Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-21 / 245. szám, péntek
6 I KÜLFÖLD 2016. október 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kurdokat támadott a török légierő Ankara. A Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia által ellenőrzött területet bombázta a török légierő Szíriában, Aleppótól északra. A légi csapásokban 160-200 kiírd fegyveres meghalt, továbbá megsemmisült 18 kurd célpont, köztük páncélkocsik, óvóhelyek, fegyver- és lőszerraktárak, valamint parancsnoki épületek is. Törökország augusztus 24-én indított Eufráteszi Pajzs fedőnéven hadműveletet Eszak- Szíriában, hogy megtisztítson egy 5 ezer négyzetkilométeres területet az általa terrorszervezeteknek minősített fegyveres csoportoktól. (MTI) Újabb sikertelen koreai rakétakilövés Szöul/Washington. Tegnap újabb sikertelen rakétakísérletet hajtott végre Eszak-Korea - közölte az amerikai és a dél-koreai hadsereg. Phenjan feltehetően egy Muszudan típusú, elvileg 2500-4000 km hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt fel az ország északnyugati részén fekvő Kuszong város melletti támaszpontról. Hét hónap leforgása alatt a tegnapi volt a 8. kísérlet Muszudan rakétával, de ezek közül csak egy volt sikeres, amelyet az idén júniusban hajtottak végre. A rakéta akkor 400 kilométer megtétele után csapódott a tengerbe, mintegy 300 kilométerre a japán partoktól. (MTI) Folytatódnak a török tisztogatások Ankara. Őrizetbe vettek a hatóságok 40 katonát, köztük 2 ezredest a közép-törökországi Konya város melletti légi támaszponton a július 15-ei puccskísérletet követő tisztogatások keretében. A gyanúsítottak állítólag kapcsolatban állnak az USA-ban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokkal, akit Ankara a katonai hatalomátvétel kiterveléséért felelőssé tesz. A puccskísérlet után átfogó nyomozások indultak, a vizsgálatok kiemelten érintik a haderőt, azon belül is leginkább a légierőt. A tábornoki kar 40%-át menesztették. (MTI) Merényletet tervező palesztin csoport Jeruzsálem. Az izraeli Sin Bét belbiztonsági szolgálat felszámolt egy merényletekre készülő palesztin csoportot. A négy palesztinból álló csoport nagyszabású robbantásos merényletet tervezett egy rendezvényeknek otthont adó teremben Beér-Se- va térségében, valamint egy izraeli katona elrablására készült, hogy szabadon bocsátásáról, illetve holttestének átadásáról később tárgyalásokat folytasson az izraeli hatóságokkal. A katona elrablásához kinéztek egy lakást, és már pénzt is kaptak kibérléséhez megbízóiktól, a Gázai övezetben működő, Iszlám Dzsihádhoz kötődő szervezettől. (MTI) Trump politikai tabut döntött Az amerikai elnökjelöltek utolsó vitája a korábbiaknál is hevesebb, személyeskedőbb volt Minden jel szerint Donald Trump már csak álmodhat az elnökségről (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az utolsó amerikai elnökjelölti vitán a jelenleg vesztésre álló Donald Trump republikánus párti jelölt nem volt hajlandó kinyilvánítani, hogy elfogadja-e a választás eredményét. Az amerikai sajtó a műsorvezetőt nevezte meg a vita győzteseként. A vita után azonnal megütközést keltett az elemzőkben és a politikusokban, hogy Donald Trump visszautasította annak kimondását: elfogadja a november 8-i elnökválasztás eredményét. A nevadai Las Vegasban megtartott harmadik - s egyben utolsó - vitának ez volt az egyik legfontosabb és legnagyobb vitát kiváltó eleme. A választási csalás lehetőségét az elmúlt héten kampánya egyik központi témájává emelő Trump ezt annak ellenére mondta, hogy alelnökjelöltje, Mike Pence pont a vita előtt erősítette meg, hogy elfogadják a választás eredményét, bármi legyen is az. Korábban amerikai elnökjelölttől nem lehetett ilyet hallani, mivel az USA- ban eddig sosem kérdőjelezték meg a választások tisztaságát és végeredményét. A politikai pengeváltás a korábbiaknál is hevesebb és személyeskedőbb volt, egy adott pillanatban Hillary Clinton demokrata párti jelölt csak úgy beszélt mellette álló vetélytársáról, hogy „ez a személy”, Trump pedig „undok nőnek” nevezte őt. Sem a vita előtt, sem utána nem fogtak kezet, és családtag- jaiksem köszöntötték egymást. Mindkét jelölt kapott kemény kérdéseket Chris Wallace műsorvezetőtől, aki a republikánusokhoz közel álló Fox televízió munkatársa. Clinton végig támadóbb volt, több alkalommal nem engedte szóhoz jutni a műsorvezetőt és Trumpot, ezért előfordult, hogy az elhangzottakat nem nagyon lehetett érteni. Ezúttal is hangsúlyos volt Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök vélt szerepe az amerikai választási folyamatban. Clinton egyenesen „Pu- tyin bábjának” nevezte Trumpot, aki ezt azonnal visszautasította, és leszögezte, hogy Clinton és Barack Obama elnök is azért nem kedveli Putyint, mert mindkettőjüknél okosabb és túljár az eszükön. Amikor a műsorvezető rákérdezett Trumpnál az állítólagos szexuális zaklatásaira vonatkozó vádakra, a milliárdos tagadta ezeket, Clinton kampánycsapata mesterkedése eredményének tudta be, s javasolta, hogy inkább Clinton e-mail-botrányára összpontosítsanak. Hillary Clinton gyorsan megismételte, hogy az FBI nem javasolta a vádemelést ellene e-mailjei ügyében, és azonnal témát is váltott. Hasonlóképpen témát váltott, amikor a WikiLeaks által kiszivárogtatott elektronikus levelei tartalmáról kérdezték. A kérdést lényegében válasz nélkül hagyta. Beszédes módon a sajtó szerint a műsort vezető Chris Wallace volt a legjobb az elnökválasztás utolsó televíziós vitáján. A jelöltek közül a megfigyelők nagyobb része a demokrata Hillary Clintont ítélte jobbnak, és a republikánus Donald Trump a kommentárok mindegyike szerint súlyos hibát követett el azzal, hogy nem volt hajlandó garantálni a választások eredményének elismerését. A CNN hírtelevízió a vita lezárulta után gyorsan nyilvánosságra hozta az ORC közvélemény-kutatóval közösen készített első felmérését: eszerint a megkérdezettek 52%-a Hillary Clintont tartotta meggyőzőbbnek, s 39%-uk szerint Donald Trump került ki a vitából győztesen. (MTI, index, ú) EU-csúcs a A migrációs válság megoldásának további lépései, a folyamatban lévő szabadkereskedelmi megállapodások, az Oroszországgal való együttműködés és a szíriai helyzet rendezése az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának legfontosabb témái. Brüsszel. Az Európai Unió migrációs politikájáról folytatott megbeszélésen az Európai Tanács áttekinti a válság kezelése céljából hozott határozatok végrehajtását és a migrációs beáramlás csökkentésére vonatkozó további lépéseket. A tagországok egy része azt az álláspontot képmigrációról viseli, hogy az illegális migrációt nem lassítani, hanem megállítani kell. Az uniós vezetők megbeszéléseket folytatnak a folyamatban levő szabadkereskedelmi egyezményekről - a ma véget érő csúcs alkalmával megegyezés születhet a tagországok között és megvalósulhat az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény jövő hétre tervezett aláírása is. Az egyezmény elfogadásához valamennyi uniós ország beleegyezésére szükség van, azonban Belgium francia ajkú régiója egyelőre akadályozza a megegyezést. Nagy-Britannia a csúcson beszámol a júniusi referendum (brexit) óta eltelt időszak intézkedéseinek eredményeiről. (MTI) Egyeztetés Berlin. A kelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó normandiai négyek abban állapodtak meg berlini csúcstalálkozójukon, hogy november végéig kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának útitervét - jelentette be Petro Porosenko ukrán elnök. A kancellári hivatalban rendezett megbeszélésen Porosenkón kívül részt vett Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollandé francia elnök, továbbá Angela Merkel német kancellár. Az ukrán elnök szerint az útiterv az összes minszki, 2015 februárjában kötött megállapodás végrehajtására vonatkozik majd, beleértve a 2014-es szeptemberi és 2016-os februári megUkrajnáról : állapodásokat is. Ezek foglalkoznak a többi között a határellenőrzés és a szemben álló felek elválasztásának kérdésével, de rendelkeznek a külföldi katonák kivonásáról és arról is, hogy szabad hozzáférést kell biztosítani az EBESZ-meg- figyelőknek a „megszállt terület” minden szegletébe, beleértve az ukrán-orosz határ ellenőrizetlen szakaszát is. A normandiai négyek megállapodtak abban, hogy fegyveres rendőri EBESZ-missziót állítanak fel a Donyec-medencében - ez tulajdonképpen azt jelentené, : hogy fegyvert kapnának a térségben jelenleg is tartózkodó EBESZ- : megfigyelők, akik a tűzszünet be- : tartásán őrködnek. (MTI) Moszul: menekülő vezető iszlamisták A kurd csapatok oldalán az iraki különleges erők is bekapcsolódtak az Iszlám Állam dzsihádista szervezet kezén lévő Moszul körüli települések felszabadításáért indított hadműveletekbe. Moszul/Washington. Az északiraki nagyváros elleni támadás három fronton zajlik helikopterek bevetésével. Az iraki tüzérség össztüzet zúdított a másfél millió lakosú Moszultól 20 kilométerre északra és keletre fekvő, megszállt falvakra. „Az a célunk, hogy felszabadítsuk a környékbeli falvakat, és megszerezzük az ellenőrzést a stratégiai területek felett, ezzel pedig tovább korlátozzuk a dzsihádisták mozgását” — írta a tegnapi offenzíva előtt kiadott közleményében a kurd csapatok parancsnoksága. Az iraki hadsereg terrorelhárító különleges egységei a Moszultól keletre található Bartella felé vették az irányt. A települést Az Iraki katonák máris ünnepelnek, pedig Moszul tényleges ostroma még csak most kezdődik (Sita/ap) 2014-es elfoglalása előtt főként keresztények lakták. Várhatóan ezek a különleges erők vezetik fel majd Moszul ostromát is, amely szakértők szerint hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat. Moszul az Iszlám Állam utolsó bástyája Irakban, hétfőn kezdődött felszabadítására mintegy 30 ezer katona érkezett, akiknek a Washington vezette nemzetközi koalíció nyújt légi támogatást. Az Iszlám Állam helyi vezetői már megszöktek az ostrom alatt álló Mo- szulból, főként csak külföldi dzsihádisták vannak az iraki városban - mondta a nemzetközi koalíció egyik amerikai tábornoka. Gary Volesky tábornok arról számolt be, hogy Moszulon kívül mozgást észleltek, feltehetően a dzsihádista vezetők menekültek el az iraki haderő ostroma elől. Hozzátette: valószínűleg nyugati irányba, Tell-Áfár város felé, vagy Szíriának vették az irányt. Egyes források szerint a dzsihádista vezetők - köztük a szervezet alapítója, Abu Bakr al-Bagdadi - és családjaik már elhagyták a várost. Más értesülések szerint al-Bagdadi még mindig Moszulban van. (MTI) Fegyvemyugvás a szír Aleppóban Damaszkusz. Humanitárius célú fegyverszünetet léptetett életbe Aleppónál az orosz és a szíriai haderő, hogy a fegyvernyugvás ideje alatt a polgári lakosok és a kormányellenes fegyveresek elhagyhassák a város keleti negyedeit. Szergej Rudsz- koj altábornagy, az orosz vezérkar műveleti főosztályának vezetője közölte, hogy nemzetközi szervezetek kérésére tegnap egyoldalú, 36 órán át tartó „humanitárius szünetet” kezdtek. Az orosz és a szíriai légierő Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint már kedden felfüggesztette a város környékének bombázását. Damaszkusz közölte, hogy Aleppónál több helyen visszavonta állásaiból a csapatait, hogy biztosítsa a lakosok, a sebesültek és a kormányellenes erők akadálymentes távozását - az utóbbiaknak fegyvereiket hátra kell hagyni. (MTI)
