Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-03 / 229. szám, hétfő
EGÉSZSÉG ■ 2016. OKTÓBER 3. www.ujszo.com GYÓGYHÍREK u az alvás-ébrenlét ritmus vezérli. A ciklus tetőpontja az a hi- peraktív állapot, amikor agyunk teli van világos, kreatív gondolatokkal, mélypontja pedig a legmélyebb alvás időszaka, amikor még csak nem is álmodunk. • Aki rosszul alszik, nehezen tudja megjegyezni, amit napközben tanult. Érzelmileg labilissá válik, rossz döntéseket hozhat, megromolhat az egészsége (cukorbetegség, elhízás, stressz, gyomorfekély). • Alvás közben agyunk szelektál, kidobja a felesleges információt. • Energiaszintünk hajnali 4 órakor megemelkedik, függetlenül attól, hogy mennyit aludtunk. Nagy valószínűséggel friss emlékeink nyomai alvás közben rögzülnek. • Agyunk egyik fontos központja, a hippokampusz gyűjti ösz- sze, osztályozza, majd küldi szét a beérkezett információkat a hosszú távú memóriába. • Az alvás ciklikusan ismédődő 5 fázisra osztható: szendergés — elalvás, csituló agyi hullámtevékenységgel - mély alvásba zuhanás - a mély alvás fázisa - a RÉM fázis élénk álmokkal. • A RÉM fázis kulcsfontosságú az emléknyomok rendszerezése és a hosszú távú memória működése szempontjából. • Valószínű, hogy álomképeinkben az agy a nap eseményeit dolgozza fel, de az is elképzelhető, hogy az idegsejtek véletlenszerű kisülései váltják ki az álmokat. • Az érzelmek látható, fizikai változásokban nyilvánulnak meg: az izmok összehúzódnak, megfeszülnek, a véredények kitágulnak, megváltozik a mimikái izmok működése. • A tudomány szerint az alapvető érzelem a félelem, a düh, a szomorúság és az öröm. Egyes kutatók még a meglepetést, az undort és a szerelmet is ide sorolják, amivel heves tudományos vitákat váltanak ki. • Az érzelmek elősegítik az emléknyomok kialakulását és rögződését. • Agyunk túlérzékenysége a negatív érzelmek iránt az emberi faj korai időszakából származik: a félelem, a szorongás, a düh felkészített bennünket a harcra vagy a menekülésre. A negatív érzelmek aktiválják a vegetatív idegrendszert, stresszhormon, vagyis adrenalin termelődik, felgyorsul a szívritmus, megemelkedik a vérnyomás, szervezetünk készültségi állapotba kerül. • A depresszió a szomorúság egyik tünetegyüttese: állandó lehangoltság, ürességérzés, örömtelenség, elesettség, bűntudat, energia nélküli állapot. A neurotranszmitter-háztartás (az agyi ingerületátvivő szerves molekulák összessége) egyre nagyobb területet érintő zavara. Mágneses rezonanciás vizsgálattal (MRI) kimutatható a hipokampusz kisebb mérete. • Elménk számára egyaránt fontos az ösztönös megérzés, az intuíció, a tudatosság, a józan ítélőképesség. A legnagyobb energiafogyasztó • Agyunk 60%-át a fehérállomány, vagyis az axonok, 40%- át a szürkeállomány, vagyis a neuronok alkotják. • Szervezetünk egyik legnagyobb energiafogyasztója, az oxigén és a glükóz ötödét használja fel. A vérkeringés 20%-a az agyat táplálja. • Az idegsejtek akár 100 évnél is tovább élhetnek és működhetnek. • A nagyagy tömegének 76%-át a kéregállomány (idegsejtek) teszi ki. Ez a magasabb rendű működések, az érzelem, a kreatív gondolkodás, a parancsok és a nyelvhasználat központja. • Elménk minden feladatot erőpróbaként kezel, így rejtvények, fejtörők, agytorna révén sokat tudhatunk meg működéséről, sőt karbantartásáról és „új rahuzalozásáról”. • Az idegsejtek jelei legalább 10, olykor 40 km-es óránkénti sebességgel (18-20 m/s) terjednek. • Születésünktől rengeteg új élményt kell feldolgoznia. így a kialakult idegsejthálózatok állandóan küzdenek a fennmaradásért. • Az emberiség 2/3-ának 85- 115 közötti az intelligenciahányadosa (IQ). • Az IQ, a szókincs nagyságáról, a mechanikai-technikai megértés szintjéről és a számtani képességekről informáló q faktor nem a lexikális tudás fokmérője, hanem az idegműködés hatékonyságáról ad információt. • Az érzékszervekből érkező jelek feldolgozásával agyunk elképzelést és véleményt formál a világ dolgairól, felméri a helyzetet és válaszreakciókat indít el. Tapasztalatainkat pedig emléknyomok formájában megőrzi. Ezek az információk jelentős mértékben befolyásolják gondolatainkat, érzelmeinket, egész személyiségünket. Megváltozik a személyiség A személyiség időskori megváltozását és a kognitív képességek romlását nem lehet csupán az agysejtek pusztulására fogni. Lén Ha már megjelent a depresszió, kezelni kell, mert lehetőséget ad az új neuronok képződésére. nyeges, hogy a pusztulás milyen sejttípusokat érint, s hogy a sejtek kapcsolatrendszere miként változik. Itt a hírvivő információs molekulák (neurotranszmitterek) biokémiai változásai, a szinapszisok (idegsejtek kapcsolódási felületei) hatékonyságának, érzékenységének csökkenése is hozzájárulnak a leépüléshez. Mi a megoldás? Fontos, hogy az idős ember rendszeresen látogassa a hasonló korú közösségeket, beszélgessen. Fejtörőkkel, rejtvényekkel munkára lehet bírni az agyat és fejleszteni lehet tevékenységét. Ha a test egészségi állapota megengedi, aktívan vegyen részt közösségi tevékenységekben: írjon, fessen, rajzoljon, színdarabban játsszon, irodalmi művet olvasson fel, hallgasson zenét, énekeljen, kézimunkázzon, kiránduljon, neveljen állatot. Mindenféle mozgás ajánlott: tánc, séta, turisztika, gyógytorna stb. Fontos, hogy a testi fájdalmakat kezelje, szüntesse meg, s biztosított legyen a szociális és egészségügyi háttér. Időskorban se zárkózzunk el az új barátságok lehetősége elől. Szerezzünk pozitív élményeket! Rendkívül fontos szerepet játszik a család, a rokonok, a barátok, az évfolyamtársak és a gondozó személyzet empátiája. Az agy és a test karbantartása a recept a lelki frissesség és teljesítmény megőrzésére előrehaladott korban is. Egyes kutatások szerint a testi és a szellemi gyakorlatok bizonyos mértékig képesek kompenzálni a degeneratív agybetegségek okozta idegsejtelhalást (Alzheimer- kór). El kell kerülni a depressziót, de ha már megjelent, kezelni kell, mert lehetőséget ad az új neuronok képződésére. Fontos az is, hogy az új neuronok beépülhessenek, csatlakozhassanak az » Kóros elváltozások Korosodó, lassan hanyatló agyunkat a szellemi leépüléstől, a hallás, a látás romlásától a degeneráción át egészen a demenciáig sokféle betegség károsíthatja. A belső fül érzékenysége gyengül, működése romlik, ezért az idősek gyakran megszédülnek, könnyebben veszítik el az egyensúlyukat. Érzékszerveik - egyrészt magukban az érzékszervekben, másrészt az agy szürkeállományában végbemenő változások miatt - egyre jobban gyengülnek. Emelkedik az ingerküszöb, vagyis az ingernek egyre erősebbnek kell lennie, hogy az agy érzékelni tudja és tudomást vegyen róla. Leggyakrabban a hallás és látás károsodik. A kutatók szoros összefüggést mutattak ki a látás romlása és a szellemi leépülés között. Egyre lassabban dolgozzák fel a külvilágból érkező információkat, ingereket, viszont az idősek válasz- reakciói alaposabbak és megfontoltabbak. Gyengül a memóriájuk nemcsak a friss élményeket és a közelmúlt élményeit, hanem a régi emlékeket illetően is. Míg az első randevúra pontosan emlékeznek, azt már nem tudják, hogy hová tették le a szemüveget. A leépülés egyértelműen az idegsejtek károsodását, pusztulását vonja maga után. Ha az emlékezet és a nyelvi készségek jelentősen romlanak, akkor már demenciáról, öregkori elbutulásról beszélünk. Azok az idősek, akik derűsek, optimisták, tovább élnek, mint a megkeseredett, magukba forduló, depressziós emberek. Időskorban az alkohol még erősebben hat az agyra, mert lassabban bomlik le. agysejtek hálózatához. Az új neuronok segítségével az agy új trükköket tanulhat meg, így új feladatokat is el tud látni. Hatására jelentősen javul az életminőség, megnő az önbizalom, az elégedettség és az örömérzet. Fontos szerepet tölt be az étkezés. Az alacsony koleszterintartalmú ételek például lassítják az erek érelmeszesedését, a telítetlen zsírsavak pedig jótékonyan hatnak a koleszterin körforgására. Értágító növényi hatóanyagok (páfrányfenyő-kivo- nat), továbbá az antioxidánsok (vörösbor, vasbor, fekete és kék színű gyümölcsök) rendkívül jó hatással vannak az agy tevékenységére. Dr. Balázs Tibor A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa
