon, va­lamint megnehezítették az átkelést, és így a jellemzően ingázó magyar munkavállalók életét. Közönyös nagyvárosok A nagyvárosokban többnyire na­gyon alacsony volt a részvétel, amit a kisebb települések magasabb ered­ménye nem tudott kompenzálni. Egyetlenegy megyei jogú városban sem érte el az érvényes szavazatok aránya az 50%-ot, és mindenhol lé­nyegesen kevesebb szavazat jött be, mint a megyei átlag. A győztes Hód­mezővásárhelyen is hiányzott az ér­vényességhez kb. száz szavazat, és feltűnő, hogy a Dunától keletre szinte csak Lázár János miniszter városa teljesített kiemelkedően: a részvételi lista élén inkább dunántúli városok vannak. Ráadásul még a falvakban sem ért el átütő sikert a minden fron­ton teljes erőből nyomuló hatalom. Színjátéknak tartották Az egész referendum legizgalma­sabb adata viszont a 6,3 százaléknyi érvénytelen szavazat, amit nehéz nem az egész népszavazási színjáték elle­ni tiltakozásnak tekinteni. Különö­sen, ha megnézzük, hogy hol a leg­magasabb az érvénytelenül szavazók aránya: az egyébként alacsony rész­vétellel is protestáló Budapesten megközelíti a 12%-ot-aváros egyes kerületeiben 15% volt -, de az átlagot (főként Szegednek köszönhetően) jócskán meghaladó Csongrádban, valamint olyan hagyományosan bal­oldalinak számító megyékben, mint Baranya, Fejér vagy Komárom- Esztergom. Ez alighanem politikai tényezővé teszi az emellett kampá­' nyoló Kétfarkú Kutya Pártot. Több mint 200 ezer ember szavazott ér­vénytelenül - a korábbi népszavazá­sokkal összevetve egyértelmű, most rengeteg ember érezte fontosnak, hogy érvénytelen szavazatot leadva üzenjen a népszavazás kiíróinak: ér­telmetlen kérdésre nem lehet értel­mes választ adni. Az érvénytelen sza­vazat ugyanis nyilván sokkal erősebb üzenet, mint a távolmaradás. Egybe­vetésül: az eddigi csúcstartó a 2004-es népszavazásnak a kettős állampol­gárságról szóló kérdésére leadott 2,03%-nyi, 61 200 érvénytelen sza­vazat volt. (MTI, Index, ú) A magyar kormány nem vette észre, elbukott a vokscsatában Érvénytelen lett a kvóta refe­rendum. Noha 3,2 millióan szavaztak nemmel, 2006 óta először nem Orbán Viktor szája íze szerint alakult egy országos voksolás. Budapest. Hiába a kb. 17 milliárd forintot felemésztő kampány és a fi- deszes média minden szegletét el­árasztó propaganda, a szükséges 50% plusz egy szavazat helyett mind­össze 43,3%-a voksolt érvényesen a betelepítési kvóta elleni népszavazá­son. Márpedig a referendum valódi politikai tétje - az eredményből adó­dó jogi következmények híján - az volt, sikerült-e a kormányoldalnak új szavazókat megnyernie a menekül- tellenesség izzításával. Nem sikerült - legfeljebb a Jobbik rovására -, ez pedig kudarc akkor is, ha a fideszes politikusok saját méréseik alapján néhány napja megkezdték a várako­zások lehűtését. Vasárnap este pedig már elsöprő sikerről beszéltek. Fidesz: csapdába esett Feltűnő volt az is, hogy a kormány­fő a kampány utolsó napjaiban kizá­rólag a baráti médiának adott inter­júkban igyekezett mozgósítani, nem tartott nagygyűlést, és kimaradt ab­ból a 200 állomásos lakosságifórum- sorozatból is, ahol a jobboldali mito­lógia változatos alakjai - a repülő csészealjaktól rettegő biztonságpoli­tikai szakértőig bezárólag - azt ma­gyarázták az embereknek, hogy mi­ként vet véget a bevándorlás a nyu­gati civilizációnak. Bár a részvétel az EU- és a NATO-csatlakozásról szóló referendumon sem érte el az 50 szá­zalékot, mindkétszer magasabb volt a mostaninál. A Fidesz a saját csapdá­jába esett: úgy alakította a szabályo­kat, hogy jóformán lehetetlen érvé­nyes népszavazást tartani. Korábban az összes választókorú negyedének (kétmillió választónak) az egybe­hangzó akarata elég volt az eredmé­nyességhez - ezt a küszöböt tegnap is könnyen átugrotta volna a kormány. Az elbukott referendumot követő­en azonnal óriási csúsztatással kam­pányol tovább az Orbán-kormány, mintha mi sem történt volna. 10-ből 9 ember ma Magyarország mellett, Magyarország önálló döntési joga mellett szavazott. Ezzel a szöveggel posztolta ki a kormány a Facebookra a kékplakát-kampányának következő elemét egy azóta fizetett hirdetésként is teijesztett bejegyzésben. Mind a kommentár, mind maga a plakátszö­veg félrevezető, hiszen nem közli a legfontosabbat, hogy a népszavazás érvénytelen, a „10-ből 9 ember” kezdetű szöveg arra utal, mintha 10 választóból 9 nemmel szavazott vol­na a népszavazáson. Csakhogy az igazság az, hogy 10-ből vasárnap csak 4 ember szavazott nemmel. Orbán miniszterelnök sajtótájékoztatója és ez után a plakát után pontosan tudni: egyszerűen úgy tesznek, mintha va­sárnap nem az történt volna, ami tör­tént, hanem a nemek nyertek volna egy érvényes népszavazáson. Brüsszel közönyösen vár Ennek megfelelően beszélt tegnap Orbán Viktor,a parlamentben: „A va­sárnapi kvótanépszavazás elérte a célját, Magyarország döntött. A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a po­hárba, tisztázzuk, mit akarnak a ma­gyarok a tömeges migráció ügyében” - mondta a kormányfő, aki felidézte: amikor Magyarország az európai uniós csatlakozásról döntött, akkor 3 millió 50 ezer ember szavazata elég volt a belépéshez, most pedig mint­egy 3,3 millió ember mondott nemet. Orbán szerint „hazafiatlan, inkorrekt és nem becsületes” magatartás, hogy a Jobbik nem támogatja őt. A nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert - jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, az EU-ban elsőként és eddig egyetlenként csak Magyaror­szágon kérdezték meg a választókat a migránskérdésről, amin az EU léte is múlhat. „Nem fogom hagyni, hogy ennyi ember véleményét semmibe vegyék” — érvelt Orbán. Közjogi ér­telemben a népszavazás nem kötelezi a kormányt törvényalkotásra, de a kormánypártok azt látják helyesnek, ha módosítják az alaptörvényt. Az Európai Bizottság tiszteletben tartja a magyar emberek demokrati­kus akaratát, azokét is, akik szavaz­tak és azokét is, akik nem - közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bi­zottság szóvivője a brüsszeli testület tegnapi tájékoztatóján. Szkínász el­mondta, a magyar kormány hatáskö­rébe tartozik, hogyan kezeli a refe­rendum eredményét. Az Európai Bi­zottság szerint a vasárnapi referen­dum a jövőbeni döntésekre vonatko­zott. A magyar népszavazás nem vál­toztat az uniós szerződésben rögzített döntéshozatali folyamaton - húzta alá. Orbán kijelentésére reagálva, amely szerint a közeljövőben talál­kozót tervez Jean-C laude Junckerrel, a bizottság elnökével, a szóvivő el­mondta, hogy az elnök irodája min­den tagország állam- és kormányfője előtt nyitva áll. ' (MTI, NOL, 444.hu) Látogassa meg sátrunkat oktÓb^^^wlf a Párkányi SiľtlOíl-JÚdcI vásáron! Szer etettel és kedvezményes előfizetési ajánlattal várjuk Önöket. / Ez a lap jár Önnek! ÚJ SZÓ MICSODA Y^XSARNAPl

Next

/
Thumbnails
Contents