Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-17 / 241. szám, hétfő

UJ szó Az a hír járja, hogy a kávé hizlal... 13. oldal 2016. október 17., hétfő, 14. évfolyam, 39. szám Ne hagyd, hogy szíved felmondja szolgá­latot - ez a címe annak a tájékoztató-fel- világosító kampánynak, amely az elmúlt napokban indult Szlovákiában azzal a céllal, hogy a közvélemény minél többet tudjon meg a szívelégtelenségről. Nálunk évente csaknem 30 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben. Legtöbben króni­kus szívelégtelenségben szenvednek, amiről viszonylag keveset tudunk. A Szlovákiai Kardio­lógiai Társaság véd­nökségével ezért indították el a kampányt, amely­hez több ismert személyiség is csatlakozott. A szívelégtelenség tipikus eset­ben krónikus betegség, amely lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, megnehezedik visz- szaáramlása a szervezetből a szív­be, emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség „a pangásos szívelégtelenség” nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és a bokák bedagadásához vezet­het. Ahogy a szervezet megpró­bálja kompenzálni a szív rosz- szabb működését, további tüne­tek is kialakulhatnak. A szív el­kezd egyre gyorsabban verni, izomzata megvastagszik, a kam­rák jobban kitágulhatnak, hogy több vért tudjanak befogadni. A kamrák károsodása miatt előfor­dul, hogy a szív már nem szink­ronban ver, ezáltal tovább csök­ken a szervezet vérellátása. Rokkantsággal jár Nemrég látott napvilágot egy érdekes adat: míg az elmúlt év­tizedben az OECD országaiban fokozatosan csökken a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálesetek száma, Szlovákiában ez a csökkenés csak minimális. Az ischémiás szívbetegségen kí­vül sokan szenvednek krónikus szívelégtelenségben. Hosszú ideig tartó és rokkantsággal járó betegségről van szó a halálozás magas arányával. „A betegek túlélési esélye hasonló, mint a vastagbélrákban szenvedő bete­geké, és rosszabb, mint a mell­rákban vagy a prosztatarákban szenvedő betegek túlélési esé­lye. A páciensek fele ugyanis 4 éven belül meghal. A súlyos szívelégtelenségben szenvedők n Ahogy a szervezet meg­próbálja kompenzálni a szív csökkent működését, további tünetek is kiala­kulhatnak. még korábban halnak meg: a diagnózis felállításától számí­tott egy éven belül” - mondta dr. Éva Goncalvesová kardioló­gus. A 65 évesek körében gyakori Szívelégtelenség miatt évente 14 000 kórházi kezelést jegyez­nek. „Világos, hogy a szív- és érrendszeri betegségek a 21. század civilizációs betegségei közé tartoznak, s a betegek ará­nya állandóan nőni fog. Épp idősebb korban, főleg 65 év után, a betegek jelentős részénél szívelégtelenség lép fel, aminek a halálozás szempontjából rosz- szabb a statisztikája, mint a da­ganatos betegségeknek. Ezért fontos, hogy tájékoztassuk az embereket a megelőzésről, a kockázatokról és a következmé­nyekről” - mondta a doktornő. Annak ellenére, hogy Szlováki­ában legtöbben szív- és érrend­szeri betegségben halnak meg, a betegek maguk nem ezt a be­tegséget tartják a legsúlyosabb­nak. Egy GFK-felmérésből ki­tűnt (504 beteg vett benne részt), hogy a szlovákiai embe­rek egyértelműen a daganatos betegségeket tartják a legsúlyo­sabbnak. A megkérdezettek 74 százaléka vélekedett így. Csak 16 százalék mondta, hogy a leg­súlyosabb betegség a szívbeteg­ség. Az év végéig tart A megkérdezettek tudták, hogy a szív- és érrendszeri betegségek gyakrabban fordulnak elő, mint a daganatos betegségek, és hogy például a mell- vagy a proszta­tarákkal összehasonlítva a bete­gek nagyobb arányban válnak rokkanttá. „Az emberek a be­tegség súlyossági fokát nem a betegek vagy a betegségben el­hunytak és a rokkantak számá­ból ítélik meg. A daganatos be­tegségek súlyosságának valami­féle érzelmi mítosza alakult ki. Valószínűleg a daganatos bete­gek szenvedésének fokát fejezi ki. Ez gyakran a radikális keze­léssel és mellékhatásaival is ösz- szefügg” - tette hozzá Éva Goncalvesová. A kampány néhány nappal ez­előtt indult, és az év végéig tart. Szlovákia több városában vér­nyomás- és pulzusméréssel, kér­dőív kitöltésével egybekötött orvosi előadásokat tartanak a szívelégtelenségről, a kezelés módjáról és a megelőzés szabá­lyairól. (kovács) » Mikor forduljunk orvoshoz? Ha az alábbi panaszokat tapasztaljuk: • fáradtság és gyengeség • mozgáskor vagy súlyosabb esetekben már nyugalomban is jelentkező légszomj • csökkent fizikai terhelhetőség • folyamatosan fennálló köhögés, zilálás, fehér vagy rózsa­szín, véres köpet • a lábszárak, bokák és lábak duzzanata (ödéma) • a hasüregben felgyülemlő folyadék (ascites) • hirtelen hízás a folyadék visszatartása miatt • étvágytalanság és hányinger • koncentrációzavar és csökkent éberség • szabálytalan szívverés . NEM BIZTOS, HOGY AZ IDŐJÁRÁS I HAMAR KIMERÜL 1: MIATT ÁLMOS EGÉSZ NAP 1 SPORTOLÁS KÖZBEN? Ősszel a tartós fáradtság hátterében A szervezet folyadékhiánya jelentősen gyakran D-vitamin-hiány húzódik csökkentheti a sportteljesítményt. 12. oldal Jj 14. oldal „1Sem agafáj Morn, amitófßönnjes a sgem, ßanem amit égj éCeten át ßofdunßmosoßjogm, csendesen, ’’joßann Wolfgang wn Qoetße lifer' nig

Next

/
Thumbnails
Contents