Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-21 / 245. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. október 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Rablás olasz módra A filmipar ezúttal is megelőzte a valóságot MOLNÁR IVÁN az olasz Énei mohi atomerő- művel kapcso_JL fp*®» latos ballépéseit szeretnénkjellemezni, keresve sem találhatnánkjobb címet, mint a „Rablás olasz módra”. 2008-ban készült a romantikus bűnügyi vígjáték, a nagy kérdés csak az, hogy az Énei vezetőit a film inspirálta-e, vagy a film készítői láttak a jövőbe. A Japánban található fukusimai atomerőmű környékén 2011 -ben bekövetkezett földrengés és az azt követő szökőár súlyos üzemzavarok sorozatát indította el és nukleáris fenyegetést jelentett: a tengerár 19 ezer embert ölt meg, a tönkrement erőmű sugárzása miatt pedig 160 ezer embert telepítettek ki. A katasztrófát követően az egész világon szigorították az atomerőművek építésével kapcsolatos szabályokat, ami jelentős többletköltség az építők számára. Csak két külföldi példa: Finnországban az egyre szigorodó szabályok miatt végül kilenc évet késett egy reaktor átadása, emiatt pedig az építkezés ára a háromszorosára nőtt. Franciaországban ugyanilyen arányban nőttek a kiadásai egy reaktor építésének, amelynek az átadása Fukusima miatt végül tíz évet késett. E példák inspirálhatták az Éneit is a mohi atomerőmű 3. és 4. blokkjának építésénél. Az Enel 2006-ban jutott hozzá a Szlovák Villamos Művek 66 százalékos részvénycsomagjához, és a szlovák áramtermelő többségi tulajdonosaként 2008-ban látott hozzá a 3. és 4. blokk befejezéséhez, 2,8 milliárdos költségvetéssel számolt. A fukusimai katasztrófát követően, 2013-ban azonban ezt 3,8,2014-ben pedig 4,63 milliárd euróra növelte. Az idén tavasszal felröppent információk szerint az építkezés költségeit újabb félmilliárd euróval, 5,1 milliárd euróra növelnék. Peter Žiga gazdasági miniszter szerint azonban ez az összeg jóval nagyobb is lehet. A kiadások természetesen elsősorban az Éneit terhelik, vagyis az államnak ezzel kapcsolatban nincsenek többlet- költségei. A Szlovák Villamos Művekben azonban az államnak 34 százalékos tulajdonrésze van, vagyis ha a kiadások növekedése miatt a cég ezúttal sem fizet majd osztalékot, azt az államkassza is megérzi. Az olaszok valószínűleg így kívánnak bosszút állni Robert Fico kormányfőn azért, mert az elmúlt években durva kirohanásokat intézett az ellenük. Ficónak azonban ez esetben kivételesen igaza van: az Éneit nagy hiba volt beengedni a szlovák áram- termelésbe. Szlovákia számára így mindenképp nagy megkönnyebbülést jelent majd, ha sikerül megszabadulnunk az olasz energiaipari rablólovagoktól. A nagy kérdés már csak az, hogy a helyettük érkező cseh részvényesek valóban jobbak lesznek-e, mint az olaszok. Bombahír. Sorakozó stábok a Teréz körúti robbantó vidéki házánál (MTI-felvétel) Büntetlen előéletű a robbantó Foci és piacgazdaság KOLLAI ISTVÁN M iért futnak, ha nincs náluk labda? Mérő László, aki matematikusként és pszichológusként rendkívül olvasmányos és népszerű könyveket írt többek között a játékelméletről, már többször idézett egy történetet, amiből végső soron a piacgazdaság és a „versenytársadalom” működését vezeti le. Apa és fia nézik a futóversenyt. — Apu, miért fut ott az a sok ember? — Tudod, fiam, az első kap egy szép díszes kupát.- És a többi miért fut? Az aranyos történettel Mérő László azt mutatja be: nem csak az első hely helyezés. A többi futó számára - és a külvilág számára is - csak a verseny során derülhet ki, hogy kinek nagyjából hol van a helye a mezőnyben. Ez lényegében modellezi a szabadversenyt, ahol mindenki összemérheti az erejét a másikkal, és kitűzheti magának a célt, hogy a következő verseny során hogyan javítson a pozícióján. Ami nem feltétlenül a dobogót j elenti máj d, hanem mondjuk a nyolcadik helyet - ez is nagy siker annak, aki korábban huszadik volt. Ez a fotós hasonlat azért érdekes, mert miközben szimpatikussá és átláthatóvá próbálja tenni a piaci versenyt, éppen a fotóversenyjelleg az, ami miatt nem örvend népszerűségnek a piaci verseny, legalábbis Közép-Európában, ahol a kapitalizmus csak 25 éve létezik. Először is, amikor Közép-Európában hirtelen kitört a piacgazdaság (Mérő László hasonlatát továbbgondolva: először rendezhettek szabad futóversenyt Közép-Európában), a helyi, edzetlen versenyzőnek rengetegjói felkészült külföldi versenytárssal kellett felvenni a küzdelmet. Es valóban annyi esélye volt a helyi indulóknak, mint az edzetlen fotóknak a profikkal szemben. Ráadásul a futóverseny igazi doppinggyanús sportág, a győztesei nem mindig tiszta eszközökkel győznek, és ha ebben is hasonlít a „versenytársadalmakhoz”, az inkább probléma. Ki tehetséggel, szorgalommal jut a csúcsra, ki jogtalan előnyökkel? Ember legyen a talpán, aki ezt a fotóverseny és a piaci verseny szereplőiről megmondja. Mégis, a piacgazdaság igazából komoly innovációja az emberiségnek, a régiónk is sokat profitál belőle, de a fanatizált élsportok helyett ez lehet, hogy jobban kitűnik a focipályán. Meg általában, minden csapatsportban. Ahol megint csak igaz a fenti apa-fiú párbeszéd:- Miért fut az ember a labdával?-Hogy gólt rúgjon.- És akkor miért fut mindenki más is? És hovatovább: a labdás ember miért rúgja el magától a labdát? A válasz végső soron az, hogy csapatban és összjátékban próbál gondolkodni: nem az a csapat nyer, ahol több az izomerő, hanem amelyik jobban kooperál. Ugyanez igaz a versenytársadalomban is: ha valaki megtalálja az összhangot a fogyasztójával, a partnereivel, a beszállítóival, befektetőivel, nő az esélye a győzelemre. A piacgazdaság és szabadkereskedelem nagy innovációja, hogy a feudális, alá-fölé rendeltségi helyzetek után lehetőséget adott az ilyen, ún. win-win helyzetekre. Ahol nemcsak kizsákmányoló van és zsákmány, hanem ahol egy ügylettel mindkét fél jól járhat. Van, aki többet nyer ugyanazon a passzon, van, aki kevesebbet, de a csapatból mindenki nyer valamit. Nem véletlen, hogy a gólvágó focisták mellett ugyanúgy jegyzik a sok gólpasszt adó játékosok nevét is. Szubjektív okoskodás ez, de lehet, hogy egy okos gólpassz az, amiben igazán megcsillan a piacgazdaság szelleme; persze sok minden más is kell a sikerhez, de az valóban inkább közelebb áll a sok loholás- hoz, futáshoz. Magyar állampolgár a Teréz körúti robbantással gyanúsított férfi, akit tegnapelőtt fogtak el. A gyanúsítottnak bűntársai nem voltak, eddig nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásokban, a bombát ő szerelte össze, és egyértelműen a rendőrök voltak a célpontjai. Hajdú János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója elmondta: a vidéki fiatalember az autójában várakozott Keszthely Balaton-parti Csík Ferenc sétányán, egy, a forgalomtól elzárt területen,mikor szerdán 16:09- kor lecsapták rá a terrorelhárítók. A elfogás után orvosi vizsgálatnak vetették alá, panasza nem volt, az este folyamán szállították fel Budapestre. Nem volt nyomravezető Nem kell kifizetni a 10 millió forintot - mondta az országos rendőrfőkapitány. Papp Károly hangsúlyozta: klasszikus felderítő munka során jutottak el a gyanúsítotthoz. A gyanúsított beszámíthatóságának korlátozottságáról szóló sajtóhírekre Keresztes Imre főügyész azt mondta: a gyanúsítás még csak most történt meg, de mint ahogy minden ilyen súlyos esetben, ennek vizsgálata a későbbi nyomozás feladata lehet. Arra a kérdésre, hogy ellenállt-e a férfi az elfogáskor, az volt a válasz: erre nem volt lehetősége. Mi az indíték? Arra a kérdésre a rendőrségi vezetők nem válaszoltak, miből gondolják, hogy a férfi még újabb robbantásra készült, illetve mi az indíték. „Nem akarnak tippeket adni” azoknak, akik hasonló cselekményre készülnek - hangzott a válasz. A férfi nem tett vallomást. Sok bizonyítékot szereztek be ellene, de ezekről szintén semmit nem árultak el. A hatóságok tartottak attól, hogy újabb bűncselekményt követhet el a robbantó, és most már látják, hogy a félelmük nem volt alaptalan, mondta a főügyész. A DNS-mintáról Az ügyészség nem akarta kommentálni azt, hogy valóban a gyanúsított anyjától szerzett DNS-minta nyomán bizonyosodtak-e meg a férfi érintettségéről, megismételték, hogy egy szűk kör tudhatja csak, milyen bizonyítékok alapján fogták el. Azt sem tudni, pontosan hol tartják fogva a gyanúsítottat. A robbanóanyagra vonatkozó kérdésre a főügyész azt mondta, a bomba ereje látható volt a videón, és nem titok, hogy szögek voltak benne. Hogy felmerült-e a büntethetőséget kizáró ok, vagyis a gyanúsított elmeállapota lehetővé teszi-e ezt, azt válaszolták, ilyen súlyos bűncselekménynél szakértő végzi el a beszámíthatóságot, de ez a későbbi nyomozás feladata. Szeptember 24-én este a budapesti belvárosban, a Teréz körúton robbantotta fel házi készítésű bombáját a férfi, pont akkor, mikor a táska mellé ért két járőröző rendőr. A páros férfi tagját súlyos, a rendőrnőt pedig élet- veszélyes sérülésekkel vitték kórházba, azóta mindketten hazamehettek már. A rendőrfőkapitány szerint néhány hónap múlva vissza tudnak állni a rendőri szolgálatba. (Index, MTI) FIGYELŐ Az oroszok 57%-a sose hallott 56-ról Az orosz lakosság több mint fele, 57 százaléka sose hallott arról, hogy Magyarországon 1956-ban felkelés zajlott - derült ki független Jurij Levada Elemzőközpont felméréséből. A maradék 43 százalék fele szerint teljesen indokolt és jogos volt a forradalom szovjet eltiprása. A Magyarországon hat évtizeddel ezelőtt történtekről a megkérdezettek 21 százaléka bizonyult viszonylag tájékozottnak, 22 százalék pedig „hallott valamit” a forradalomról. Azok egyötöde, akik tudtak 56- ról, úgy vélekedett, hogy annak oka „a nyugati országok felforgató tevékenysége” volt. Ugyanennyi azok aránya, akik szerint az eseményekért „a magyar vezetés szovjetellenes és revizionista erői” felelősek, mert megpróbáltak államcsínyt végrehajtani és elszakítani az országot a szocialista tábortól. További 16 százalék szerint Magyarországon „az ellenzék által kezdeményezett ellenforradalmi lázadás” történt, 15 százalék szerint pedig 1956 népfelkelés volt a Szovjetunió által Magyarországra kényszerített rezsim ellen. Azok 50 százaléka, akik tudtak 56-ról, Budapest szovjet ostromát és a felkelés elfojtását indokoltnak tartják, csak 24 százalék vallott ezzel ellentétes nézetet. A felmérést szeptember végén, 137 településen, 1600 fős mintán végezték. A Levada-központ egyébként szerdán panaszt nyújtott be egy moszkvai bíróságon az orosz igazságügyi minisztérium szeptemberi döntése ellen, amely „külföldi ügynökként” bélyegezte meg a szociológiai intézetet. (MTI)
