Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-19 / 243. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2016. október 19. | www.ujszo.com Elnémult a kassai zenélő szökőkút NÉMETI RÓBERT Ismeretlen tettes megrongálta a gépházat és elvitte a vezérlőberendezést. A rendőrség nyomoz. mm Ellopták a zenélő szökőkút vezérlőberendezését. A szökőkút és a harangjáték az Állami Színház és a Szent Erzsé- bet-székesegyház közötti parkban van. A harangjáték 22 harangból áll, hangja, melyet májustól október végéig a zenélő szökőkút látványa egészít ki, minden órában felcsendül. Amikor a harangjáték elhallgat, lassú zene dallamára lép működésbe a szökőkút, mely színes fénnyel megvilágítva este tíz óráig varázsol páratlan hangulatot a parkba. A hang- és fényhatások most eltűntek a város szívéből, ugyanis ismeretlen tettes betörte a berendezés irányítóközpontjának üvegkupoláját, és ellopta az irányítóegység számítógépes berendezését. „A városi rendőrség járőrei fedezték fel, hogy megrongálták a gépházat. A helyszínre érkező rendőrök szerint a tettes a gépház bejárati ajtaján keresztüljutott a vezérlőberendezéshez, megrongálta a szökőkút számítógépes rendszerét” - nyilatkozta Miroslav A zenélő szökőkutat 1986. május 1-jén indították be (A szerző felvétele) Sambor, a város szóvivője. Kassa- Ováros vezetése és a szökőkút technológiai részét kezelő vállalat feljelentést tett az ügyben. „A város szökőkútjainak fokozatos leállítását október 15-én kezdik meg. A zenélő szökőkút és a harangjáték idén már nem fog működni” - tette hozzá Sambor. A kassai zenélő szökőkút megépítésének ötlete 1985-ben merült fel, amikor Rudolf Schuster akkori polgármester a szovjet Vlagyimir városban tett látogatása után a csehszlovák-szovjet szövetség keretében szerezte meg a szovjet terveken alapuló licencet. Konferencia az elhurcoltak emlékére LECZO ZOLTÁN Mindenszentek napján minden évben megemlékeznek az áldozatokról. NAGYKAPOS Ung-vidékiek a Gulágon címmel szakmai konferenciát szervez a magyar házban a Nagykapos és Vidéke Társulás. Gabri Rudolf, az egyesület elnöke elmondta, az idei Gulág Emlékév kapcsán meghirdetett pályázat keretében munkatársaik -Vályi Edit és Lakatos Denisza - kutatást végeztek a régióban, melynek során néhány egykori elhurcolnál is sikerült inteijút készíteniük. A kutatás eredményeit az október 28-i szakmai konferencián ismertetik. A tanácskozáson, melynek elnöke Furik Csaba, a Kassa Megyei Önkormányzat képviselője lesz, előadást tart Szakály Sándor, a budapesti Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója, Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, valamint Köteles László, a Csemadok általános alelnöke, aki elkötelezett kutatója a témának. A régióból elhurcoltak emlékére állított kopjafánál koszorúzást tartanak. Nagykaposon minden évben mindenszentek napján szerveznek megemlékezést. A magyar közösségi házban idén nyáron rendezték meg a Magyar hadifoglyok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítást, melynek a Veritas Történetkutató Intézet által összeállított anyaga Magyarország Kassai Főkonzulátusának közvetítésével jutott el a településre. A történészek szerint az említett időszakban a Kárpát-medencéből közel 800 ezer magyart hurcoltak el különböző szovjet táborokba, közülük legalább 300 ezren soha nem tértek haza. 1944 őszétől például a szovjet katonák Kárpátaljáról, Kelet- Szlovákiából és Kelet-Magyaror- szágról is hurcoltak el magyarokat „málenkij robotra”. Az áldozatok pontos számát senki sem ismeri, becslések szerint meghaladja a 30- 40 ezret is, 5-6 ezren soha sem tértek vissza a munkatáborból. A Bodrogköz és az Ung-vidék szinte minden településéről deportáltak civileket. A Kassától a Szoroskőig húzódó vidéken is volt szervezett deportálás, de a Rimaszombat melletti Nagybalogról is vittek el férfiakat. A Nagykapos és Vidéke Társulás e- könyv formájában megjelenteti a néhány évvel ezelőtt elhunyt tanár, író és néprajzkutató Géczi Lajos CiMálenkij robot A szovjetek 1944-ben a 18 és 50 év közötti férfilakosságot felszólították, hogy jelentkezzenek háromnapos munkára. Az elsők csak 1946/47-ben tértek vissza. A fiatalokat azért küldték haza, hogy agitáljanak a szovjet hatalom mellett. Akiket mindenfajta fizikai munkára alkalmatlannak tartottak, szintén elengedték. A legtöbben 48/49-ben érkeztek haza, a többiek csak 1952/53-ban, Sztálin halála után, amnesztiával szabadultak. Aszolyvai táborban a Bodrogközből és az Ung- vidékről elhurcoltak közül rengetegen elpusztultak. A halálozási arány jócskán meghaladta a 30 százalékot. vilek hadifogságban című művét is, mely az interneten bárki számára hozzáférhető lesz. Szomorú arcú szentek temploma SZÁSZ! ZOLTÁN A bujkáló, szinte láthatatlan értékek - apró települések kicsi templomaiban feltárt freskók - lehetnek talán a legizgalmasabb felfedezések a Rima völgyében utazó számára. S3S3I Hét évszázaddal ezelőtt készült falfestmények szomorú arcú szentekkel, egy jellegzetes freskófestő vagy annak műhelye munkája, akit az Óchtinai Szentély Mestere néven tart számon a szakirodalom. T emplomok ós hívek Kijéte, Karaszkó, Rimabánya szakrális épülete mellett fontos megemlíteni Rimanyüjes jelenleg ágostai evangélikusokat szolgáló templomát, ahol rendkívül figyelemreméltó, értékes és különleges freskók kerültek elő. Hogy egy viszonylag kis településen ilyen gazdagon díszített templom épült már valamikor a 13. század utolsó harmadában, bizonyítja, hogy gazdag és fejlett vidék . volt ez már bő hét évszázaddal ezelőtt is. A tatárjárás után néhány évtizeddel újra benépesült, s lakói fontosnak tartották Isten házát is megépítem. Rimanyüjes első temploma egyhajós kora gótikus stílusú, szögletes záró- dású templom lehetett, igen hasonló a régió e korban épített templomaihoz. Azt már felkutatta a művészettörténet, hogy a templom szentélyének bordázata a 14. század első felében készült, s nagy valószínűséggel ekkor keletkeztek csodálatos freskói is. Sok jel utal arra, hogy Rimanyüjes szentélyét az Óchtinai Szentély Mestere kéTÁJOLÓ Rimanyírjesre a Rimaszombat és Tiszolc közti 72-es úton lehet eljutni, a templom a főúttól alig 200 méterre, keleti irányban, a falu központjában áll. szítette, aki a környéken más templomokat is kifestett. Olasz mester lehetett, vagy olasz mesterektől tanult. Alkotásain, melyek már-már térha- tásúak - sok esetben megjelenik rajtuk a test rövidülése, alakjai dinamikusak, mimikájuk van - szinte már a reneszánsz trecento előfutárai. Akkoriban még élő foglalkozás volt az aranymosás a Rima és a Rimavica mentén, valószínűleg csak jómódú hívek építtethetnek díszes templomot. Márpedig Rimanyüjes temploma elég díszes. Megkapó szépségűek a templom freskói (A szerző felvétele) A megfordított templom Ahogy a szomszédos Alsósziklás templomának tájolását, Rimanyír- jes templomáét is megváltoztatták új gazdái. A reformáció idején szinte mindegyik Rima menti gótikus templom az ágostai evangélikus hívek kezére került. Ők általában bővítették templomaikat, mert az egyházközségek lélekszáma évről évre növekedett. így történt ez Rima- nyírjesen is. A korábban keletnyugati tájolású templom észak-déli tájolású lett, a régi szentély oldalkápolnaként ugyan, de megmaradt, a régi hajó déli fala viszont elpusztult az 1893-as átépítéskor. A diadalív sértetlen maradt, és szerencsére a freskók sem semmisültek meg, csak levakolták, lefestették őket. 2005-ben indult el a templom régészeti és műemlékvédelmi kutatása, amely rendkívüli értékeket hozott ismét napvilágra. A legrégebbiek az eddig feltárt festmények közül a fel- szentelési keresztek. A régi szentély Szűz Mária életének történéseit ábrázolja: a Háromkirályok áldozását, a keresztről levételt, Mária halálát és mennybemenetelét. Az egyik bordaívek közti rekeszben Krisztust mandorlában, azaz íves festett zárványban, mint a világ bíráját a négy evangélistával együtt ábrázolja a mester. A diadalív csúcsára magát az Atyaistent festette meg, a diadalív mellett pedig a saját lenyúzott bőrét vivő Szent Bertalant. Az alsó részeken lévő freskón Szűz Máriát a kisded Jézussal, kis angyalkákkal együtt alkotta meg az Óchtinai Szentély Mestere, jellegzetesen plasztikus, nyomatokkal a felületből kiemelkedő glóriákat formálva a fejek köré. A hajóból megmaradt északi falon Krisztus életét dolgozta fel a jellegzetes stílusjegyeket maga után hagyó mester. Szomorkás, tiszta tekintetű, az anatómia szabályainak olykor ellentmondó tartású és formájú alakok néznek le a falakról a mai hívekre vagy kíváncsiskodókra. Rimanyírj esen még biztosan eltart a feltárás és a restaurálás néhány évig, de az is biztos, hogy utána csodájára járnak majd a kis gótikus templomnak.
