Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2016. október 3. www.ujszo.com » Agyunk is öregszik? Életkorunk előrehaladtával az ingerek érzékelése, az információk feldolgozása, az emléknyomok létrehozása, beépítése, tárolása, sőt a tanulás képessége fokozatosan gyengül. Sok idegsejt a természetes öregedés, a kóros elváltozások vagy sérülések (cukorbetegség, magas vérnyomás, agyi infarktus, agyvérzés, sportbalesetek), bizonyos ételek, italok, továbbá az alkohol túlzott fogyasztása miatt pusztul el. Az idősödő, de egészséges agy e folyamatok ellenére majdnem ugyanúgy képes teljesíteni a felsőbb agyi tevékenység szintjein (elemzés, információfeldolgozás, tervezés), mint a fiatal agy. Itt az információk feldolgozási sebessége csökken. Az idősek otthonainak lakói közül azok élnek tovább, akik bizonyos fokig a többieket ellenőrzik. szerint agyunkban állandóan újabb és újabb idegsejtek képződnek A leépüléshez a magányon es az ingerszegeny környezeten át vezet az út Tanulással, érzékszerveink rendszeres tornáztatásával, fizikai és szellemi tréninggel idős korban is karban tarthatjuk magunkat. A vérkeringésre, az izomzatra kedvezően ható testmozgással testünk legfontosabb szervét is óvhatjuk, erősíthetjük, hogy teljes életet élhessünk. Ha az idősek nem foglalkoztatják elméjüket, gyorsabban épülnek le. á N em szabad az időseket kirekeszteni a társasági életből, a kapcsolatteremtésből, nem szabad őket magukra hagyni! A magány, az ingerszegény környezet a legbiztosabb út a leépülés felé. Egy kis anatómia Az emberi agy térfogata kb. 1650 cm3, tömege 1,5 kg. Ezer milliárd idegsejt, vagyis neuron alkotja. Az idegsejtek magasan specializált sejtek, s még a táplálék felvételére is képtelenek. Ezért a gliasejtek táplálják, támogatják őket. 1 neuronra átlagosan 10 gliasejt jut. A tudomány mai állása szerint a gliasejtek is hozzájárulnak az információk feldolgozásához és átviteléhez. Összességében szuperszámítógépként tekinthetünk e nagy mennyiségű sejtegyüttesre. A legkisebb neuronok csupán 4 mikron nagyságúak, viszont a legnagyobbak elérik akár a 130 mikrométert is. A sejtből kiálló nyúlványokat dendriteknek nevezzük, melyek az ingerületet szállítják az idegsejt belsejébe. Ezzel ellentétben az idegsejtből csupán egyetlen erős idegszál, axon indul ki. Az idegsejtek érintkezési felülete, ahol az információátvitel történik, a szinapszis. A legújabb kutatások szerint agyunkban állandóan újabb és újabb idegsejtek képződnek. Ezek újabb ismereteket, feladatokat látnak el, bővítik a memóriát, ennek köszönhető, hogy agyunk idősebb korban is képes új információkat befogadni és raktározni. És mégis valamiféle fekete dobozról beszélünk, ahol ismerjük a belépő kérdést és a kilépő választ, csak azt nem tudjuk, hogy bent valójában mi is történik. Tények, ismeretek • Az olvasás és az írás más-más ideghálózatot vesz igénybe. • A nyelvtanulás a kognitív (elemző és felsőbb idegi tevékenység) képességeket és a memóriát fejleszti, sőt új gondolatokkal is gazdagít. • Emlékeinkben nem csupán múltbeli cselekedeteink ösz- szegződnek! Nagyon fontos az is, hogy mit gondolunk, mit hiszünk, másokról mit hallottunk. • Emlékeink általában erősebben rögzülnek, ha érzelmek is társulnak a szerzett információhoz. • Mentális állapotunk a nap folyamán ciklikusan változik, ezt nevezzük cirkadián ritmusnak. Agyműködésünket
